Lehet ízlelgetni: Orbán – Microsoft – korrupció
Csak aki akart, az lepődhetett meg azon, hogy Orbán Viktor neve konkrétan is felmerült a Microsoft magyarországi korrupciós ügyével kapcsolatos legújabb, most nyilvánosságra hozott amerikai dokumentumokban. „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást” – ezt írta 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán. A fenti idézet is olvasható az amerikai igazságügyi minisztérium és a Microsoft által az ügyben kötött és az amerikai hatóságok által nyilvánosságra hozott – megállapodásban. Orbánt már tavaly tavasszal is összefüggésbe hozták a Microsoft korrupcióval.
A levélben említett jóváhagyás arra a szoftverügyletre vonatkozik, amelyről az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata nemrég megállapította: áthatja a korrupció. Mint arról a Hírklikk is beszámolt, a Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel arról: 25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést. Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét nyilvánosságra hozták, ebből elsőként a hvg.hu szemlézett. Más kínos leveleket is közzétettek.
Egy konkrét eset
A Népszava összefoglalójában egy konkrét esetet ismertet. Egy magyar Microsoft-alkalmazott a kedvezményes ár kapcsán problémának nevezte, hogy „további öt százalékra lenne szükség: A nagyjaink ötlete”.
Az amerikai igazságügyi minisztérium által közzétett szövegben felvázolt konkrét korrupciós ügyletekből az derül ki, hogy a Microsoft hazai leányvállalatának egyes vezetői kezdettől összejátszottak a magyar kormánnyal: a kormány tájékoztatta a cégvezetőket és beosztottjaikat arról, hogy pontosan mekkora uniós keret áll rendelkezésre szoftvervásárlásra. Sőt, volt olyan eset is a levelezés tanúsága szerint, hogy már a közbeszerzés előtt eleve úgy fogalmaztak, „microsoft szoftvereket” vásárolnának. Az iratból az is kiolvasható, hogy a magyar leányvállalat vezetői hamis szakvéleményekre hivatkozva beszélték rá a céget, hogy jelentős, 30-40 százalékos árengedménnyel adják el a közigazgatásban használatos szoftvereiket.
Csakhogy a Microsoft nem közvetlenül a magyar apparátusnak értékesítette azokat, hanem közbeiktatott – kormányközelinek tudott – cégeket. Azok viszont jelentősen drágábban adták tovább a kormányzatnak a szoftvereket, a hasznot pedig lefölözték, illetve – az amerikai igazságügyi minisztérium megállapítása szerint – egyelőre ismeretlen magyar döntéshozók zsebébe juttatták – írja a Népszava.
Az iratokban bemutattak két konkrét esetet is: az egyiknél, egy 2014-es ügyletnél a kormányközeli alvállalkozó 2,2 millió euróért vett meg 10 ezer licencet, majd ezt a csomagot 3,76 millió euróért adta tovább. Azaz egyetlen ügyleten 1,5 millió eurót, közel félmilliárd forintot vágtak zsebre az uniós adófizetők pénzéből. Ahogy a jelentés fogalmaz, ezt a különbözetet korrupciós kifizetésekre fordították. Mint az iratokból kiderül, ehhez a korrupcióba torkollott, 2014-es beszerzési ügylethez kérték ki a Microsoft-alkalmazottak Orbán Viktor jóváhagyását is.
Nem meglepetés Orbán esetleges érintettsége
Rossz a memóriája annak, aki meglepődött most azon, hogy kiderült: Orbán Viktor neve is felmerült a Microsoft-botrányban. Már március végén írt az amerikai tulajdonú Politico – s annak nyomán a Népszava, majd a Hírklikk – arról, hogy olyan korrupciós esetek kerültek napvilágra, amelyek nyomán egy vereség esetén (megj.: a 18-as országgyűlési választások előtt álltunk) akár több évre is rács mögé kerülhetnek. A Népszava már akkor azt írta, hogy a a túlárazott és irányított kormányzati Microsoft-szoftverbeszerzés szálai Orbán Viktor közvetlen környezetéig érnek.
„A 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztéseknél kulcsszereplővé vált Tiborcz István, illetve testvére, Tiborcz Péter, akiknek „ráhatásuk” lehetett arra, hogy melyik cég felé lejtsen a pálya. A vizsgált kormányzati megrendelők irracionális árakon vásároltak üzleti Microsoft-szoftverlicenceket – az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál drasztikusan, olykor akár 200 százalékkal drágábban adták tovább a viszonteladók az állami ügyfeleknek. Az így elért extraprofitból a kormányfő közelébe is jutott: Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó HCS megtáltosodott, az árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle” – írta a lap.
