Napjainkban is fel kell készülni a járványok okozta válságokra

Hozzátette, a koronavírus járványra a világ egészségügyi hatóságai nem voltak kellően felkészülve. A tanulságok levonása helyett, azonban az Egyesült Államokban azt tervezik, hogy nem támogatnak mRNS-alapú kutatásokat és világszerte egyre erősebb az oltásellenesség. Mindenesetre az tény, hogy Magyarországon az év elején több volt az influenza és más légúti fertőzés, de március elejére ezek a számok csökkenni kezdtek. ​A Covid-19 jelenléte továbbra is észlelhető, de a megbetegedések száma alacsony szinten van. Az egészségügyi hatóságok úgy látják, jelenleg nincs olyan járvány, amely jelentős közegészségügyi kockázatot jelentene, de érdemes betartani az általános higiéniai előírásokat. ​

Mintha napjainkban jobban terjednének a különféle járványok. Ez valamiféle civilizációs ártalom? 

Valóban, az emberiség a járványok korába lépett. A WHO és más egészségügyi szervezetek szerint a világméretű járványkockázat soha nem volt olyan magas, mint manapság. Ez a jelenség több tényezőre is visszavezethető, amelyek közül talán a legfontosabb a népeség-robbanás, amely az urbanizációval kombinálva, nagy népsűrűséget hoz létre, ami ideális a kórokozók terjedéséhez. Egy másik tényező a globalizáció. A turizmus, a kereskedelem, a migráció modern eszközeivel néhány óra alatt a világ más pontjain lehetünk, magunkkal hurcolva különféle fertőző ágenseket. A klímaváltozás is egyre fontosabb tényezővé válik a járványok kockázatának növekedésében. A digitális világ sérülékenysége szintén egy fontos problémát vetít előre. A közösségi médiában terjedő álhírek és dezinformációk jelentősen aláássák a fertőző betegségekkel szembeni védekezés hatékonyságát. Az oltásellenességet, valamint a megelőző intézkedések – például a maszkviselés és az izoláció – elutasítását támogató online közösségek gyors ütemben növekednek. Ez a jelenség komoly kockázatot jelent egy jövőbeni világjárvány esetén. Ennek jeleit már ma tapasztalhatjuk – a kanyaró és a szamárköhögés visszatérését – olyan közösségekben, ahol alacsonyabb az átoltottság. 

Ugyanakkor mintha a kórokozók is „izmosabbak” lennének.

Ez az állítás így nem áll meg, nincs ilyen trend. Az igaz, hogy például a legutóbbi influenza- járvány keményebb volt az előző évekhez képest, több megbetegedést is okozott. Ennek a vírusnak azonban van egy különleges sajátsága, nevezetesen, hogy az örökítőanyaga szegmentált, azaz darabokból áll. Ez lehetővé teszi, hogy egyes darabokat más fajokból, akár madarakból, sertésekből szerezzen be, és ezáltal növekedjen a fertőző képessége. Más légúton terjedő vírusoknál azonban hosszabb távon e képesség csökkenése figyelhető meg. Ez a helyzet a SARS-CoV-2-nál is, amelynél a virulencia a delta variáns esetében érte el a legmagasabb szintet, később ez az omikron variáns esetében csökkent, viszont a vírus terjedőképessége növekedett. 

Fel vagyunk készülve egy új világjárványra?

A koronavírus pandémia egyik legnagyobb tanulsága, hogy a világ egészségügyi hatóságai nem voltak felkészülve egy ilyen válsághelyzetre. A német Robert Koch Intézet volt az a szervezet, amelyet nem ért teljesen felkészületlenül a járvány, de Európa és az USA egészségügyi szervei alulteljesítettek. 

A kérdés az: levontuk-e a megfelelő tanulságokat e járványból?

