Nagy kérdés, miként lehet megvédeni úgy egy demokráciát, hogy az ne bontsa le önmagát
Sorra rendülnek meg a nyugati demokráciák, kezdve az amerikai törvényhozás ostromától, a Macron-ellenes tiltakozásokon át, egészen az izraeli közfelháborodásig. Az utca dühe sok országban felforgatja a jogállami rendet. A részvevők arra hivatkoznak, hogy a nép többségét képviselik és a baj csak az: lehet, hogy rövid távon igazuk is van – írja előfizetőknek szánt cikkében a Die Welt.
A demokrácia maga került veszélybe, mert felborulóban van, vagy már fel is borult a renden alapuló közmegegyezés – állapítja meg a szerző, Michael Wolfssohn, a Bundeswehr müncheni egyetemének történész professzora, aki a háború után német menekültek gyerekeként Tel Avivban született.
Hozzátette: ezért megint előtérbe került, hogy az ellentéteket ne párbeszéddel, hanem fegyverekkel rendezzék. Ez akár polgárháborút is jelenthet, de mindenképpen zűrzavarral és a rendszer működésképtelenségével jár együtt.
Igen nyugtalanító ebből a szempontból Izrael példája, de a helyzetért mind a két oldalt felelősség terheli, mert kölcsönösen túlléptek a demokratikus kereteken. Franciaországban a tömegek rúgták fel a szabályokat a nyugdíjreform miatt.
A kép csak még sötétebb lesz, ha Magyarországot és Lengyelországot vesszük – szögezi le a szerző a Die Welt hasábjain. Mindkét államban az a veszély fenyeget, hogy belülről, a parlament segítségével vetnek véget a hatalmi ágak megosztására épülő demokráciának.
Nagy különbség van azonban aközött, hogy az utca lázad-e fel az ellenzék mozgósítására, vagy pedig végrehajtó hatalom lép-e fel a törvényhozás ellen, illetve, ha az utóbbi próbálja befolyása alá vonni az igazságszolgáltatást. Az elsőt nehéz jogilag igazolni, a parlamenteket viszont általában demokratikusan választják meg. A kérdés az, miként lehet megvédeni úgy egy demokráciát, hogy az ne bontsa le önmagát. Izrael figyelmeztetés mindenkinek.
