"Nem a mi felelősségünk, ha nem lesz jogi következmény”
„Már magától attól lesz változás, hogy nyilvánosságra került és beszélünk róla, hiszen nem tudják ugyanúgy tovább folytatni, mint eddig” – mondta Harangozó Tamás szocialista frakcióvezető-helyettes kérdésünkre, vár-e bármi eredményt pártjának azoktól a lépéseitől, amelyekről hétfőn sajtótájékoztatón számolt be a Microsoft-botrány kapcsán. „Az, hogy lesznek-e jogi következményei az ügynek, az már nem a mi felelősségünk” – húzta alá, hozzátéve: „ám azt is érdemes a közvélemény elé tárni, ha ismét az derül ki, hogy őket nem zavarja, ha kilopják az emberek szemét”.
Az MSZP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a magyar kormány és a Microsoft közötti korrupciós ügy kivizsgálására, emellett 10 kormányzati szerv, hivatal, hatóság és minisztérium vezetőihez fordultak közérdekű bejelentéssel, hogy a nyilvánvalóan elcsalt közbeszerzést a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálja felül – jelentette be tegnap Harangozó Tamás.
Ezek ugyan fontos lépések, de az elmúlt kilenc év gyakorlatát ismerve leginkább PR-akciónak tűnik – vetettük fel Harangozó Tamásnak, aki leszögezte, hogy ők csak a dolgukat teszik. „A mi a dolgunk ellenőrizni a kormányt, s erre ezek az eszközök állnak a rendelkezésünkre” – közölte, majd hozzátette: „az már nem rajtunk múlik, nem a mi felelősségünk, hogy a kormány sumákol és a kétharmada asszisztál ehhez”. Emlékeztetett arra, hogy rendre azt a választ kapják a kérdéseikre, hogy folyamatban lévő ügyekről nem adhatnak ki információkat, „hát Polt Péter legfőbb ügyész most gondoskodik arról, hogy ne legyen a Microsoft-ügy folyamatban lévő ügy, hiszen láthatóan nem hajlandó nyomozni – így azután a Parlamentnek joga van kivizsgálni az ügyet”. Mindenesetre elkezdik az egyeztetéseket az ellenzéki pártokkal a vizsgálóbizottság felállítása ügyében.
„A képviselők által benyújtott közérdekű bejelentésekre pedig a címzettek kötelessége harminc napon belül válaszolni és tájékoztatást adni” – mondta, emlékeztetve arra, hogy két dolgot tehetnek: vagy maguk fordulnak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz vagy saját hatáskörben vizsgálatot rendelnek el.
Nem ez az első, az elmúlt években kirobbant Orbánékat érintő tényekkel, bizonyítékokkal alátámasztott korrupciós ügy, s azok leginkább következmények nélkül maradtak, mitől reméli, hogy ez más lesz? – tettük fel a kérdést. A szocialista politikus szerint annyiban mindenképpen más, hogy – miként egyébként a Tiborcz-féle Elios-ügyet is – Magyarországon kívüli hatóság derítette fel, s büntetés is volt.
Mint emlékezetes, az amerikai igazságügyi minisztérium a közelmúltban megállapította, hogy áthatja a korrupció a Microsoft magyarországi cégének szoftverértékesítését. A Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel és 25 millió dollár büntetést fizetett, cserébe nem emeltek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést. Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét és más kínos leveleket is közzétettek. Köztük azt, amelyben a következő mondat is szerepelt: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást” – ezt 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója írta az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán. Orbánt egyébként már tavaly tavasszal is összefüggésbe hozták a Microsoft korrupcióval.
Az ügyben számos lépés történt már idehaza is. Először a DK tett feljelentést az Ügyészségen, majd Hadházy Ákos, aki azután, hogy a rendőrséget feljelentette az Ügyészségen a nyomozás elmaradása miatt, a közérdekű adatigényléssel próbálja kideríteni a Microsoft-ügy beszállítói láncolatait, hiszen – mint portálunknak mondta – „egyelőre csak a lánc utolsó tagját látjuk”.
A Központi Nyomozó Főügyészségnek azonban eddig csak a mismásoló közleményre futotta.
Közben a Hadházyt segítő „zöld dossziés” Horváth András kigyűjtötte és nyilvánosságra hozta azoknak a cégeknek a listáját, amelyek vevőként, illetve viszonteladóként részesei volta a láncnak.
Harangozó Tamás pedig – amellett, hogy parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását kezdeményezi – közérdekű bejelentésekkel fordult a következőkhöz, kérve az ügyben tett konkrét intézkedésükről való beszámolót: az ÁSZ elnöke, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az innovációs miniszter, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a legfőbb ügyész, a Magyar Államkincstár elnöke, a Miniszterelnökséget vezető tárca nélküli miniszter és a Nemzeti Vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszter.
