Most az uniós bővítéssel kapcsolatban vétózott az Orbán-kormány

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter keddi sajtótájékoztatóján elmondta, az Általános Ügyek Tanácsának középpontjában az Európai Tanács csütörtök-pénteki csúcstalálkozójának előkészítése állt. A tanácskozás meghatározó napirendi pontja Ukrajna helyzete lesz, különösen az ország finanszírozásának kérdése, amelyről továbbra sincs egyetértés a tagállamok között.

Az Orbán-kormány Bóka szerint azért nem járult hozzá a bővítéssel kapcsolatos következtetések elfogadásához, mert az a kabinet szerint elfogult, egyrészt túlságosan pozitív képet fest Ukrajnáról, másrészt szerinte indokolatlanul kritikus a Nyugat-Balkánnal és Grúziával szemben. Az Orbán-kormány szerint a bővítési politikának kiegyensúlyozottabb megközelítésre van szüksége, Bóka szerint ezért vétózott. A tárcavezető abban bízik, hogy a tanácsi következtetések hiánya miatt az Európai Tanács ülésén a szokásosnál szélesebb és stratégiaibb vita bontakozik ki a bővítés jövőjéről.

A miniszter emlékeztetett, hogy a befagyasztott orosz jegybanki vagyon Ukrajna javára történő felhasználásával kapcsolatban szintén nem alakult ki konszenzus, mivel Magyarország Szlovákiával együtt jogi, politikai és pénzügyi aggályokat fogalmazott meg, amelyekhez bizonyos pontokon Belgium is csatlakozott, azzal, hogy a felkínált garanciák egyelőre nem elegendőek. Így az egyeztetések a következő napokban is folytatódnak.

A Népszava szerint az EUrológus megjegyzi, Belgiumnak azért van döntő szerepe, mert a befagyasztott orosz banki vagyon túlnyomó részét – amely az Ukrajnának nyújtandó jóvátételi hitel fedezete lenne – egy belga letétkezelő őrzi.

A portál szerint Bóka János elmondta, Magyarország nem zárkózik el semmilyen megoldástól, amennyiben az tiszteletben tartja a magyar politikai célkitűzéseket, nevezetesen, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntések ne akadályozzák a párhuzamosan zajló békefolyamatokat, ne rójanak további terhet a magyar költségvetésre, és maradéktalanul megfeleljenek a nemzetközi, illetve az uniós jogi előírásoknak. Hozzátette, nem tartja kizártnak, hogy az Európai Tanács ülésén más finanszírozási opció, például a közös hitelfelvétel kérdése is újra napirendre kerül.

A miniszter beszélt arról is, hogy az Általános Ügyek Tanácsa megkezdte a következő, hétéves uniós költségvetési keretről szóló politikai szintű eszmecserét, amelyben Magyarország természetesen szintén több ponton keresztbe feküdt, például a költségvetési kondicionalitások tekintetében. Az Orbán-kormány szerint a jelenleg hatályos általános költségvetési kondicionalitás jövőjéről az új ciklus elfogadásakor is dönteni kellene, ami a dán elnökség tárgyalási keretében egyelőre nem szerepel. Továbbá a kormány természetesen az egységes alaphoz kapcsolódó új, jogállamisági feltételrendszer bevezetését sem támogatja. Politikai konszenzus híján, a költségvetési tárgyalásokban nehéz előrelépni – mondta Bóka. Az EUrológus ezen a ponton megjegyzi, hogy a magyar, és a korábbi, Mateusz Morawiecki vezette lengyel kormány annak idején pert indított ennek a szabályozásnak a megsemmisítése érdekében, de a pert mindketten el is bukták már az Európai Bíróságon.