Mindenesetre a pandémia idején a védekezés már elég jól sikerült, kivéve olyan országokat, ahol a legmagasabb szinten tagadták a járvány létét vagy jelentőségét, vagy nem megfelelő stratégiát választottak. Egy másik probléma az volt, hogy – a téves információk hatására – nagyon sokan nem vették fel az oltásokat. Kifejlesztettük a rendkívül hatékony mRNS vakcinákat, de számos országban hatalmas a társadalmi ellenállás ezekkel szemben, azt állítva, hogy maga az oltóanyag sok halált és súlyos mellékhatásokat okozott. Az Egyesült Államokban egy oltás-ellenes jogászt neveztek ki egészségügyi miniszternek, akinek az első intézkedései között az mRNS-alapú vakcinák állami támogatásának megvonása szerepel. Ez a technológia az egyik legbiztatóbb megoldás lehet a rákterápiában is, ezért előreláthatóan óriási károkat okoz a döntés. A szakmaiatlanság további megnyilvánulása az a madárinfluenza kezelésére tett miniszteri javaslat, hogy „hagyjuk terjedni a vírust, az ellenálló csirkék majd kiszelektálódnak”. Egy másik, ugyanabból a kútfőből származó javaslat, hogy a kanyaró ellen nem vakcinával, hanem „A” vitaminnal kell védekezni, aminek megvan már az eredménye: májproblémák jelentkeznek. A túlzott „A” vitamin-fogyasztás a tüdőrák gyakoriságát is növeli. A járványok elleni védekezésben legnagyobb érvágást valószínűleg az egészségügyi szervezetekben történő drasztikus leépítés fogja jelenteni, de azt sem tudjuk, mi lesz a helyzet az USA-ban a nem mRNS-alapú oltásokkal kapcsolatban. 

Hogyan jött létre a SARS-Cov-2? Kiszökött a laborból?

A SARS-CoV-2 eredetét illetően két elmélet létezik. Az egyik szerint a vírus egy zoonózis révén terjedt át az emberre, egészen pontosan egy eredetileg denevérekről származó vírus fertőzött meg egy tobzoskát (vagy nyércet, mosómedvét), és erről a köztes gazdafajról jutott át az emberre a vuhani piacon. A másik lehetőség szerint a vírus egy helyi laborból szabadult ki. A SARS-CoV-2 96 százalékban megegyezik a RaTG13 denevér vírussal, tehát, ebből a szempontból nyilván állati eredetű. Felmerült azonban, hogy szándékosan került ki, illetve, hogy kutatási vagy egyéb céllal genetikailag is módosították a vírust. Ez utóbbira azonban semmilyen egyértelmű jel nem utal. A kutatók többsége a természetes eredet-elméletet támogatja. Volt ugyan egy-egy kilengés ebben a kérdésben, például amikor 2021-ben kiderült, hogy a vuhani laborban koronavírusokkal is dolgoztak. Egy másik esetben azt vetették fel a mesterséges eredet mellett szóló érvként, hogy a vírus tüskefehérjén lévő furin-hasító hely nem fordul elő a közeli rokonoknál. Továbbá nagy sajtóvisszhangot keltett 2022-ben az a kiszivárgott elemzés, amelyet az amerikai Energiaügyi Minisztérium saját titkosszolgálata készített, és amely arra a következtetésre jutott, hogy a vírus „laborszökevény”. Ezt az állítást részben a fenti információkra alapozva tették. Ez azonban nem csupán tudományos kérdés, ha a kínaiak beismernék, hogy laborszökevényről van szó, nem kellene, hogy meginogjon a tudomány iránti bizalom.

Az urbanizációs népsűrűségi problémák ellen hogyan lehet védekezni? Egyedül a maszkviselés megoldás lehet erre?

Ha járvány van, vagy beteg vagyok, akkor érdemes viselni a maszkot. Elterjed tévhit, hogy a maszk nem véd a vírusok ellen, mivel a maszk pórusai nagyobbak a vírusoknál. Ez igaz, de a légúton terjedő vírusok rendszerint aeroszol cseppekben terednek, amik viszont jelentős részben fennakadnak a maszkban. Tehát a maszk nem nyújt tökéletes védelmet, de egy olyan helyzetben, amikor nem sok időt töltünk egy fertőzött személy mellett, lecsökkenti az esélyét, hogy elkapjuk a kórokozót. Egyes ázsiai országokban nagyon sokan maszkban járnak az utcán, még ha nincs is fertőzésveszély. Járvány esetén egyéb védekezési módok is vannak, például, kerüljük a tömeget, megmossuk az ételt, fertőtlenítjük a felületeket, és így tovább. 

A madárinfluenzáról mondják, hogy kezd az emberre is átterjedni.

A virológusok egyik legnagyobb aggodalma a madárinfluenza. A probléma ezzel a vírussal az, hogy bizonyos altípusainak – például a H5N1 szerotípusnak – rendkívül magas a halálozási aránya emberi fertőzés esetén. A jelentett esetek több mint 50 százaléka végződött halállal. Szerencsére eddig a vírus nem volt képes hatékonyan alkalmazkodni az emberről emberre történő terjedéshez, ami kulcsfontosságú egy világjárvány kialakulásához. Ha ez a képesség kialakul, annak súlyos következményei lehetnek. Nem elhanyagolható tény, hogy az 1918–1919-es, legalább 50 millió halálos áldozattal járó spanyolnátha kórokozója is madárinfluenza eredetű génszegmenseket tartalmazott.