Nagy Erzsébet: a kormány túsznak használja a közoktatásban dolgozókat

A Belügyminisztériumnak nem teljesen sikerült válaszolni az ATV Híradó kérdésére, amikor annak okát firtatták, hogy a 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, és ha hozzávesszük a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámát is, akkor már 34 618 fős hiány jött ki. Csak annyit reagáltak, hogy a Pedagógusok Szakszervezete az előző tanévben csak 16 ezer fős hiányról beszélt, most pedig egy nagyobb számot mondott be, de soha semmivel nem tudta alátámasztani a kijelentéseit. Nos, már ez sem igazán állta meg a helyét. Ugyanis, ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a PSZ elnöke, Totyik Tamás és Nahalka István oktatáskutató is leszögezte, a kimutatáshoz az országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a KSH és a társadalombiztosítás adatait használták fel. Ám mindezek tetejében a Belügyminisztérium úgy vélte, a szakszervezet egyetlen célja a tanárok hergelése. 

Bár elég nehéz elképzelni, hogy a tisztánlátás alkalmas lenne hergelésre, vagy hogy valójában épp a tisztánlátás hergelné a tanárokat, azt szögezzük le, a kormány abban sem jeleskedik, hogy adatokat szolgáltasson.  Erre utal az is, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével játszottak el. 

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője mondta el, hogy a tankerületi központok miként húzzák az időt az adatok kiadása ügyében. 

Először augusztus 3-án írt levelet valamennyi tankerületi központnak, miután akkor lehetett egy hónap lemondási idővel megszüntetni a jogviszonyát annak, aki nem akarta megkezdeni a tanévet a státusztörvény részleges hatálybalépése után. Nekik legkésőbb szeptember 1-jén szűnt meg a jogviszonyuk, lemondásukat azonban augusztus 1-jéig lehetett közölni a munkáltatóval. A választ Nagy Erzsébet augusztus 28-án kapta meg a tankerületektől, de az adatok helyett inkább hiánypótlást kértek arra hivatkozva, hogy ő szeptember 1-jéig szóló, vagyis egy jövőbeni időpontról kért adatokat. Mintha nem tudták volna, hogy azért kérte szeptember 1-jéig az adatokat, mert az erről szóló lemondólevelet augusztus 1-jéig lehetett közölni a munkáltatóval. 

Nagy Erzsébet ezt is megírta a tankerületeknek, és emellett már azt is kérte, hogy az eddig kért adatok mellett most már adják meg, augusztus 28-áig hányan jelentették be a lemondásukat. A válasz az volt, hogy ezt új adatkérésnek nyilvánították, ezért a válaszadási procedúra ideje is újra indult. 

Nemrég pedig még egy választ kapott, de abban sem az adatok érkeztek meg, hanem az, hogy 15 nappal meghosszabbították a válaszolási határidőt. Indoklás természetesen nem volt benne, csak annyi, hogy az információs törvény erre lehetőséget ad.

A PDSZ ügyvivője szerint azért nem akarják kiadni az adatokat, „mert azok szörnyűek”. Pedig ezek még az első időszakra vonatkoznak, vagyis amikor még július 15. és augusztus 1. között lehetett nyilatkozni arról, hogy lemondással megszünteti a jogviszonyát az, aki nem kér ebből az új státusztörvényből. Az ő jogviszonyuk szeptember 1-jével megszűnt, de nekik nem járt végkielégítés sem.”

Most jön a következő „felvonás”, a szeptember 15 és szeptember 29. közötti nyilatkozattétel ideje, aminek a lejárta után újabb adatigényléssel fordul majd a PDSZ a tankerületi központokhoz. Ebben a szakaszban azok tehetik meg a nyilatkozatukat, akik nem akarnak a méltán bosszútörvénynek nevezett státusztörvény hatálya alatt dolgozni. Nyilván a PDSZ ekkor is számíthat az időhúzásra, de, mint mondják, ha nem kapják meg a kért adatokat, bírósághoz fordulnak. Ezek az adatok ugyanis a közérdekű adatigénylés körébe tartoznak, így a kérésüket teljesíteni kell.

„Azt mondják, hogy folyamatosan hazudunk, meg nem jól kalkulálunk, pedig a PSZ által nyilvánosságra hozott adat is pontos. Nem azt mondják el, hogy esetleg hol hibáztunk a kalkulációban, egyszerűen nem kapunk konkrét adatot” – emlékeztetett Nagy Erzsébet.

Ha pedig már a pontos adatoknál tartunk, a Belügyminisztérium szerint a pedagógusok bére 2023-ban átlagosan bruttó 500 ezer forint körül alakul. Az Eduline szerint a Belügyminisztérium közleményében az olvasható: „A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az oktatásban a 2020. évben 362 838 forint volt, ami 2021-re 401 837 forintra, 2022-re 446 243 forintra emelkedett. A 2023. január 1-jétől végrehajtott 10 százalékos és a 2023. július 1-jétől visszamenőleg végrehajtandó további illetményemeléseknek köszönhetően a 2023. évi pedagógus átlagbér bruttó 500 000 forint körül alakul majd, 2024. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékkal emelkedik.”  

