Nem csak a kenyér drágul nálunk a legdurvábban, a havi inflációs ütem is a legrosszabb az unióban
Először a közösségi oldalakon, majd a magyar független sajtón is végigfutott egy grafikon, amiből kiderül, hogy az Európai Unió tagállamai közül egy éven belül Magyarországon drágult meg a kenyér a legdrámaibb mértékben. Az uniós átlag 18 százalék volt, míg nálunk ennek több, mint a három és félszerese. Ugyancsak az Eurostat adatai szerint a magyar havi infláció magasan a leggyorsabb ütemű volt augusztusban, a maga 3,5 százalékos dinamikájával.
Fals módon hivatkoznak kormányzati körök arra, hogy a háború, meg az elhibázott szankciópolitika, meg az EU (no meg persze a Soros, a Gyurcsány és a migránsok) miatt súlyosbodik az infláció idehaza, de éppen ennyire fals az a mód, ahogy azzal büszkélkednek, hogy a fogyasztói árakban Európa-szerte bekövetkezett drágulás minket még kevésbé is sújt, mint sok más uniós tagországot. Az adatok ugyanis nem egészen ezt mutatják.
Ezt a leglátványosabban egyetlen termék árának az összehasonlításával tudjuk demonstrálni. Az Eurostat a minap tett közzé egy olyan grafikont, amely a kenyér (átlag)árának alakulását mutatja be a tagállamokban 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között.
(megj.: a jobboldali oszlopban vannak az EU-tagország)
Forrás: Eurostat
Ahogy a fenti ábráról is leolvashatjuk: a helyzet nálunk a legdrámaibb.
Magyarországon ugyanis az uniós átlagnál (18 százalék) több, mint három és félszer, de a legalacsonyabb kenyér-inflációt produkáló Franciaországnál (8 százalék) már több mint nyolcszor akkora ütemben drágult ez a mindennapi betevőnk. Sokatmondó, hogy a második legnagyobb áremelkedést elszenvedett Litvániában is „csak” fele akkora volt a drágulás üteme (33 százalékos), mint idehaza. Mindezt úgy, hogy azért Magyarország mégiscsak agrárország, s a kenyér összetevőiből jó esetben nem kellene az elvben drágább importra szorulnunk. És a jövő még borúsabb idehaza: merthogy augusztusban még nem sújtotta a kenyérpiac szereplőit az azóta érvényes drasztikus rezsiemelés.
De ha csak a kenyér árával lenne gondja a magyar lakosságnak! Sajnos azonban általában is drámai az árak alakulása. A kormány ugyan szeret azzal büszkélkedni, hogy „a magyar infláció valamennyivel az uniós átlag felett van, de ha a poszt-szovjet térség államait nézzük, akkor átlag alatti” ( ezt éppen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter fogalmazta így), de ez egyre kevésbé látszik igaznak: míg ugyanis júliusban még a hatodik legmagasabb harmonizált inflációt regisztrálta az Eurostat Magyarországon, addig augusztusban már a negyediket. Ami nem véletlen, hiszen augusztusban a legdinamikusabban nálunk emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest. Egy döbbenetes adat: az EU átlagához képest a havi inflációs dinamika Magyarországon 3,6 százalék volt, ami több mint az ötszöröse volt a 27 tagállam átlagának.
Forrás: Eurostat
Amúgy már júliusban is Magyarország volt a legrosszabbul teljesítő tagállam: akkor azonban a havi infláció még „csak” 2,4 százalék volt – igaz az uniós átlag 0,2 százalék. Ennek fényében nem csoda, hogy júliusról augusztusra tovább romlott a pozíciónk, s az éves inflációt tekintve, immár Bulgária és Csehország is mögénk szorult; most már csak a három balti országban rosszabb a helyzet, mint nálunk. De ha a havi ütemeket nézzük, akkor már nem sokáig. Legalábbis Lettországban és Litvániában alig nőttek az árak az idén júliusról augusztusra.
