Nem elégedettek a magyarok a háziorvosi rendszerrel
A háziorvosi rendszer egészével kapcsolatban pesszimista a magyar lakosság, de személyes tapasztalataink a saját háziorvosainkról túlnyomórészt pozitívok. Ezek a főbb megállapításai az Europion legutóbbi felmérésének, amit 1300 fős országos reprezentatív mintán végeztek a cég kutatói mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével.
A felmérés szerint a 16 év feletti magyar társadalom túlnyomó többsége évente párszor (36 százalék) vagy évente (42 százalék) jár háziorvoshoz, ennél gyakrabban (havi, vagy heti rendszerességgel) viszonylag kevesen járnak (19 százalék) és ennél is kevesebben állítják, hogy soha nem veszik igénybe a háziorvosuk szolgáltatásait (4 százalék). Érdekesség, hogy a 60 év felettiek körében sincsenek többen a legalább havi rendszerességgel járók a többi korcsoporthoz képest, ellenben az alacsonyan iskolázottak (gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők) körében relatív magas ez az arány (27 százalék).
A háziorvos „kikerülése” és a közvetlenül magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordulás panasz esetén viszonylag ritka jelenség a magyar társadalomban, a teljes népességnek csupán 11 százaléka állítja, hogy az esetek többségében így tesz, míg 46 százalék soha nem hoz ilyen döntést. Különösen az idősek kerülik el a magánszolgáltatókat – vélhetően nagyrészt anyagi okokból – közülük 65 százalék soha nem hagyja ki a háziorvost és csak 2 százalék kezdi magánszolgáltatónál az esetek többségében. Hasonló tendencia igaz a kistelepüléseken élőkre (57 százalék soha és 6 százalék gyakran), valamint az alacsony jövedelmű háztartásokban élőkre is (60 százalék soha, 8 százalék gyakran).
A háziorvosok látogatásának fő célja a receptek, gyógyszerek felírása (59 százalék), szakorvoshoz beutaló kérése (50 százalék) illetve a betegségek felismerése, diagnosztika (37 százalék). A közhiedelemmel ellentétben, viszonylag kevesen (29 százalék) jelölték meg fő célként az adminisztratív feladatokat (mint például. táppénzes papírok és igazolások), de ennél is kevesebben várják a háziorvosuktól kiemelt funkcióként az egészségük nyomon követését (16 százalék), preventív funkciók ellátását (például. szűrések szervezése) (14 százalék) vagy életmódbeli tanácsadást (3 százalék).
A társadalom alapvetően negatív véleményen van a háziorvosi rendszer jelenlegi működéséről Magyarországon (41 százalék), míg csak 19 százalék vélekedik pozitívan erről, noha a kormánypárti szavazók hajlamosabba rózsaszínben látni a helyzetet (az ő körükben pont fordítottak a fenti arányok). A legkritikusabbak a Tisza Párt szavazói, ebben a csoportban 60 százaléknak van negatív és csak 13 százaléknak pozitív véleménye a rendszer működéséről. A párt nélküliek is egyértelműen pesszimista irányba húznak: 44 százalékuk inkább negatívan és 10 százalék pozitívan értékeli a rendszer működését (a 100-ból hiányzó százalékok az egyes csoportokon belül semleges álláspontra helyezkedtek).
A fent bemutatott pesszimizmus tükrében talán meglepő, hogy személyesen az emberek kifejezetten elégedettek a háziorvosukkal. A teljes népesség 56 százaléka van a saját háziorvosával inkább, vagy teljes mértékben megelégedve és csak 17 százalékának van róla negatív véleménye.
