Most még nem téma a négynapos munkahét

Nagyratörő elképzelésekkel állt elő a Momentum elnöke, amikor néhány napja bejelentette, hogy pártja miniszterelnök-jelöltje, és így indul az ellenzéki pártok tervezett előválasztásán. Fekete-Győr András többek között arról beszélt, hogy büntethetővé tennék, ha egy politikusnak nem valós a vagyonnyilatkozata, aztán mindenki egyéni nyugdíjszámlát kapna, amihez korábban is hozzá lehetne férni, s átalakítanák az oktatást is. Az egyik legérdekesebb – s feltehetően a legtöbb vitát kiváltó – pont az, hogy előkészítenék a négynapos munkahét 2030-as bevezetését.

„Ez a bejelentés több szempontból is problematikus, mondhatni kampányízű” – válaszolta a Hírklikk kérdésére a munkaügyek egyik legjobb hazai szakembere, Herczog László. A közgazdász, a Bajnai kormány szociális és munkaügyi minisztere elsősorban a szakmai elemzést hiányolja a bejelentés mögül, ami ezúttal feltehetően el is maradt. Igaz, 2030 elég messze van és ez olyan nagy változás lenne, amely hosszas előkészítést igényel. Vagyis e pillanatban inkább szándéknyilatkozatnak tekinthető, amit azonban szerencsésebb lett volna úgy megfogalmazni, hogy a Momentum elnöke kezdeményezi, indítsanak konzultációt erről a kérdésről a szociális partnerekkel. Ez rugalmas és kezelhető hozzáállás lenne, miközben semmiféle elkötelezettséget nem jelentene, mindössze annyit, hogy a végleges álláspont csak az egyeztetések után alakulhatna ki. 

A partnerekkel való konzultációt mindenesetre elengedhetetlennek tartja Herczog László. Mint mondta, a munkaidő szabályozása mindig is rendkívül kritikus kérdés, amelyben nagyon lényeges a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek véleménye. Már csak azért is, mivel ők általában meglehetősen különböző álláspontot képviselnek. A szakszervezetek helyeslik a munkaidő csökkentését, a munkáltatók ellenzik. Ugyanakkor napjainkban az élet egyre több területén megszokott, hogy a hét minden napján dolgozni kell. Ilyen például az egészségügy, a tömegközlekedés, de a kulturális- és sportlétesítmények sem zárnak be a hétvégére. Az emberek számára pedig talán a legfontosabb, hogy a boltok legyenek nyitva. A négynapos munkahét nyilvánvalóan szükségessé teszi, hogy az érintett helyeken több dolgozó álljon rendelkezésre, és ne legyen munkaerőhiány, mint például napjainkban a kiskereskedelemben. És attól sem tekinthetünk el, hogy 32 óra alatt elő tudjuk-e állítani azt a GDP-t, amennyit 40 órában – gondoljunk itt elsősorban a 40 órában működő termelőüzemekre.

 A szakember bízik benne, hogy majdnem tíz év múlva a koronavírus-járvány már nem okoz gondot, hiszen addigra már olyan vakcinák lesznek, amelyek teljes védettséget nyújtanak. Ugyanakkor az is tény, hogy 2030-ban – mostantól számítva – már a harmadik parlamenti választás lesz esedékes, vagyis pillanatnyilag még korai az akkori helyzetről beszélni. Az persze nem baj, sőt üdvözlendő – tette hozzá Herczog László –, hogy a politikusok hosszú távra terveznek, de minden elképzelésüket természetesen áthatja a pillanatnyi politikai érdek is. A közgazdász példaként említette, hogy Orbán Viktor gyakran hangoztatja – legutóbb az új parlamenti szezont megnyitó beszédében –, hogy kitartanak a segély helyett munka elv mellett. Ez önmagában „meglehetős szociális érzéketlenségről tanúskodik” – állapította meg a volt miniszter. 

„Nincs a világban olyan társadalom, amely ne a munkára épülne. Ezzel tehát nem mondtunk semmit” – magyarázta a szakember. Aki ezzel érvel, az azt sugallja, hogy létezik nem munkára épülő társadalom is. Márpedig ilyen nem létezik. Másfelől minden párt, minden szakember mindig a foglalkoztatás növelése mellett áll ki. E tekintetben sincs különbség a pártok és a szakemberek között. A szándék azonban nem minden. Különösen most, a válság idején sokan lehetnek, akik hiába keresnek munkát. Így bármennyire általános törekvés a világban – akárcsak nálunk is –, hogy teljes legyen a foglalkoztatottság, mindig vannak munkanélküliek. Ez nem a kormány hibája, hanem a piacgazdaság velejárója. Azoknak pedig, akiknek nincs munkájuk, szükségük lehet a segélyre. Erre nem lehet felelősségteljes válasz az, hogy nem segélyezünk, mert mi a munka alapú gazdaságban gondolkozunk – mondta Herczog László, aki példaképpen említette a turizmus és a vendéglátás helyzetét. Ezekben az ágazatokban drámaian visszaesett a forgalom, a bevétel sokkal kisebb, mint korábban. Várható, hogy a járvány után a cégek újra működőképesek lesznek, de a dolgozóknak addig is meg kell élniük. „Ehhez pedig állami segítségre lenne szükség, amit akár nevezhetnek átmeneti támogatásnak is, ha a segély szó ennyire kiveri a biztosítékot” – mondta a közgazdász. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy ezzel a lehetőséggel nemcsak Európa számos, nálunk tehetősebb országában éltek, hanem még az Egyesült Államokban is, amit amúgy sokan vad piacpártinak tartanak.

Vagyis e pillanatban az akut, szinte napi gondok megoldása sokkal fontosabb, mint a távlati, gyakran kidolgozatlan elképzelések sorolása. Rendkívül fontos, hogy a politikai programokban, a kampányokban csak olyan ígéreteket fogalmazzanak meg, amelyek teljesítése reális. Ezért  tanácsos mindig előzetesen konzultálni olyan, az adott témakört jól ismerő szakemberekkel, akik átlátják és értik is egy-egy terület problémáit. Akár a négynapos munkahétről is.