Nehéz út előtt Kamala Harris, a „vidám harcos”

Joe Biden, aki az eredeti tervek szerint a kongresszus megnyitóján második elnöksége terveiről beszélt volna, ehelyett most elérzékenyülten búcsúzott pártjától és választóitól fél százados, a közéletben eltöltött pályája után. A küldöttek nagy tapsban részesítették az elnököt, aki egy hónapja csak rendkívüli nyomásra volt hajlandó végül visszalépni az újabb elnökjelöltségtől, nem akarván felismerni, hogy 81 évesen egészségi állapota nem teszi már igazán alkalmassá posztja betöltésére, még kevésbé további négy évre. Joe Biden „élete legjobb döntésének” minősítette, hogy annak idején Kamala Harrist választotta alelnökének. 

Az immár hivatalosan is elnökjelölt a tanácskozást zárásakor azt hangoztatta: a nemzetnek az idei választás ritka esélyt ad arra, hogy „túllépjünk a múlton, a megosztó harcokon és közösen keressünk új utat”. Olyan elnök akar lenni – mondta –, aki realista, gyakorlatias, vezet és hallgat az emberekre. A 59 éves asszony, volt szenátor, ügyész és kaliforniai igazságügyi miniszter indiai anya és jamaicai színesbőrű apa gyermeke, így nem csak nőként, hanem színesként is egyedüli lenne a poszton az amerikai történelemben.

Jóllehet Harris már 20 éve szerepel a közéletben, s négy évig kaliforniai szenátor, a legutóbbi négy évben alelnök volt, viszonylag új szereplőnek számít. A felmérések szerint a választók több mint harmada nem ismeri személyét, nézeteit. Az országos nyilvánosság előtti eddigi fellépésein vonzó megjelenésével, szónoki képességével, energiájával és humorával általában jó benyomást tett. Alelnökjelöltje, Tim Walz után immár „vidám harcosként” emlegetik a keménységéről ismert jogászt. 

Anélkül, hogy részletesebben ismertette volna terveit, Harris többek között ígéretet tett arra, hogy síkra száll az abortusz jogának visszaállításáért. A republikánusok javaslatára hozott törvény alapján a magzatelhajtás általános szabadsága helyett az egyes államok hatáskörébe került a kérdés és egy sor államban már el is tiltották, vagy jelentősen korlátozták az abortuszt. Az ügy az egyik legfontosabb tényezője lesz a választók döntésének. A jelölt a demokraták által képviselt szociálpolitika folytatását, az infláció visszaszorítását, az árak leszorítását, az otthonteremtés támogatását ígérte. 

Ezúttal először szólt részletesebben külpolitikai elképzeléseiről, mondván: meg fogja védeni az Egyesült Államok hagyományos szövetségeit, szemben Trump szeszélyes döntéseivel, amikor az olyan tengerentúli diktátoroknak udvarolt, mint Kim Dzsong Un, Észak-Korea vezetője. Különösen nagy tapsot kapott állásfoglalása a gázai helyzetről, hiszen elítélte ugyan a Hamász tavaly októberi támadását Izrael ellen, de szívszorítónak nevezte a gázai lakosság szenvedését. Mindent meg fog tenni, mondta, hogy vége legyen ennek a háborúnak, hogy Izrael biztonságban élhessen, a túszokat szabadon bocsássák, a gázaiak pedig ne szenvedjenek tovább, és a palesztin nép megkapja jogát „a biztonsághoz, a szabadsághoz és az önrendelkezéshez”. 

Elítélte Trump szélsőségesen veszélyes terveit, így a migrációs válsággal kapcsolatban azt ígérte, hogy megszigorítják a határellenőrzést, ugyanakkor megfelelő lehetőségeket biztosítanak arra, hogy az arra alkalmasak bevándorolhassanak és a már az országban élők (akiket Trump tömeges kiutasítással fenyegetett) állampolgárságot kaphassanak. 

