Nagy Bandó András: még létezem

HírKlikk 2017. április 2. 10:06 2017. ápr. 2. 10:06

Valahol Magyarországon találkoztam Bandóval, az örökifjúval, az örök nyughatatlannal, hogy gyors számvetést készítsünk, jelenről, múltról és jövőről.

- Utolsó önálló estjét közel harminc éve adta le az MTV. Egy rozsdás vasakkal teli műhelyben, egy rozoga biciklin pedálozott, kőkemény poénokkal tűzdelve beszélt az életünkről.

- Érdekes volt végignézni a youtube-on, bevallom, sok poénomra nem is emlékeztem, néha föl is nevettem, az életbe, nem is volt ez rossz műsor! Azt hiszem, okkal mondhatom: az új önálló estem méltó folytatása az akkorinak. A pécsi premier és a második előadás is igazolta: jó műsort tettem ki a pódiumra, fölállva tapsoltak, megható ünneplésben részesültem, bevallom, elérzékenyültem.

- Úgy látom, most is, ahogy fölidézi.

- Hát persze, és a tetejébe másnap vált fix hírré, hogy elkészült A kis herceg visszatért című könyvem japán fordítása, és ha minden a tervek szerint megy, ősszel meg is jelenik Japánban. Ez volt a bónusz volt az új est bemutatója mellé.

- Ezzel a műsorral sokakat meglepett. Háromórás önálló estet még senki sem produkált. Címének több jelentése is van: Két óra múlt hetvennel. Milyen apropónak köszönhetjük ezt a visszatérést?

- Egyrészt jelezni akartam, hogy még létezem, és hogy vannak még terveim a humor világában. Másrészt követni akartam az ugyancsak hetvenig araszolt előadó kollegáimat, akik ugyancsak együtt ünneplik a születésnapjukat a rajongóikkal és tisztelőikkel, azokkal, akiknek a sikereiket, és a siker hozadékát is köszönhetik.

Harmadrészt bizonyítani akartam az ifjú stand up-osoknak, hogy 40 percnél többet is képes csinálni, aki akar adni valamit a közönségnek. Én 30-40 évesen, amikor ötven perces volt egy önálló est, másfél óránál nem adtam alább, és mindezt tettem az ORI által kiszabott mini gázsiért. Negyedikként még annyit: túl sok mindent őröltem már magamban, ki kellett beszélnem mindent, ami bosszantott. Mindent, ami a szótlanul tűrő kisembereket foglalkoztatja és dühíti.

- Műsora első része 90, a második pedig 70-80 perces. Nagy pazarlás. Ebből akár két-három önálló est is kijönne.

- Többen mondták, köztük Sándor Gyuri is a premier után, de én nem ezért kezdtem elölről. Nem akarok egyike lenni a "takarékosoknak". A Pécsi Harmadik Színházban a premier és a második est is 7-kor kezdődött, és fél 11-ig tartott. Úgy pörögtem, mint harminc éve, amikor a legjobban futottam. Egyik orvos barátom azt mondta, a memóriám hihetetlenül jó, és fiatalosan strapabíró vagyok.

- A közönség kiéhezett az efféle szókimondó kabaréra.

- Éhesek voltak a mondandóra, a véleményemre, arra, amit tőlem mindig, a múltban is kaptak: hogy kibeszéltem azt is, amit ők kényszerűségből vagy félelemből, egzisztenciájuk féltése miatt elhallgatnak, nem mondanak ki. Az első rész aktuális, közéleti anyag, együttgondolkodásra késztetem a publikumot, a második részben pedig olyan régi monológjaim részletei párosodnak aktuális témákkal, melyek sajnos és szégyenünkre máig aktuálisak maradtak, mintha ma íródtak volna, és a máról.

Az utolsó blokkban aztán szarkasztikus humorral szólok magamról, életem történéseiről. Mindent megterveztem, még a beültetés alatt fölhangzó Illés és Bródy dalok is az életemet idézik. Pécsett fölállva ünnepeltek, pár perces vastapssal jutalmazták az estet.

- Április 7-én Győr vendége lesz, a győri közönség előtt vizsgázik. Aztán 10-én és 11-én Budapesten, a Fészek Művészklubban áll közönség elé, ahol majd folyamatosan szerepel, itt talált szabad játszóhelyet.

- Köszönet érte! Abban bízom, a pesti közönség is kíváncsi lesz erre a nem mindennapi műsorra. Aztán 27-én következik Szeged, az Egyetem Kongresszusi terme, szóval hazamegyek, és végtelenül boldog lennék, ha otthon is olyan hangulatot teremthetnék, mint Pécsett. A "hogyan tovább?" még tudhatatlan. Több városból is kaptam e-mail-eket, s azt kérdezték, oda mikor viszem ezt a műsort. Tervek vannak: Mosonmagyaróvár, Gödöllő, Kecskemét, Veszprém, Ajka, nem rajtam múlik, sokkal inkább a helyi népművelőkön, és az ottani közönségen, akik nógathatják őket.

- Hetvenévesen nagyfába vágta a fejszét.

-Én is úgy gondolom. Nagy kihívást akartam, kis haknikért nem éri meg. Egyébként is ez nem mindennapi előadói est egy egyszeri, soha többé nem ismétlődő évben: idén éppen tízszer annyi idős lettem, mint a hétéves kislányom. Számomra ez dupla ünnep, és ezt öröm lesz együtt ünnepelni a közönséggel, a barátaimmal.