25,3 millió dolláros bírság vesztegetésért
Mint korábban beszámoltunk róla, a Microsoft konszern peren kívüli megállapodással vállalta, hogy 25,3 millió dollár bírságot fizet vesztegetések miatt, amelyeket egyebek között Magyarországon, Szaúd-Arábiában és más országokban fizetett. Az amerikai igazságügyi minisztérium közlése szerint a Microsoft Hungary „beismeri és elfogadja”, hogy jogsértést követett el, és 8,75 millió dollár bírságot fizet. (További részletek erről itt, a Newsweek teljes cikke pedig itt)
„Magyarországon nagy a korrupciós kockázat”
Az USA-ban 1977-ben született meg a külföldiek korrupciós gyakorlatát lefedő törvény (The Foreign Corrupt Practices Act), amely megtiltja az amerikai cégeknek és magánszemélyeknek vesztegetések kifizetését külföldi tisztségviselőknek. Az üzleti korrupció ellen fellépő GAN portál által közzétett Magyarország-profil szerint Magyarországon rendkívüli kockázatot jelent a vállalatok számára a korrupció, különösen az állami közbeszerzések és az adóhatóság vonatkozásában. A korrupció széles körben elterjedt, nem is annyira a kisebb súlyú és mértékű korrupcióról – állapítja meg a gyorsfénykép. A vállalatok jelentései szerint gyakran úgynevezett nem hivatalos kifizetésekre (pl. a hivatallal való visszaélés, vagy az alulfizetett alkalmazottaknak, tisztviselőknek zsebbe juttatott pénz, stb.) van szükség ahhoz, hogy az ügyek előre tudjanak mozdulni. Az állami közbeszerzéseket a szabálytalanságok jellemzik, köszönhetően a politikai szereplők és a vállalati szféra közötti szoros informális kapcsolatoknak. S habár a magyar btk. – a nemzetközi korrupció-ellenes konvencióknak megfelelően – tiltja a vesztegetést és a korrupció egyéb formáit mind az állami, mind a magánközegben, a korrupcióellenes jogszabályokat nem érvényesítik.
A magyar hatóságok sunyítanak
Mindenesetre ebben az ügyben is mélyen hallgatnak a magyar hatóságok. Bár az amerikai minisztérium nyíltan beszél a magyar kormányzati korrupcióról, a magyar rendőrség nem válaszol arra, indít-e hivatalból eljárást, tisztázandó, milyen magyar döntéshozók érintettek az ügyben – írta a Népszava. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal – amely az ügy költségvetési csalási részében lenne illetékes – csak annyit közölt: minden olyan esetben eljárást indítanak, amikor bűncselekmény gyanúja felmerül. A konkrét ügyről azonban nem mondtak semmit. A Legfőbb Ügyészség pedig annyit közölt: bekéri az ügy iratait az amerikai szervektől.
Vida Ildikó esete az amerikai ügyvivővel
Nem ez az első olyan korrupció-gyanús ügy, amely az Orbán-kormányt, illetve hozzá közelálló tisztségviselőket, vezetőket érint, amerikai viszonylatban. Emlékeznek még Vida Ildikóra?
Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi elnöke nem a szakmai teljesítményéről, hanem az amerikai kitiltási botrányról híresült el. Ő ugyan tagadta, de mégis csak lemondásra kényszerült az úgynevezett amerikai kitiltási botrány kirobbanása után, s egy nyilvánosságra is hozott levélben próbálta magyarázni a bizonyítványát.
A „magyar köztisztviselők kitiltása az Egyesült Államokból” néven ismertté vált botrány lényege az volt, hogy 2014. októberében az USA a 7750-es amerikai elnöki proklamáció alapján megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől – a rendelet a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeknek az USA-ba történő belépését szabályozza. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették. A magyar sajtó találgatott, s felmerült Vida neve. A Pester Lloyd időszakos német nyelvű lap „A figyelmeztető lövés: amerikai szankciók Magyarország ellen” című cikkében ezt megerősítette és újabb konkrét bizonyítékok nélkül további személyeket is megvádolt: Habony Árpádot, Heim Pétert, Giró-Szász Andrást, Seszták Miklóst és Lázár Jánost. Vida novemberben beismerte kitiltásának a tényét, majd Orbán ukázára beperelte az akkori amerikai ügyvivőt, André Goodfriendet, aki konkrét bűncselekmény végrehajtásával vádolta meg Vida Ildikót.
A NER azonban az ő kezét sem engedte el: Vida Ildikó ugyan a kegyvesztett Simicska Lajos embere volt, így a G-Nap után befellegezni látszott neki (is), ám egy a közvélemény számára váratlan fordulattal a közelmúltban megbocsátást nyert Orbán Viktortól.
S végül lazításként...
Elismerjük, nem könnyű olvasmánnyal traktáltuk fentebb Önöket, kedves Olvasónk. Éppen ezért lazítást ajánlunk: annak és szórakozásnak is kiváló ez a videó, amely akkor készült, amikor Vida Ildikó 2014 novemberében megkereste André Goodfriend amerikai ügyvivőt.
