Nem a nyugdíjkassza tartós hiánya az igazi probléma, hanem az államháztartásé

A Nyugdíjbiztosítási Alap fő bevételi forrásai a társadalombiztosítási járulék ide irányított része (54 százalék) és a szociális hozzájárulási adó ide irányított része (71,6 százalék). A tb-járulék 2023-ban 2399 milliárd forint bevételt jelentett a nyugdíjkasszának (16,4 százalékkal többet 2022-ben), szociális hozzájárulási adóból pedig 1902 milliárd forint (+ 11,5 százalék) folyt be, ám ez közel sem fedezte a nyugdíjkiadásokat, így a központi költségvetésből további célzott támogatásokat is el kellett különíteni a nyugdíjak finanszírozására. A kormány ezért 1072 milliárd forint központi támogatást irányított a Nyugdíjbiztosítási Alapba, de a tényleges deficit végül 1459 milliárd forint lett – írta minapi elemzésében a Bankmonitor az államháztartás pénzügyeinek 2023-as alakulásáról szóló tájékoztató alapján. A cikk kitér arra is, hogy az utóbbi hónapokban – az Európai Uniónak benyújtott magyar Helyreállítási Tervből kiindulva – megkezdődött egy szakmai diskurzus a méltányossági és fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező potenciális nyugdíjreformról, ugyanakkor a kormányzati kommunikáció szerint a magyar nyugdíjrendszernek még legalább 10 évig nem lesznek fenntarthatósági problémái. 

Mi az igazság, valóban bajban van a nyugdíjkassza? – kérdeztük Katona Tamást. A közgazdász úgy látja, ha normál viszonyok lennének az államháztartásban, akkor fontos lenne, hogy van egy társadalombiztosítási rendszer, amelynek van egy nyugdíjalapja, és van egy egészségbiztosítási alapja, s azoknak célszerű egyensúlyban lenniük, azaz a járulékoknak kellene fedezniük a kiadásokat. Ha így lenne, akkor el lehetne gondolkodni a járulékok szintjének a helyességén, de nálunk ezek csak virtuális kaszák. Igazából nincs is valódi kassza, rögtönzés van csupán. Az államháztartási törvényben ugyan van a kormánynak olyan diszkrecionális jogköre, hogy saját döntéssel finanszírozhat bizonyos dolgokat, de nem nyúlhat az egészségbiztosítási és a nyugdíjalaphoz, azt csak a parlament teheti meg – emlékeztetett.

De – mint tudjuk – nálunk a költségvetési törvényt is átlagosan hetente módosítják, ilyenképpen pedig mindegy, hogy mi van a nyugdíjkasszával, a lényeg, hogy a kormány mire akar és mire kénytelen pénzt adni. Ezért nem lehet önállóan megítélni a nyugdíjkassza helyzetét – szögezte le Katona Tamás, hozzátéve: az államháztartást lehet megítélni, ott pedig nagy a baj. Tavalyelőtt a hiány rendkívül magas volt, a GDP 6,2 százalékára rúgott. Bár a tavalyit még nem tudjuk – csak azt, hogy a pénzforgalmi szemléletű hiány 7,7 százalékon áll, az eredményszemléletű deficitszám majd csak a zárszámadásból derül ki –, de Katona gyanítja, hogy ki fogják hozni 6,2 százalék alatt, csak, hogy elmondhassák: tartották a deficitcsökkentésre tett ígéretet. Ugyanakkor érdemi mérséklés nem volt, s az idén sem valószínű, hogy 5 százaléka alá kerül a mutató, a viszonyokból az látszik, hogy inkább a 6 százalékot alulról közelítő szám várható.

„S ez az igazi probléma” – húzta alá. Azt is kifejtette, hogy ennek a következményeként 2010 óta valójában nem is mérséklődött a GDP-arányos államadósság. Akkor 80 százalék volt, most pedig olyan 72-73 százalék körülit mondanak („ami valószínűleg inkább 75 százalék körül lesz”), de miután a teljes magánnyugdíjpénztári vagyont elégették, s az a GDP 8 százalékának megfelelő többlet terhet ró az államháztartásra, ebből következően az államadósság 81 százalék felett van. Ettől azonban nem dől össze maga a nyugdíjrendszer, igaz, általában dőlnek össze a rendszerek, a nyugdíjrendszer mellett az egészségügyi és a szociális is, a rendszer 2010 óta ugyanis az, hogy megszűntek a szakpolitikák – szögezte le. 

Vajon a nyugdíjreform nem hozhat-e változást? Az, amit a Helyreállítási Tervben jeleztünk, s amelynek tavaly év végéig volt az első, tervezési fázisa, az idén pedig el kellene készülniük a szakpolitikai leosztásoknak, majd másfél év múlva el kell indítani magát a reformot? – kérdeztük. „Ez is megy a levesbe, nem hiszem, hogy a kormány komolyan veszi” – reagált a szakember. Érdemben erről is annyit tudni, mint a hírek szerint elkészült OECD-elemzésről, amit senki nem látott – jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szerint nincs is semmi probléma, nem terveznek változtatást. A maga részéről már csak ezért gondolja, hogy nem fog semmi történni az uniós projekttel sem. „Miután eleve olyan erős az egész EU-val szembeni ellenállás, hogy igaz, amit Orbán mond: megy az autópályán és kiabál, hogy szembe vele jön 26, a NATO viszonylatában 31 autó –, ám a kérdés az, vajon ki halad a jó oldalon” – szögezte le Katona Tamás.