Nagy Erzsébet ezen is elcsodálkozott erősen, már, hogy lenne annyi. Szerinte ugyanis a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletben az szerepel, hogy a gyakornokok illetménye 440 ezer forint lesz. Azért írták bele a gyakornokokét, mert az ő illetményük képezi az osztályfőnöki megbízási díját, és a munkaközösség vezetőjének az alapját, és az van aláírva, hogy ennél nem lehet alacsonyabb a pedagógus illetmény. Ez pedig nem 500 ezer, hanem 440 ezer forint bruttó, és abban benne van az eddigi pótlék is. A PDSZ ügyvivője szerint pedig nem látni, hogy ez 2024. január 1-jétől átlagosan további 10 százalékkal emelkedne és a jogszabályban erre vonatkozó garancia nincs. Ez megint csak „üres duma”, olyan beszéd, mint a 800 milliós bér. Ráadásul a költségvetési törvényben sem látni a fedezetét. 

Közben pedig egyre-másra bukkannak fel azok a Facebook-bejegyzések, ahol pedagógusok azt írják, hogy az ő bérük 3 forinttal, vagy 21 forinttal és ilyen összegekkel emelkedik. Nagy Erzsébet hozzáteszi, hogy van egy kör, amelynek semennyivel sem. Az indoklás: „Mert öregek”. Hogy ez mit rejt? Ha valaki most a Pedagógus I.-ben, vagy Pedagógus II.-ben, és a 15. kategóriában van, akkor magasabb most az illetménye, mint a törvényben meghatározott minimum, a 410, vagy 430 ezer. Ha annál magasabb a bruttója, és nem adnak neki többet, akkor miért kapjon kinevezésmódosítást? Mindenhol az alsó határt vették alapul. Nem az történt, hogy a meglévő bérére rátettek valamit, hanem a béreket az alsó határra hozták fel. A Pedagógus I-ben van egy olyan fokozat, ahol tényleg 21 forint a különbség, ezért volt az, hogy az országban többeknek is ennyivel nőtt a bére. „Ez szinte már vicces” – állapította meg Nagy Erzsébet. 

Úgy vélte, az ok valószínűleg az: a tankerületeknek nem adtak több pénzt, hogy magasabb béreket adjanak. Ugyanakkor történtek ezen a téren is érdekességek. Vannak olyan tankerületi központok – egyes budapesti tankerületek, és a pécsi is –, ahol 5 százalékot adtak. Más tankerületek viszont nem. Voltak, amelyek plusz tízezer forintot adtak, voltak, amelyek plusz húszezret. Máshol meg nem adtak semmit. Nagy Erzsébet rákérdezett a Klebelsberg Központ elnökénél, hogy ez hogyan lehet, de Hajnal Gabriella azt mondta, ő nem ismeri ennek a mechanizmusát. A lényeg, hogy országosan a minimumhoz állítgatták hozzá a béreket, olyanokét, akiknek a fokozatuk meg a kategóriájuk alapján alacsonyabb volt a bérük a minimumnál. Mindenki, aki idősebb, és már magasabb volt a bére, jellemzően nem kapott semmit. Az ő meglevő bérüket azonban már nem lehet csökkenteni, ők annyi bért kapnak ezután is, amennyit eddig kaptak.

Nagy Erzsébet szerint ez újabb távozási hullámot fog okozni, hiszen neki már sokan írtak, hogy köszönik, de nem kérnek ebből a megaláztatásból. 

Ami számára azonban a legdöbbenetesebb és legelszomorítóbb, hogy nagyon sokaknak az egy új információ, hogy ebben a törvényben nincs bér. Hiszen a PDSZ kezdettől fogva azt mondta, hogy semmilyen garantált béremelés nincs, hogy megszűnik az eddigi előmenetel, hogy nem fog számítani a végzettség, mert hiába vannak felsorolva mindenféle szempontok a törvényben, mikor még a végrehajtási rendeletben sincs leírva, hogy mit kell kötelezően figyelembe venni, és honorálni a bérben. Ezzel szemben az van benne, hogy a munkáltató szabadon mérlegelhet. „Ez azt jelenti, hogy semmi sem biztos” – mondta az ügyvivő. Ráadásul egyáltalán nem garantált még egy olyan mérték sem, hogy ki mennyi ideje van a pályán, vagy milyen végzettsége van. A mostani – megszűnő – előmeneteli rendszerben azért a bérekben az is látszik, hogy kinek van egyetemi vagy főiskolai végzettsége, mert mindkettőnek más a szorzója. Most ez is eltűnik. 

Nagy Erzsébet szerint most érti meg a pedagógustársadalom, hogy konkrétan mi történik velük. Az ügyvivő azt tanácsolja nekik, hogy ne menjenek bele a munkakörük módosításába. Azt is tanácsolja, hogy olvassák az oldalaikat, a PDSZ, és a Ne dolgozz ingyent is, sok kérdésükre választ kapnak. És persze vegyenek részt minden megmozduláson, és a majd a PSZ-szel közösen meghirdetett sztrájkban is minél nagyobb létszámban. 

Megkérdeztük, az ügyvivő szerint miért érdeke a kormánynak, hogy így szétverje az oktatást? Nagy Erzsébet szerint racionális érv nincs mögötte. Úgy véli, ez most már semmi másról nem szól, minthogy büntesse azokat, akik eddig fel merték emelni, és ezután is fel fogják emelni a szavukat. Nem hiszi, hogy nincs meg a fedezete a pedagógus-béremelésnek, mert akkor nem lehetne ennek a fedezetigénynek a többszöröséért repülőteret venni. „Egyértelműen politikai szándék van amögött, hogy a kormány ez ügyben magától nem lép, illetve megy a huzavona az unióval, és ebben gyakorlatilag túszként használják fel a közoktatásban dolgozókat” – tette hozzá a PDSZ országos választmányának ügyvivője.