Mostantól nem lopnak az adóellenőrök
Varga Mihály pénzügyminiszter döntése értelmében a NAV, illetve a területi szervek vezetője megtilthatja, hogy a szolgálatba lépő dolgozó
- tízezer forintot meghaladó készpénzt és – az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kivéve – készpénz-helyettesítő fizetési eszközt
- külföldi készpénzt és készpénz-helyettesítő fizetési eszközt,
- magáncélú telekommunikációs eszközt
- ötezer forintot meghaladó összegű élvezeti cikket, így különösen alkoholterméket, dohánygyártmányt, kávét,
- húszezer forintot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyat, így különösen nemesfémtárgyat, drágakövet, egyéb értéktárgyat
tarthasson magánál. Az értéktárgyakat szolgálatba lépés előtt le kell adni az erre kijelölt személynek, aki értékmegőrzőbe helyezi el azokat. Mint a fentiekből kiderül, ez nem kötelező érvényű tiltás, az illetékes vezető dönti el, hogy él-e a rendeletben foglaltakkal
Lehetnek kivételek, rendkívüli helyzetek, amikor mégis szükség lehet a fenti limitek átlépésére, a rendelet szerint ezekben az esetekben az illetékes vezetők engedélyezhetik, hogy például több mint 10 ezer forint legyen a munkába lépőnél. De arra is sor kerülhet, hogy bár a vezető nem kötelezi a saját mobil leadására a munkatársat, de korlátozhatja a használatát, akár a munkaidő teljes tartamára.
Maradt azért egy kiskapu a rendeletben foglaltak kijátszására abban az esetben, ha a tiltással él a vezető, de az élethelyzet megkívánja, hogy a NAV-os magánál tartsa és használja a mobilját. Még csak írásbeli engedélyt sem kell kérni előre, elég, ha szóban hozzájárul a vezető a tiltás feloldásához, és utóbb, a szolgálat letelte után lepapírozzák a külön engedélyt. Ezzel vélhetően több alkalommal is élni fognak a NAV-nál.
Az intézkedés oka nem derül ki a rendeletből, de feltételezhetően nem a NAV irodáiban ülő, ott ügyfelet fogadó ellenőrök, munkatársak miatt tartotta szükségesnek az értéktárgyak szolgálat alatti korlátozását a pénzügyminiszter. Inkább azokra az esetekre vonatkozhat a szigor, amikor terepre mennek a hivatal munkatársai, ahol a adott esetben jobban ki vannak téve a korrupciós kockázatoknak.
Az információt az mfor.hu közölte le és mi is közreadjuk szinte teljes terjedelmében. Tesszük ezt azért, mert számos kérdőjel fogalmazódott meg bennünk, amelyekre a portál nem tudhatott válaszolni, hiszen maga a pénzügyminiszter sem osztott meg velük minden hátteret.
Arra a háttérre gondolunk, amely egyrészt indokolttá teszi a szigorú fellépést, vagyis azt az indokot, amely Varga Mihály rendeletét kiváltotta. Azt ugyanis még értenénk, ha… Illetve semmit nem értünk a közreadott szövegből. Az alapján ugyanis azt gondolná az ember, hogy a NAV dolgozói eleddig hülyére csalták magukat, pénzzel, telefonnal, elektronikus fizetőeszközökkel machináltak. Csakhogy, eleddig, azt hittük, hogy pont a vizsgálandó személyek próbálják korrumpálni az adóellenőröket, mondjuk úgy, hogy pénzt dugnak a zsebükbe, titkos, telefonon egyeztetett találkákon értékes tárgyakat adnak át, borítékba rajtett bankókat süllyesztenek a táskájukba.
Ez a hír azonban a fordítottját feltételezi: az ellenőrök, korábban, súlyosan megvesztegették a vizsgált személyeket, készpénzt adtak nekik, vagy mit tudom én mit csinálták és hogyan, de annyi bizonyos, hogy csaltak. Ha nem csaltak volna, nem csapott volna le rájuk ily szigorúan a pénzügyminiszter.
Illetve: azért álljunk le ezzel a szigorral. A rendelet ugyanis azonnal kiskapukat nyit, utólagos lepapírozásról beszél, mintha neméppen az ilyen ügyletek lennének a csalás, a korrupció melegágyai. De, ha így van, márpedig így volt, akkor mi értelme egy olyan rendszabálynak, amelyet bármikor könnyedén át lehet lépni?
Csupa rejtély. De ezek után tényleg szeretném tudni, hogy eddig mit csináltak a készpénzzel a NAV dolgozói? Hova herdálták saját fizetésüket? Titkos utak, titkos tranzakciók… Mostantól azonban ennek vége. Már persze akkor, ha az eddig oly korrupt adóellenőrök, nem mutyiznak egymás között, és nem visznek magukkal mégis mindenféle tiltott dolgot, hogy aztán utólag egymásra kacsintsanak…
