Nem lehet bosszúhadjárat a felelősségre vonásból – a jogállam próbája következik
A korábbi kormányzat esetleges felelősségre vonásáról, az igazságszolgáltatás szerepéről, valamint Szijjártó Péter új pozíciójáról beszélgetett az Egyenleg című műsorban Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Horn Gábor politikai elemző. A vendégek egyetértettek abban, hogy a jogállami működés megőrzése fontosabb, mint a gyors politikai elégtétel, miközben szerintük az új kormány előtt komoly feladat áll a korábbi ügyek kivizsgálásában.
A bizonyítékoknak kell dönteniük, nem a politikai indulatoknak
A beszélgetést Radnai Márk, a Tisza Párt alelnökének nyilatkozata indította el, amely szerint rövid időn belül fejlemények várhatók az előző kormányzat elszámoltatásával kapcsolatban. Lattmann Tamás szerint ugyanakkor veszélyes lenne, ha egy kormányváltás után automatikusan büntetőeljárások indulnának politikai alapon. Úgy fogalmazott, hogy „azokat kell elvinni, akik valami olyasmit követtek el, amiért le kell guggolni valamikor”, de ehhez előbb a hatóságoknak fel kell tárniuk a tényeket és bizonyítékokat.
Horn Gábor emlékeztetett arra, hogy a politikai felelősséget a választók már megállapították, amikor leváltották a Fideszt. A büntetőjogi felelősség azonban más kérdés, amelyben az ártatlanság vélelmét minden esetben tiszteletben kell tartani. Szerinte komoly társadalmi igény mutatkozik az elszámoltatásra, de ezt nem szabad bosszúvággyá alakítani, mert az könnyen a jogállami keretek feladásához vezethet.
Az igazságszolgáltatásnak is bizonyítania kell a függetlenségét
A műsorban szóba került, hogy a kormányváltás után több, korábban hosszú éveken át tétlenül kezelt ügyben is megindultak az eljárások. Horn Gábor szerint ez azt a benyomást kelti, hogy az ügyészség és a rendőrség működésére korábban politikai befolyás nehezedett. Ugyanakkor figyelmeztetett: ugyanilyen veszélyes lehet az is, ha a hatóságok az új politikai vezetésnek akarnak megfelelni.
Példaként említették Szakács István influencer előállítását, amelyet mindketten aránytalannak neveztek. Lattmann szerint az ilyen túlkapások sokszor nem politikai utasításra történnek, hanem azért, mert egyes rendőrök vagy hivatalnokok túl akarják teljesíteni a vélt elvárásokat. A politikának ezért világossá kell tennie, hogy nem vár el jogsértő vagy eltúlzott intézkedéseket.
Horn Gábor hangsúlyozta, hogy a közvéleménynek is türelmesebbnek kell lennie. Szerinte nem szabad olyan hangulatot teremteni, amelyben a gyors megtorlás fontosabbá válik a tisztességes eljárásnál. Úgy fogalmazott, a vezetők feladata éppen az, hogy megakadályozzák a „lincshangulat” kialakulását, ne pedig kiszolgálják azt.
Kérdéseket vet fel Szijjártó Péter új szerepe
A beszélgetés végén Szijjártó Péter BYD-nál vállalt pozíciója is szóba került. Lattmann Tamás szerint egyelőre nehezen érthető, milyen szakmai indokok alapján kapott szerepet a volt külügyminiszter, különösen úgy, hogy Európában kifejezetten kedvezőtlen a megítélése. Úgy vélte, az sem kizárt, hogy a kinevezés inkább politikai vagy személyes gesztus, mint valódi üzleti döntés.
Horn Gábor azt sem tartotta kizártnak, hogy a döntés hátterében Szijjártó orosz kapcsolatrendszere állhat, amelyet egy nemzetközi vállalat hasznosítani kívánhat. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre egyelőre nincs bizonyíték, ezért csak feltételezésként lehet kezelni. Abban viszont egyetértettek, hogy a kinevezés rossz üzenetet hordoz, és további kérdéseket vet fel a volt külügyminiszter jövőbeni szerepével kapcsolatban.
