Nahalka István: Magyarország jelenlegi alaptanterve olyan, amilyen utoljára 1978-ban volt

– A miniszter szerint majdnem hétmilliárd forint uniós forrást fordíthat a kormány az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból okostantermek kialakítására. Mit tudunk, megvan-e már ez a pénz, vagy csupán egy ködös, jövőbeni ígéret?

- Nem is hallottam Kásler bejelentéséről, de 2005 második fele óta nagyon sok olyan, az Európai Uniótól kapott pénz elköltésére szolgáló operatív program van, ami mindenféle fejlesztéseket tartalmaz. Az egyes EU-s tervezési szakaszokban mindig kap az ország valamennyi pénzt, amit fejlesztésre költhet, és ez általában meglehetősen nagy összeg. Én úgy tudom azonban, hogy a döntés nem született meg, Magyarországnak még nem is ítélték oda a most induló tervezési periódusra járó összeget. Ezért nem tudom, hogy a miniszter mire föl mondott ilyet. Hiszen addig, amíg el nem dőlnek a kérdések a jogállamisági eljárási vizsgálatokkal kapcsolatban, addig nincs is ilyen döntés. Nyilván zajlanak tárgyalások, nyilván lehetnek olyan ügyek, amikben már megegyeztek, de az egészről, és, hogy az összeg folyósítása elindulna, egyelőre nincsen szó.

– A miniszter arról beszélt, hogy mindez 180, a konvergencia-régióban működő állami iskolát érint. Valójában, mi a konvergencia-régió?

– Ezek azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-25 átlagának 75 százalékánál, és az EU regionális politikájának első számú fő célkitűzése alá tartoznak. A lényege, hogy a legelmaradottabb régiókat támogassák és fejlesszék belőle. A közép-magyarországi régió kivételével az ország összes régiója ebbe a kategóriába tartozik. A közép-magyarországira más szabályok érvényesülnek, másfajta programokat kell megfogalmazni, mert ott az egy főre eső GDP magasabb, és nem lehet ugyanúgy jelentősebb támogatásokat adni rá.

– A közép-magyarországi régiót levéve, a 180 iskola sok, vagy kevés?

– Ha ez indulása egy olyan programnak, amihez majd a magyar állam is hozzáteszi a sajátját a későbbiekben, és ezzel kapcsolatban fent lehet tartani egy fejlesztési ütemet, akkor az jó, ha ilyesmi elindul. Itt az ördög a részletekben lesz majd, például, hogy ki kivitelezi, milyen tartalommal töltik meg. A probléma az, hogy az okostantermek kialakításánál ez a program a technikai feltételeket jelenti, nem a szoftverről szól.

– Hogyan kell elképzelnünk egy okostantermet?

– Amennyire én tudom, ez nem egy szokásos, bevett szakmai kifejezés, de a nagyon korszerű, technikai feltételeket jelenti, amelyekkel – elég logikus – egy mai osztályt már érdemes fölszerelni. Számítógépesítésről, és a modern informatikai kultúrának a legkülönbözőbb eszközeiről van szó, amik szükségesek lehetnek a tanításhoz. Van gyors internet, stb.

– Sok pedagógusnak még az okostáblák használata is gondot okoz. Ki fogja ezeket a modern eszközöket használni?

– Ez képzés kérdése, megoldható probléma. A Digitális Oktatási Stratégiában – amit csak DOS-nak szoktak rövidíteni –, benne van az a feladat, hogy a pedagógusokat igen nagy léptekkel képezni kell a digitális eszközök használatára. Ennek a feladatnak a végrehajtása eddig nem kezdődött el, pedig az elindítás határideje már bőven lejárt. Ha ráveszi a kormány magát – esetleg pont a miniszter által említett pénzből, mert elképzelhető, hogy ilyesmire is használható –, és képezni fogja a pedagógusokat, ezeknek az eszközöknek a használatát meg lehet tanítani. Nem olyan rettenetesen nehéz dolog. Ha a pedagógusok egy része már ezt megtanulja, használja, fejleszti, ha jól indul be ez az egész folyamat, akkor utána alapja lehet annak, hogy ez a kultúra terjedjen az oktatási rendszerben. De ez egy csomó „ha”, mert sok ilyet elrontott már ez a most is regnáló kormány. Az egész DOS-t például, pedig ez egy jó, korszerű dolog volt. Amikor 2016-2017-ben elindult, nagyon jó feladatokat írtak le benne. Egy a baj, hogy nem hajtották őket végre.

– Pedig a miniszter azt is mondta, hogy „ az oktatás-nevelés a Nemzeti alaptanterv nyomán elmozdult a klasszikus értékek irányába, ugyanakkor eszközeiben és módszereiben egy korszerű oktatási rendszerre törekszik a kormány”...

