Navracsics Répássy Róbertre hárította a végrehajtói kamara felügyeletének felelősségét

Az egykori tárcavezető azt mondta: a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány idején csak közvetett ráhatása volt miniszterként a végrehajtói kamara működésére, a területért az igazságügyért felelős államtitkár felelt.

A politikus közlése szerint 2010-ben az a döntés született, hogy az egyes minisztériumok átfogó területekért felelnek, így a közigazgatási és igazságügyi tárca egyfajta államügyi minisztériumként működött. A többi között ide tartozott a kormányzati koordináció, a területi közigazgatás, a felekezetek ügyei és a roma felzárkóztatás.

Az egyes ágazatokat az államtitkárok felügyelték, az igazságügyet Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, a végrehajtói kamarával is ő tartotta a kapcsolatot - mondta. Navracsics Tibor közölte: miniszterként nem állt kapcsolatban a kamara vezetőivel, esetleg rendezvényeken találkozhatott velük - tette hozzá.

Úgy folytatta: a szervezeti és működési szabályzat szerint az államtitkár döntött a többi között az önálló bírósági végrehajtók kinevezéséről, felmentéséről, áthelyezéséről és fegyelmi eljárást is kezdeményezhetett, továbbá ellátta egyéb kamarák mellett a végrehajtói kamara törvényességi felügyeletét is.

Úgy fogalmazott, a 2010-et megelőző négy évben "hideg polgárháborúban" élt az ország, a többi között a devizehitelek elszabadulása miatt, utóbbi veszélyére a Fidesz már 2006-ban felhívta az akkori kormányzat figyelmét - jegyezte meg.

Azt mondta: a 2010 és 2014 között hivatalban lévő kormány fontos intézkedéseket hozott a devizahitelesek helyzetének javítása érdekében. A többi között bevezették a végtörlesztés lehetőségét, a hitelek átváltását forintra fix árfolyamon, létrehozták a Nemzeti Eszközkezelőt és kilakoltatási moratóriumot is bevezettek.

A végrehajtói pályázatok elbírálása körüli problémákat érzékelve szigorítottak a pályázati feltételeken és jogi végzettséghez kötötték a végrehajtói poszt betöltését - ismertette Navracsics Tibor.

Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnökének kérdésére Navracsics Tibor azt mondta, hogy a végrehajtói kamarára önigazgató szervezetként tekintettek, így, ahogy az ügyvédi, valamint a közjegyzői kamara esetében is eljártak, közvetlen ügyekben nem szóltak bele a működésükbe, hanem a jogszabályi környezetet szigorították. Hozzátette: államtitkárai a teljes bizalmát bírták, és megítélése szerint kiválóan teljesítettek 2010 és 14 között.

A korábbi tárcavezető, idézve a minisztérium akkori szervezeti és működési szabályzatából, kijelentette: nem vett részt végrehajtók kinevezésében, nem is tartott kapcsolatot személyesen egyetlen végrehajtóval sem.

Gyöngyösi István (Tisza) alelnök törvényességi eljárásokról szóló kérdésére válaszolva kiemelte: a törvényességi felügyelet az eljárások jogszabályszerűségét ellenőrzi. Nem kapott a négy év alatt olyan jelzést, hogy át kellene világítani a kamarát - tette hozzá.

Balla György (Fidesz) alelnök kritikával illette a bizottság munkáját, amely szerinte a bűnbakkeresésről szól és nem az események áttekintéséről.

Molnár Zoltán (Tisza) kérdésére válaszolva Navracsics Tibor elmondta: mindig az volt a céljuk, hogy lehetőség szerint a professzionalitás irányába tolják el a végrehajtói kamarát, a fizetési meghagyásos rendszernél pedig az eljárások gyorsítása volt a cél.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a devizahitelesek érdekében meghozott kormányzati és parlamenti döntésekről - árfolyamgát, bankok elszámoltatása, forintosítás, eszközkezelő, családi csődvédelem - szóló kérdésére a volt miniszter jelezte: a ciklus végére radikálisan csökkent a végrehajtással érintettek száma.

Toroczkai Lászlónak válaszolva azt mondta: 2010-ben több százezer kétségbeesett adóssal és hitelessel álltak szemben, a fókusz nem a végrehajtói munkadíjakon volt, hanem azon, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amellyel a lehető legtöbb devizahitelest megmentik.

Egy újabb kérdésére Navracsics Tibor közölte: a kamara vezetésének nem volt politikai védettsége a kormányzaton belül.