Nagy Erzsébet: uniós pénzből, uniós logóval hirdetnék a kormánypropagandát

Millei Ilona 2024. március 3. 15:20 2024. márc. 3. 15:20

Uniós pénzből uniós logóval egyoldalú kommunikáció, magyarán kormánypropaganda valósulna meg. Így összegezte annak a kommunikációs tervnek a lényegét Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője, amely egy pénteki tárgyaláson volt napirenden. Az ülésen szóváltás alakult ki az érdekképviseletek és a kormány képviselői között.    

Pénteken tartotta ülését az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plus (EFOP Plusz) uniós támogatási program feltételelit ellenőrző monitoring bizottság. Ezen részt vettek az úgynevezett kedvezményezett, vagyis a kormány, pontosabban a Belügyminisztérium illetékesei, az Európai Bizottság delegáltjai mellett a civil szervezetek, a PSZ és a PDSZ képviselői is. Miután a testületben mindig többségben van az „irányító hatóság”, magyarul a Miniszterelnökség, minisztériumok, államtitkárságok, és mivel mind szavazhatnak, ezáltal leszavazhatóvá válnak a másik oldalon helyet foglaló különböző civilszervezetek, oktatással foglalkozó szervezetek, illetve a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A harmadik oldalon az unió képviselői foglalnak helyet.

Az ülésen résztvevő Nagy Erzsébettől, a PDSZ országos választmányának ügyvivőjétől megtudtuk, az oktatást érintő témák közül arról volt szó, hogyan használták fel eddig a pedagógus életpályára szánt uniós 788 milliárd forintot. A Belügyminisztérium képviselője egy PPT segítségével mutatta be, hogy ez milyen jól sikerült. Prezentációjában elmondta, hogy mi volt a kormányzati vállalás, és azt is, hogy már megvalósult a 32,2 százalékos béremelés. A teljesítés 100 százalékos volt.

A PSZ elnöke, Totyik Tamás és a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig vannak olyan önkormányzatok – illetve egyházi és magánintézmények is –, ahol csak a minimumot adták béremelésként a fokozatokhoz képest. Szóba hozták azt is, milyen anomáliák vannak például attól, hogy nem vették figyelembe az idei fizetéskategória ugrást, így összecsúsznak a bérek. Ez pedig feszültséget okoz a tantestületeken belül. Szerintük a kormányzatnak elsősorban azt kellene figyelnie – hisz ezt vállalták az uniónál –, hogy a pedagóguspályát vonzóvá tevő intézkedéseket hozzon meg, vagyis valóban emelkedjen a pedagógusok bére. Az nem teszi vonzóvá a szakmát, hogy a kezdő fizetés ugyan magasabb, mint volt, de azt látja egy kezdő pedagógus, hogy 20 év múlva is annyit fog keresni. Azzal is kezdeni kellene valamit a kormánynak, hogy random kiválogattak kedvezményezett szakokat, amelyekre plusz néhány százaléknyi bért fizetnek. Ugyanakkor jócskán vannak még olyan szakok, amelyekben szintén óriási a pedagógushiány, de például a gyógypedagógusok, vagy a nyelvtanárok nem kapnak plusz pénzt. A szakszervezetek szerint át kellene gondolni, hogy mely szakok legyenek kedvezményezettek. Az érdekképviseleteknek azt ígérte a kormány, hogy egyrészt felülvizsgálják az anomáliákat, minden fenntartótól bekérik az adatokat, és megtörténik a bérkorrekció. Az első korrekció után pedig figyelnek a többi hiányszakma támogatására is. A szakszervezetek képviselői leszögezték, ezt ők is figyelni fogják, és folyamatosan visszajeleznek, hogy hol nem valósult meg. Azt is kérték, hogy a korrekcióra jogszabályi garancia legyen, mert ami nincs írásban lefektetve, azt nehéz nyomon követni. Ez is hozzájárulna a pedagóguspálya vonzóvá tételéhez. 