– „Elmozdult a klasszikus értékek irányába”… Ez egyszerűen nevetséges. A Nemzeti alaptanterv (NAT) nem most, hanem már 2012-ben abba az irányba mozdult el, hogy az 1978-as szocialista központi tantervhez hasonlóan központosítsa a tartalmi tantervi szabályozást. Született egy olyan Nemzeti alaptanterv, amilyen alaptanterve ennek az országnak 1978-ban volt. Annak, hogy Takaró Mihály a magyar tanterv általános szövegében elhelyezett néhány taposóaknát, és azokon jókat lehetett vitatkozni – és persze vitatkoztak is nagyon sokan –, nincs különösebb jelentősége. Úgyhogy itt szó sincs arról, hogy bármiféle értékváltoztatás, vagy ilyesmi történt volna az oktatásban a Nemzeti alaptanterv hatására. A NAT hatására nagyjából semmi nem történik ebben az országban. Úgyhogy ezek nevetséges kijelentések, semmi közük a valósághoz. A „klasszikus értékek” és a „korszerű technológia”, szóval, komolyan mondom, ezen már csak röhögni lehet.

„ Nem arról van szó ismét, hogy kidobnak majd egy csomó pénzt – ami ráadásul még nincs is meg, csak virtuálisan –, az egészet leöntik ezzel a mázzal, és azt mondják, hogy ez a korszerű oktatási rendszer? 

– Itt van egy érdekes összefüggés. Mert elvileg, ha jön egy jó technika – tegyük fel, hogy az, és nem lopják el a pénzt –, és ott lesz 180 iskolában, a pedagógusokat is kiképezik rá, tudják majd használni, a jó akkor is az lenne, ha lennének olyan oktatási anyagok, oktatási programok is, amikkel használni lehet ezt a technikát. Ha most az előző tervezési időszakban végrehajtott pedagógiai fejlesztések eredményességét nézem, és kivetítem azt egy következő időszakra, akkor viszont nagyon nagy baj van. Az előző időszakban ugyanis elköltöttünk erre a fejlesztésre összesen körülbelül 100 milliárdot. Amit azonban én magam láttam, aminek ebből egy kicsit alaposabban meg tudtam nézni a programját, arra elköltöttünk körülbelül 30 milliárd forintot. Olyan központi, pedagógiai jellegű fejlesztésekre mentek a pénzek, amelyeknek nagyrészt az volt a céljuk, hogy a pedagógiai kultúrát változtassák. Vagyis, hogy a pedagógusok jobban, új módszerekkel, más szemléletben tudjanak tanítani, a szemléletváltás bekövetkezzen a pedagógusok körében. Ezek a programok nem hoztak sikereket. Bár nyilván le fogják majd írni, hogy ezek hatalmas sikerek voltak, csakhogy ez nem igaz! Ha valaki megnézi a részletes beszámolókat és az értékeléseket, akkor csak egy óriási zűrzavart lát. Tulajdonképpen azt látja, hogy ezek a programok nem vezettek eredményre. Ha ezeket az okostantermeket is így fogjuk ellátni okostananyagokkal, akkor baj lesz. Megint ott fogunk tartani majd, hogy a gyerekek nem a tankönyvben fogják megnézni a nyuszi képét, hanem ki lesz vetítve, és kész. Ennek megvan a veszélye. Miközben ezt lehet másképpen is, lehet, hogy összeszedi magát ez az oktatáspolitika, és valami értelmes dolgot is kihoz magából. Mint ahogy a DOS indulása is jól sikerült. Ez azért volt így, mert bevontak egy csomó független szakembert, egy csomó civil szervezetet, mert az értelmes dolognak látszott. Az is lett. Született valami jó dolog. Aztán, persze, amikor már csak a kormányon múlott a dolog, elrontották. Ha ebbe az új programba is bevonnák a független szakembereket, a fejlesztő munkát tényleg a szakemberekre bíznák, akkor elvileg ebből is születhetne valami jó. Vannak nálunk jó szakemberek, akik tényleg jól meg tudnák csinálni. De tartok tőle, hogy ez nem így lesz.

– Már csak azért is, mert vannak olyan falvaink, ahol még internet sincs, ráadásul óriási a pedagógushiány is, így effektíve még az sem lesz, aki tanítson. Vagyis a legszegényebb régiókba nyilván megint nem jut el ez a fejlesztés…

– Ezek a problémák közvetlenül ezt a 180 okostanterem-fejlesztést olyan nagyon nem befolyásolják. Azok nagy problémák, amiket említett, sőt, alapvető problémák, de ettől még jól is elsülhet egy ilyen fejlesztés. Abban a 180 iskolában elvileg jó dolgokat lehet kifejleszteni, amiket aztán lehet terjeszteni. Egyébként én úgy tudom, az nem igaz, hogy nagyon sok iskolából hiányozna az internet. Szóval, azért az iskolák fel vannak szerelve internettel, sőt, gyorsinternettel is. Azért valamire csak el kellett költeni azt a már említett 100 milliárd forintot…