Az aranykonvojügy Orbán Viktorig is elvezethet
Az Orbán Áron és társai elleni büntetőeljárás nem egyszerű politikai leszámolás, hanem a korábbi rendszer működésével összefüggő ügyek feltárásának része – hangzott el a Klikk TV Egyenleg című műsorában. Kuncze Gábor és Fleck Zoltán arról beszélt, miért maradhattak el korábban a hatósági intézkedések, milyen felelősség terheli a volt hatalom szereplőit, és milyen következményei lehetnek az elszámoltatásnak.
Nem politikai foglyok, hanem büntetőeljárások érintettjei
Orbán Áron és társai letartóztatása után a Fidesz politikai tisztogatásról és leszámolásról beszélt. A párt egyik képviselője azt is kifogásolta, hogy a volt miniszterelnök öccsének őrizetbe vételéről egy, a jelenlegi miniszterelnök testvéréhez köthető lap számolt be először. Fleck Zoltán szerint azonban ez a felvetés csupán a figyelem elterelésére szolgál. Úgy vélte, Orbán Viktor korábbi megszólalásaival már előkészítette azt a kommunikációs irányt, amely szerint valójában őt akarják elszámoltatni, nem pedig az öccsét.
A jogász hangsúlyozta, hogy Orbán Áront természetesen megilleti az ártatlanság vélelme, ugyanakkor az őrizetbe vételnek a nyomozóhatóságok által megalapozottnak tartott gyanú az oka. Fleck szerint az ügynek politikai természete is van, hiszen a miniszterelnöki rokoni kapcsolat és az állami idegenrendészeti politika befolyásolásának lehetősége is felmerül. Kuncze Gábor úgy vélte, a sajtóértesülés időzítése önmagában nem különösebben lényeges, de kifogásolta, hogy a miniszterelnök személyesen kommunikál büntetőügyekről. Szerinte nem szerencsés, ha a kormányfő a nyilvánosság előtt, politikai üzenetekkel foglalkozik az ilyen eljárásokkal.
Miért nem léptek korábban a hatóságok?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, miért csak a kormányváltás után gyorsultak fel olyan eljárások, amelyekről már évekkel korábban is lehetett hallani. Fleck Zoltán szerint ha a mostani gyanúsítások megállják a helyüket, akkor az is felvetődik, mit csinált az ügyészség és a többi nyomozóhatóság április 12. előtt. Úgy fogalmazott, a választás előtti időszak nem volt jogállami állapot, és ennek politikai okai voltak.
Kuncze Gábor Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter bizottsági vallomását is szóba hozta. Szerinte egy miniszter nem háríthatja el a felelősséget azzal, hogy nem tudott a saját tárcájának területén történtekről. Ha tudott a visszaélésekről, azért, ha pedig nem tudott róluk, akkor a felügyeleti felelőssége miatt kell számot adnia. A kegyelmi ügy kapcsán azt is tisztázandónak nevezte, hogy Varga Judit mit tett, amikor visszakapta a köztársasági elnöknek szánt dokumentumokat, és tájékoztatta-e a kormányt a kialakult konfliktusról.
Fleck szerint különös, hogy a korábbi hatalom szereplői most magukat állítják be áldozatként. Példaként említette Orbán Viktor megszólalásait, valamint Polt Péter strasbourgi fellépését, amelyben a korábbi alkotmánybírósági elnöki tisztségével összefüggésben kér erkölcsi elégtételt.
Az aranykonvojügy Orbán Viktorig is elvezethet?
A műsorban az aranykonvojügy is szóba került. Fleck Zoltán ezt a korábbi rendszer egyik végpontjának nevezte, és úgy vélte, súlyos bűncselekmény történhetett állami szervek közreműködésével, magas szintű kormányzati utasításra. Szerinte a bizonyítékok Orbán Viktor személyes érintettségének lehetőségét is felvetik. Hozzátette, hogy az ügyben az ügyészség és a sértetteket képviselő ügyvéd között is konfliktus alakult ki.
Kuncze Gábor az ügyet a választási kampányban alkalmazott politikai eszközökkel állította párhuzamba. Felidézte a Tisza Pártnak tulajdonított, szerinte hamis állításokkal megtöltött programot, a szerbiai robbanószerkezet ügyét és az ukrán pénzekről szóló kampánynarratívát. Úgy vélte, ezekkel félelmet akartak kelteni a választókban, és minden eszközt bevetettek a hatalom megtartása érdekében. A titkosszolgálatok politikai célú felhasználását és a pénzszállító személyzet elleni fellépést szintén ebbe a folyamatba illesztette.
Fleck szerint az állami szervek politikai célú felhasználása és a kampányban alkalmazott eszközök azt mutatják, hogy a korábbi rendszerben a hatalom megtartása fontosabb volt a jogállami normáknál. Kuncze pedig arra emlékeztetett, hogy a választási kampányban a háborús fenyegetés mellett újabb és újabb ellenségképeket építettek fel, mert mindenáron meg akarták akadályozni a kormányváltást.
