„Nem a vitorlásoktól kell félteni a Fertő tavat” – mondja a MAHART volt vezetője
Két hete adtunk hírt a Fertő tóra tervezett állami beruházásról, aminek a szállodaépítési munkálatait egyelőre leállította a kormány – nem kis részben a Greenpeace fellépése nyomán. A projekt része egy több száz hajót befogadó kikötő is, amelynek a megtervezésére, kivitelezésére Fa Nándor kapott megbízást. A MAHART ex-vezérigazgatójánál érdeklődtünk a terv életszerűségéről.
„Ez üzlet” – válaszolt tömören a vitorláskikötő tervére Szalma Botond, hozzátéve: amit Fa Nándor csinál, az világszínvonalú és nem ettől kell félteni a tavat. Miközben a Greenpeace mellett legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia is felemelte a szavát a tópartra tervezett beruházással szemben.
Az MTA biológiai tudományok osztálya hétfői közleménye szerint nem támogatják az osztrák-magyar határon fekvő tó hazai oldalán, világörökségi területen zajló turisztikai beruházást. A testület a Diverzitásbiológiai és az Ökológiai Tudományos bizottságok javaslatára tárgyalta meg a Fertő tó partján folyó kormányzati nagyberuházás ügyét. A tagok nagy többséggel döntöttek az elutasítás mellett. Amint arról portálunk is beszámolt, a kormányberuházás egy 100 szobás luxusszálloda és hatalmas, fedett sportkomplexum létrehozását tűzi ki célul a helyszínen műfüves focipályákkal, teniszpályákkal. Mindez kiegészülne egy 850 vitorláshajóra méretezett kikötővel és 880 gépjármű befogadására képes parkolóval. Az üzemeltető cég, illetve személy neve nem ismert, noha övé lenne a több tízmilliárdos beruházás működtetése – és haszna.
Igyekeztünk egy másik szempont szerint is véleményezni a kormányberuházást, pontosabban annak a tóra gyakorolható hatásáról.
A hivatalos értesítő szerint az északi kikötő kivitelezését a Fa Nándor vezette FA HAJÓ KFT. végzi. „Fa Nándort hajótervező és -építőként, óceáni szólóvitorlázóként ismeri a széles nyilvánosság, mostanában azonban a család és a munka teszi ki hétköznapjait. A beruházás kapcsán elmondta: a megújult Fertő-part a nemzetközi sportéletnek is fontos helyszíne lehet a jövőben.”
Szalma Botond kérdésünkre kijelentette, hogy nem a magánvéleményét fogalmazza meg. Mint elmondta, ő hajózási szakemberként nem azt véleményezi, hogy mennyi betont öntenek a partra, hány és mekkora ingatlant építenek rá. Hajózási szakemberként azonban úgy véli, „ami a tavon történik, mint hajózási beruházás, az szakmailag világszínvonalú.” Emlékeztetett arra is, hogy a vitorláshajózás húsz éve jóval erősebb volt a Fertő tavon, mint a Balatonon, ahol a MAHART-tal ő kezdte el a Balatoni Hajózási Zrt akkori vezérigazgatójával együtt a vitorláskikötők kiépítését 1999-ben. „Ezzel senki nem bánt senkit, hiszen a vitorlások anyaga alumínium, trópusi fa, a merülése akár 15 centi, nem bántja a halakat, nem káros a környezetre, hosszú az élettartama, ráadásul rekreációs szabadidősport is. Nem mellesleg profi módon lehet kikötni a vitorlásokat, ami üzlet, üzlet a vendéglátásnak, turistákat vonz.”
A jachtkikötővel már nincs ekkora barátságban a volt MAHART-vezér. Bár vannak modern, elektromos jachtok is, de nem túl elterjedtek, azt pedig nem hiszi, hogy a tavon engedélyezik majd a belső égésű motorokat. „Ha igen, akkor azért fájjon a hatóságok feje”.
Ezzel együtt Fa Nándor „belépését” a projektbe szimpla üzletként definiálja egy profi szakember jelenlétével. „Ha van mellette környezetkárosítás, akkor az nem az ő nevéhez fűződik” – vélte Szalma Botond. Maga a tó pedig vitorlázási szempontból szinte ideálisabb a Balatonnál, mivel sűrűn fúj a szél, „ideális terület és 300 vitorlástól nem fog felborulni a Fertő tó egyensúlya. Biztos van egy-két újgazdag tahó, aki beledobálja a petpalackot a vízbe vagy a gofrisütő olaját a vízbe önti, de ezt nem lehet kivédeni. Általánosságban viszont a vitorlázók, a hajósok a környezetre vigyázó emberek”. Szakmai véleménye szerint egy ilyen kikötő önmagában nem károsítja a környezetét. Hozzátette, hogy a tó osztrák oldalán sem ismeretlenek a vitorláskikötők.
„Nem ettől lesz baja a tónak” – tette hozzá, „viszont ha kivágják a nádast ott, ahol nem kellene, az már probléma, s talán az sem jó, ha többet tolnak a partfalba, mint kéne. De ezt egy hajózási szakember már nem tudja megítélni” – nyilatkozta a Hírklikknek Szalma Botond, a MAHART volt vezérigazgatója, hajózási szakember.
