Nem a magyar uniós elnökségtől fog nőni a versenyképesség

Az Európai Uniónak változnia kell és a magyar elnökség ennek a változásnak a hangja és katalizátora akar lenni – mondta Orbán Viktor október elején Strasbourgban. Ezt ismételte el szinte szó szerint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is a napokban. Orbán és Bóka is a versenyképesség növelését tartja a legfontosabb változásnak, mert az Európai Unió gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben lassabb volt, mint az Egyesült Államoké, vagy Kínáé, a világkereskedelmi részesedése pedig csökken. „Ez így van: a versenyképesség az Európai Unió kulcsszavai között van, de ez nem a magyar elnökséggel függ össze, hanem a Draghi-jelentéssel. A magyar elnökség egy olyan célt tűzött ki, ami már egyébként is napirenden volt” – mondta a Hírklikknek Tüttő Kata, az MSZP politikusa.

A kormánypártoknál aggódnak a demográfiai folyamatok miatt is: arra számítanak, hogy Európa GDP-növekedését nem támogatja az egyre növekvő számú munkaerő. Ez olyan szempontból valós félelem, hogy néhány nagyobb népességű európai ország, például Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, vagy a háború sújtotta Ukrajna termékenységi rátája a kritikus szint alá csökkent a Population Reference Bureau legfrissebb adatai szerint. Ráadásul Dél-Európa népességének 22 százaléka már 65 év feletti, és az arányuk növekszik, tehát a munkaerőpiacon a népesség egyre nagyobb része tud korlátozottan részt venni. A változások katalizátora azonban egyelőre demográfiai téren sem Magyarország: az 1,5-ös termékenységi ráta nem sokkal haladja meg a felsorolt országokét, és jóval elmarad a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szinttől.

Tüttő úgy látja, a versenyképesség útjába mégsem ez állhat, hanem a túlzott centralizáció, a túlszabályozás. „Nem lehet egyszerre centralizálni és decentralizálni; szabályozni és deregulálni. Mindennek ára van, kérdés, mi a prioritás: a klímasemlegesség 2050-re, mindezt igazságosan, közben a lakhatással, szociális kohézióval, felzárkóztatással is foglalkozunk, vagy versenyképesek leszünk. Rengeteg új szabályt hozunk, pedig a versenyképesség szempontjából a dereguláció fontos elem. A túlzott centralizáció, a túlszabályozás mindig veszélyes. A kormány Magyarországon centralizál, uniós szinten pedig decentralizációról beszél, érdekes ez a kettősség” – mondta. 

Orbán és Bóka kívánatos változásként említették még Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát, illetve a Nyugat-Balkán Európai Unióba történő integrációjának felgyorsítását.  Sőt, Bóka azt mondta, készen állnak előmozdítani az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos folyamatot is. Tüttő ezt nem szerette volna kommentálni, de annyit elmondott: az, hogy a kormánypártok mit mondanak, és mit tesznek, két különböző dolog.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a harmadik uniós soros elnökség időpontját is beírta a naptárjába, hiszen fontos az optimizmus. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő országokat azonban egyelőre 2030-ig határozták meg, Magyarország ez után kerülhet ismét sorra.