Harris úgy fogalmazott, Donald Trump sok tekintetben komolytalan ember, és egy ilyet visszaengedni a Fehér Házba rendkívül veszélyes, hiszen „könnyen lehet manipulálni hízelgéssel”. Emlékeztetett: Trump világosan kinyilvánította, hogy elbocsát minden közalkalmazottat, aki nem támogatja őt, börtönbe szeretné zárni az őt kritizáló újságírókat, politikai ellenfeleit és bárkit, akit ellenségének tekint, továbbá azt is kilátásba helyezte: hajlandó lenne a hadsereget felhasználni az ország polgárai ellen (amint azt 2020-as választási veresége után tervezte). Harris felidézte, hogy Trump akkori vereségét nem ismerte el és a csőcselék uszításával, a Capitolium elleni támadásával próbálta megtartani posztját. Miután a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban büntetlenséget biztosított számára az elnöksége idején elkövetett cselekményei miatt, Trump második elnöksége így még sokkal veszélyesebb lenne az ország számára, mint az első volt, mondta.

Trumpék eddig nem tudtak mást állítani Kamala Harrisről, mint hogy „radikálisan liberális kaliforniai”, aki, úgymond mindig azon dolgozott, hogy gyengítsék a rendőrséget, kiengedjék a bűnözőket és rontsák a közbiztonságot. A republikánusok felelőssé teszik Biden gazdaságpolitikájáért, az inflációért, és azért is, hogy a januárig még hivatalban lévő elnök annak idején zűrzavarban vonta vissza a csapatokat Afganisztánból. Trump szokásos stílusában odáig ment, hogy kijelentse: „az országnak nagyon eszes emberre van szüksége a Fehér Házban, én pedig azt gondolom, hogy Kamala Harris nem nagyon eszes ember”. 

Közvetlenségével, humorával sikeresen mutatkozott be az országos nyilvánosság előtt Tim Walz alelnökjelölt is. Családja is mellette állt a szónoki pódiumon és amikor fia furcsán viselkedett, kiderült, ami eddig ismeretlen volt, hogy a felnőtt fiú autista. Ami szomorú, de mindenképpen erősíti Walz elfogadottságát. Akárcsak az, hogy Harris zsidó származású férje gyermekeit neveli harmonikus házasságukban, amiről férje beszélt a kongresszuson.

Az ünneplés és a lelkesedés ellenére, a választási harc nagyobb része még Harris és a demokraták előtt áll. Az új elnökjelölt ugyan lényegesen jobban szerepel a felmérésekben, mint korábban Joe Biden, de jelenlegi előnye Trumppal szemben minimális. Kamala Harris láthatóan törekedett arra, hogy megnyerje az el nem kötelezett választókat, sőt, olyan republikánusokat is, akiknek elegük van Trumpból (és ezek sokan vannak). A kongresszuson egyikük fel is szólalt, mondván, változatlanul a párthoz tartozónak érzi magát, de nem kívánja Trumpot elnöknek és úgy látja: a másik párt hívei épp úgy az amerikai demokráciát szolgálják, mint a republikánusok. 

Több mint tízezer rendőr volt a chicagói utcákon, hogy kordában tartsa a palesztin ügy mellett tüntetőket, de összecsapások, amelyektől tartottak, nem voltak. Az aktivisták azt követelték, hogy egy demokrata kormány vezessen be fegyverkiviteli tilalmat Izraellel szemben (amiről természetesen aligha lehet szó). Biden elnök az elmúlt időszakban továbbra is feltétel nélkül támogatta az izraeli ügyet, a gázai lakosság drámai helyzete közepette is, ami egyre több Izrael-ellenes megnyilvánulást váltott ki országszerte. 

Megjelentek az első találgatások arról, kik kerülhetnek Kamala Harris esetleges kormányába. Köztük van külügyminiszterként Phil Gordon, Harris nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint William Burns, a CIA vezetője. Sem Antony Blinken, a jelenlegi külügyminiszter, sem pedig Lloyd Austin védelmi miniszter nem számíthat posztjának megtartására.