Nem a „brüsszeli szankciók" miatt nőtt háromszorosára a tűzifa ára Magyarországon
A tűzifa csak szeptemberben 42, míg a brikett októberben 64 százalékkal drágult az előző hónaphoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásából. A gáz, az áram és a távhő 2013-as, első „rezsicsökkentése” óta a tűzifa ára szinte pontosan háromszorosára, azaz 300 százalékkal ugrott: 100 kilogrammonként 2750 forintról a novemberi 8240 forintra. A brikett 277 százalékos drágulása szintén közelíti ezt az ütemet. Utóbbi fűtőanyagból most 100 kilogramm közel 20 ezer forint.
A lakossági földgáz 2013 óta idén augusztusig egyetlen forintot sem drágult. Azóta viszont a kormányzati képletet – miszerint a tarifa „csak” egy bizonyos fogyasztási szint felett hétszereződött meg – a KSH 238 százalékos drágulásként átlagolja. Vagyis a gáz áremelkedése egy pillanat alatt szinte behozta az addig folyamatosan dráguló tűzifáét és brikettét. Sőt, a „rezsicsökkentett” földgáz be is előzött volna, ha a fűtési pánik miatt nem indul felvásárlási roham a gázt helyettesítő tűzifáért és brikettért – írja a Népszava.
A lap szerint a helyzetet piaci elemzők egyértelműen a lakosság hatósági földgáztarifáinak augusztusi emelésére, illetve az orosz elnöknek a gázszállításaik önkényes leállítását kilátásba helyező, indulatos kirohanásaira – és nem a „brüsszeli szankciókra” – vezetik vissza.
Míg a KSH korábbi kimutatásai szerint a 4 millió hazai háztartásból 800 ezer kizárólag fával – kisebb arányban szénnel – fűt, addig közel 700 ezer háztartás szilárd és gáztüzelésre is alkalmas, tehát választhat. A Népszava szerint a mostani szezon közeledtével alighanem ez a – több millió főt számláló – réteg döntött úgy, hogy a gáz helyett, illetve mellett, betárol szilárd tüzelőanyagból is. Ennek nyomán viszont a tűzifa ára sokak tapasztalatai szerint a többszörösére ugrott. Míg az év közepén az erdei köbméterárak 40 ezer forint körül jártak, manapság már nem ritka a 80 ezer forint sem.
Az Orbán-kormány szeptemberben meghirdetett hatósági tűzifaprogramjának tarifái ennél látványosan alacsonyabbak. Eszerint a keménylombosért 30, a lágylombosért és a fenyőért 19-19 ezer forintot kell fizetni erdei köbméterenként, amiből tízre jogosultak. Ugyanakkor a lap gyors körképe alapján a kormányakció nem fékezte meg a piaci árak kilövését. Egy kereskedő a Népszavának azt állította, hogy esetében a piaci tűzifa iránti keresletet nem befolyásolta a hatósági tűzifaakció. Másikuk az ügyviteli terhek megtöbbszöröződése miatt már tavaly felhagyott a tűzifa -értékesítéssel, így ma már csak német brikettet árul. Ennek forgalmára ugyanakkor szintén nem hatott az állami akció. Egy vevőjük azt panaszolta, hogy mivel a hatósági tűzifa nem felhasogatva, hanem jó méteres darabokban kapható, ráadásul az elszállítást is a vevőnek kell intéznie, ha nem rendelkezik ehhez szerszámokkal, nem örvend különösebben jó erőnek, illetve az elszállításért is fizetnie kell, nagyjából ugyanott tart, mintha a sarki Tüzépnél kifizette volna a piaci árat.
Az egekbe törő tűzifa-áremelkedés ugyanakkor komoly társadalmi robbanással is fenyeget. A Habitat számításai szerint Magyarországon 4 millió ember a fa tüzénél melegszik. Utóbbiak nagyobb arányban tartoznak a szegényebbek közé. A Belügyminisztériumhoz tartozó szociális tüzelőprogram háztartásonként pedig csupán néhány köbméter fát jelent.
A tőzsdei gázár egyébként augusztus óta kevesebb mint a negyedére esett – közli a lap.