A szakszervezetek az ülésen azt is kérték, hogy azoknak is adjanak legalább 20 százalékos béremelést, akik semmilyen emelést nem kaptak, így a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók, és az ügyviteli dolgozók is. Mivel ez nem túl nagy összeg, a munkáltatói járulékokkal együtt mindössze 32,8 milliárd forint, akár költségvetési forrásból is ki lehetne fizetni. Ezt egyébként a Nemzeti Pedagógus Kar is támogatja. Nagy Erzsébet szerint úgy tűnik, hogy nyitott a kormány, ők is érzik, hogy erre szükség volna. A szakszervezetek azt is javasolták, ha nincs rá más fedezet, akkor a 2023-ban a pedagógusoknak ki nem fizetett EU-s forrásból tegyék meg, mivel a kormány a pedagógusok bértömeg-emelését a tervezettnél egy évvel később kezdte meg. Ezt egyébként az unió sem ellenezné.  

Az ülésen a Belügyminisztérium bemutatta a kommunikációs tervét, ami 103 millió forint elköltéséről szól. Ebből csak 30 millió forint Facebook hirdetésekre menne. Ez a „médiavásárlás” – mert szerényen csak így hívják –, tulajdonképpen a pedagógus életpályával kapcsolatos EFOP pluszos történések kommunikációja, amire szintén van uniós pénz. Nagy Erzsébet szerint nagyon úgy néz ki, hogy ez uniós pénzből uniós logóval egyoldalú kommunikációra szorítkozna, magyarán ez kormánypropaganda lenne. A szakszervezeteknek viszont – tette hozzá – nincs 30 milliójuk arra, hogy ellenpropagandaként ők is hirdessenek. A szakszervezetek azt is kérték, hogy ehelyett legyenek inkább olyan programok, amelyekben a civil szervezetek és a szakszervezetek is meg tudnak nyilvánulni, és olyan sajtóeseményeket lehetne szervezni, ahová a sajtó teljes spektrumát meghívják, nem csak a kormány által irányított részét. Így lehetne a lakosságot valóban tájékoztatni, nem pedig rövid, egyoldalú üzenetekkel, amelyek ráadásul nem okvetlenül fedezik minden esetben a valóságot. A tervet bemutató illetékes szerint a hirdetésben nem lehet arra garanciát vállalni, hogy a politikusok mit beszélnek, ők azt mondanak, amit akarnak. Nagy Erzsébet úgy véli, ez már csak azért is aggályos, és azért nem is érzik biztonságosnak, mert a PDSZ taglétszámával kapcsolatban a Belügyminisztérium politikusa egyszer már valótlanságot állított. Az ülést vezető Rétvári Bence államtitkár erre csak azt mondta, tudtával Magyarországon még szólásszabadság van, amire a PDSZ ügyvivője annyit válaszolt: „igen, de ettől még igazat kéne mondani. A valóságot. Szólásszabadságnak nem azt kéne nevezni, hogy hazudozhatunk összevissza.” Ám nem ő volt az egyetlen, aki ezen az ülésen „beszólt” a kormánynak. Az viszont tisztán látszott, hogy a kormányzati emberek nincsenek ehhez hozzászokva. Hiszen általában olyanokkal tárgyalnak, akik nem szólnak vissza, hallgatnak.   

A kommunikációs tervet egyébként a már említett kedvezményezett felé hajló létszámarányok miatt a többség megszavazta. 

A PDSZ ügyvivője azt is elárulta, amikor nagyon kényes kérdések kerülnek szóba, valahogy elfelejtődik rá a kedvezményezetti oldal válasza. 

Hogy akkor mégis miért vesz részt egy ilyen ülésen a kormány részéről a kedvezményezett, vagyis a BM? Mert muszáj neki. Az uniónak tett vállalásban ugyanis benne van a kötelező egyeztetés. Anélkül nincs uniós kifizetés, és így muszájból – látszólag – együtt is működnek.  



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom