Molnár Zsolt: mit tett az Orbán-kormány a nemzeti egyetértésért az elmúlt 15 évben?

A hétfői gyásznap kapcsán Molnár Zsolt MSZP-s képviselő a 176 évvel ezelőtt történtek máig ható üzenetéről szólva, azt hangsúlyozta: egy nemzetnek, egy Országgyűlésnek emlékeznie kell mindazokra a hősökre, akik életüket adták a nemzeti függetlenségért.

Felidézte: katonai értelemben a forradalom és szabadságharc elbukott, a túlerő legyőzte nemzeti küzdelmünket, de a nemzet egységgé kovácsolódott, ezen egység nélkül pedig nem jöhetett volna létre később a nemzeti függetlenséget részben visszaszerző kiegyezés.

Arad üzenetei között említette, hogy „magyar az, akinek magyar szíve van", hangsúlyozva, hogy a szabadságharcban fegyvert fogók közül sokan nem magyar származásúak voltak, a magyar nyelvet is csak alig beszélték.

Mit tett a kormányoldal az elmúlt másfél évtizedben a nemzeti egyetértés létrejöttéért? – tette fel a kérdést Molnár Zsolt, kijelentve: ahhoz, hogy a Kárpát-medence legnagyobb népessége a magyar maradhasson, arra volna szükség, hogy ne a gyűlölet és a kirekesztés politikája érvényesüljön, és a polgárok tisztelettel forduljanak egymás felé.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára reagálásában örömét fejezte ki, hogy van nemzeti minimum, vannak olyan témák, olyan ügyek, amelyekről lehet együtt beszélni, együtt megemlékezni,

Kiemelte: a magyar nemzet története a szabadságszeretet története, a török kor óta a legismertebb magyarok mind szabadságharcosok voltak, nem véletlen, hogy kényesek és érzékenyek vagyunk a szabadságunk korlátozására tett kísérletekre.

Az államtitkár kiemelte: ebben a kérdéskörben érdemes a közös pontokat keresni, fontos, hogy nemzetpolitikai kérdésekben is összhang legyen, noha 2010 előtt a baloldal sokat tett azért, hogy „legalábbis vitatható" legyen a határon túli magyarokhoz való hozzáállása, és vannak napjainkig is ilyen kijelentések.