Szakszervezeti vezetők szerint nincs négy év türelmi ideje az egészségügynek

Srádi Péter Kóczián Péter műsorában azt mondta, a Tisza-kormány az egészségügyben a szakma által elvárt minimumot teljesíti, mert az évi 500 milliárd forintos ráfordítás-emelés a 2027-es költségvetésben is szerepel. Szerinte ilyen mértékű forrással évek, évtizedek alatt lehet felzárkóztatni az ágazatot. Hozzátette: nem mondaná, hogy többre számítottak, mert elkezdődött a szakdolgozók béremelése és bérfelzárkóztatása.

Bencsik Andrásné szerint a béremelés mindig kényes kérdés, mert a dolgozók akkor sem lennének feltétlenül elégedettek, ha 100 százalékos emelést kapnának. A mostani helyzetben szerinte az elégedetlenség változó, mert még nincs minden konkrétum ismert. Mint mondta, az ígéret szerint van egy meghatározott összeg, amelyet a kórházak kapnak meg, és saját hatáskörben oszthatnak el a dolgozók között. Ezt személy szerint jó döntésnek tartja, mert szerinte a rendezésről helyi szinten is dönteni kell.

A Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke arról is beszélt, hogy a 15 százalékos emelés az E kategóriába tartozóknál és a nyugdíjasoknál nem fog teljesülni, miközben az A, B és C kategóriába sorolt dolgozók nagyobb emelést kapnak. Tiltakozást egyelőre nem terveznek, mert szerinte még korai megítélni a végleges béremelés mértékét. Erre február–március környékén lehet választ kapni, amikor az érintettek megkapják az első ilyen fizetésüket.

Bencsik Andrásné azt mondta, reméli, hogy minden évben le tudnak ülni tárgyalni, és minden évben lesz béremelés, de erre ígéretet nem kaptak. Hozzátette, önmagában az inflációkövető fizetésemelés nem elegendő. Srádi Péter szerint négyévente 25-30 százalékos emelésre lenne szükség, amelyhez még hozzáadódna az infláció.

A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke úgy látja, a mostani bértábla a szakdolgozói béreket az orvosi fizetésekhez viszonyítva külföldi minták alapján korrigálja. Szerinte az egészségügy csapatmunka, ezért az orvosok, a nővérek és más egészségügyi dolgozók bérrendszerét össze kellene kötni, és együtt kellene mozgatni. Bencsik Andrásné ezzel egyetértett.

Srádi Péter hangsúlyozta, nem a plusz teljesítménnyel elérhető bérekkel van a fő gond, hanem az alapbérek maradtak le a nemzetgazdasági átlaghoz képest. Példaként említette, hogy külföldön egy diplomás szakápoló bére a nemzetgazdasági átlagbér körülbelül kétszerese, és a mostani korrekcióval talán ez az egyetlen szakdolgozói kategória, amely felzárkózott ehhez. A szakképzett dolgozóknál külföldön 1,3-1,5-szörös arányról beszélt, amelyhez képest Magyarországon lemaradást lát.

A szakszervezeti vezető kifogásolta, hogy a Magyar Orvosok Szakszervezetét nem hívták meg a bértárgyalásokra. Szerinte az ágazati bértárgyalásokban minden szakszervezetnek helye lenne. A vendégek abban is egyetértettek, hogy a kampányígéretek ezzel még nem teljesültek, a mostani lépéseket inkább kezdetnek tekintik.

Srádi Péter az orvosi oldalon a munkakörülményeket, a pihenőidőt és a terhelés csökkentését jelenleg fontosabbnak nevezte, mint az általános bérezést. Ugyanakkor szerinte vannak olyan területek, például a plusz teljesítmény, az ügyelet vagy a pályakezdők bére, ahol emelésre lenne szükség. Arról is beszélt, hogy a magyar egészségügy problémáit nem lehet kizárólag központilag megoldani, mert különböző helyeken más-más nehézségek jelentkeznek, ezért nagyobb autonómiát adna a helyi kórházaknak és munkavállalói képviseleteknek.

A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke szerint a sürgősségi ellátást érdemesebb lenne központosítani, miközben területi szinten a járóbeteg-ellátást és a krónikus betegellátást kellene fejleszteni. Példaként azt mondta, ez a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy szülészetből több, traumatológiából kevesebb lenne, utóbbi helyeken viszont magasabb minőségű ellátással és kipihent orvosokkal. Bencsik Andrásné ehhez kapcsolódva a napi vagy heti ellátások megerősítését említette.

A társadalmi párbeszédben Srádi Péter pozitív változásokat lát, de a jelenlegi struktúra szerinte még elmarad a várakozásaiktól. A céljuk az lenne, hogy már az előkészítési folyamatba is bevonják őket. Bencsik Andrásné felidézte, hogy korábban Takács Péter volt egészségügyi államtitkárral is tárgyaltak, és szerinte a mostani helyzet ahhoz képest összehasonlíthatatlan, mert most őszintébben lehet beszélni.

A vendégek szerint az elvándorlás mértéke csökkent, ugyanakkor Srádi Péter arról beszélt, hogy a magánegészségügy hatékonyabb munkát tud végezni. Bencsik Andrásné egy másik jelenségre hívta fel a figyelmet: szerinte a kórházak egymástól csábítják el a nővéreket, akár 10, 20, 30, 40 vagy 100 ezer forinttal magasabb fizetéssel.

Srádi Péter úgy fogalmazott, hogy négy év türelmi idő biztosan nincs a rendszerben. Arra számítanak, hogy összetettebb szerkezeti változások is létrejönnek, de ha ezek elmaradnak, a tüntetéseket sem lehet kizárni. Bencsik Andrásné szerint fél év alapján még nem lehet következtetéseket levonni, de azt is mondta, a kormánynak az utánpótlást is biztosítania kell iskolákkal.