Muszbek Mihály: nagy butaság, hogy Magyarország a párizsinál százszor jobb olimpiát rendezne
Az olimpiák költségei rendre a többszörösét teszik ki a tervezettnek és nem bizonyos az sem, hogy a játékok hosszabb távon növelik az idegenforgalmat, az ország presztízsét, vagy erősítik a társadalmat, amint azt a mindenkori politika szeretné. Erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Muszbek Mihály sportközgazdász, volt egyetemi tanár.
Magyarországnak komoly esélye lenne nyári olimpia megrendezésére, hiszen Helsinki óta kis országban nem voltak a játékok, Közép-Kelet- Európában még soha, és megépült sok szükséges létesítmény. Az előirányzott 800 milliárd forint azonban bizonyosan nem lenne elég és kérdéses az ügy társadalmi támogatottsága is. Muszbek Mihály elmondta, bár a nagy sportversenyek gazdasági veszteség esetén is hasznosak lehetnek az adott ország számára, mégis „megfontolandó, hogy a szükséges óriási összegeket nem kellene-e nálunk inkább az oktatásra, az egészségügyre fordítani – illetve akkor rendezni olimpiát, amikor rendelkezésre állnak a szükséges források”.
A közgazdász rámutatott, hogy az elmúlt 10-15 évben igencsak megváltozott az országok érdeklődése világversenyek, olimpiák rendezése iránt, mert bebizonyosodott, hogy azok nem lehetnek gazdaságosak. Barcelona óta valamennyi olimpia költségei legalább a dupláját tették ki a tervezetteknek, a Szocsiban tartott téli olimpia esetén a sokszorosát. Nem bizonyos az sem, hogy a játékok hosszabb távon növelik az idegenforgalmat, az ország presztízsét, vagy erősítik a társadalmat, amint azt a mindenkori politika szeretné.
A párizsi olimpia remekül sikerült és „nagy butaságnak” tartja az általa egyébként nagyra becsült Gyulai Zsolt kijelentését, hogy Magyarország a párizsinál „százszor jobb” olimpiát rendezne.
A professzor szólt arról, hogy míg korábban több fordulós pályázatokon versengtek a jelentkezők a rendezés jogáért, most a NOB, illetve a nemzetközi sportági szövetségek keresik meg az ügyben az országokat, majd tárgyalások után döntenek. Az olimpiához Budapesten mindenképpen új helyszínekre, pályákra is lenne szükség, főleg olyan sportágakban, amelyek nálunk nem terjedtek el és amely létesítmények további sorsa is kétséges.
A költségvetés amúgy is már rendre óriási összegeket fordít az elmúlt 20 évben épült létesítmények fenntartására. Így a (visszaépítendő) új atlétikai stadionra is, amely tízezreknek biztosít helyet, de ha nincs világverseny, legfeljebb néhány ezer néző keresi fel. Kérdés az is, hogy hosszabb távon fordítja-e majd egy jövendő kormány a költségvetés 1.8-2.5 százalékát a sportra, mint a jelenlegi.
A kérdésre, hasznos-e Magyarországnak a Forma-1 verseny, Muszbek úgy reagált: „hazánkban ez nem gazdasági, hanem politikai kérdés”. Tudomásiul véve a gazdasági veszteséget, az immár hagyományosan nálunk is rendezett futamokat az országimázs, az idegenforgalom fejlesztés fontos tényezőjének tekintik. Az ország három napon át szerepel a világban a képernyőkön, bár a nézettség igencsak eltérő: míg a szabadedzéseknek nagyon kevés a nézője, az időmérő futamnak sem sok, a versenyt csak Magyarországon 480 ezren nézik.
A KlikkTV Mélyvíz című műsora ide kattintva nézhető meg.
