„Nem elnöknek való vidék" – történelmileg is veszélyes üzem az amerikai elnöki hivatal

Donald Trump – ha akaratlanul is – történelmet írt szombaton, mert ő az első olyan politikus, aki egy elvesztett mandátum után újra indul és egyben merénylet célpontja is. A korábbi hírességeket hivatali vagy első jelöltségük idején érte támadás – írja az Euronews.

A modern amerikai történelemben – amit a Nagy Polgárháborútól szokás számítani – négy amerikai elnököt gyilkoltak meg hivatali idejében, és mindegyiküket lőfegyverrel.

Az első sikeres, és máig leghangsúlyosabb eset Abraham Lincoln elnök megölése volt 1865. április 14.-én. A tettes egy John Wilkes Booth nevű színész volt, aki összeesküvő társaival zsarnoknak és alkotmánytiprónak tartotta az elnököt. A merénylet a washingtoni Ford Theatre páholyában történt, a polgárháború lezáró szakaszában.

Később több elnök volt célpontja olyan merénylettervnek, amelyet nem hajtottak végre, mert az összeesküvéseket időben leleplezték. A sikeres támadások elkövetői valamennyien magányos személyek voltak.

James A. Garfield elnök volt a következő

1881-ben egy Charles J. Guiteau nevű férfi lelőtte az elnököt egy washingtoni vasútállomáson, ahonnan Garfield Massachusettsbe indult volna, hogy függetlenség napi beszédet tartson. Az elnök nem halt meg a helyszínen, hanem később a seb elfertőződése ölte meg.

Garfield esete volt az egyetlen, ahol az áldozat személyesen ismerte a merénylőjét. Az idegileg instabil Guiteau, aki ügyvédként és közíróként működött, támogatta Garfield kampányát, majd találkozott is az elnökkel, akitől jutalomként azt kérte, hogy nevezze ki bécsi nagykövetnek. A Külügyminisztérium azonban alkalmatlannak találta őt a feladatra, ezért kiábrándultságának dühét Garfield ellen fordította. Guiteau-t 1882-ben felakasztották.

William McKinley – 1901. szeptember 6.

A Leon Czolgosz nevű merénylő közvetlen közelről lőtte gyomorszájon McKinley elnököt a Pánamerikai Kiállításon Buffalóban. Czolgosz lengyel bevándorló volt, aki anarchista politikai szervezetekhez kapcsolódott, majd a szakszervezeti mozgalom egyik vezetője lett. Gyűlölete és radikális nézetei az 'imperialista kormány' ellen közismertek voltak.

A kiállításon McKinley 10 percen át fogadta a nézők jókívánságait, és Czolgoznak sikerült beállnia a sorba. Amikor az elnökhöz ért, félreütötte a kinyújtott kezet és kétszer rálőtt McKinleyre.

McKinley sorsa hasonló volt Garfieldéhoz annyiban, hogy ő sem halt meg a merénylet helyszínén, és a sebe sem lett volna végzetes, de nyolc nappal később neki is elfertőződés okozta a halált. Czolgoszt gyorsított eljárásban, október végén villamosszékben kivégezték. A per során azt állította, hogy nem voltak összeesküvő társai, tettét a rendszer iránti mély gyűlöletével indokolta.

Ez a merénylet vezetett az elnököt, alelnököt és az elnökjelölteket is védő különleges testőrség, a Titkosszolgálat (Secret Service) létrehozásához. Korábban a képzetlen helyi rendőrök feladata volt a biztonsági igények kiszolgálása, ezt ma már többrétegű védelmi rendszerekkel valósítják meg, de mint Trump esete is bizonyítja, akadhatnak rések a pajzson.

John F. Kennedy – 1963. november 22.

Az Egyesült Államok 35. elnökét – a hivatalos verzió szerint – Lee Harvey Oswald gyilkolta meg Kennedyt a texasi Dallasban, miközben feleségével, Jacqueline-nal egy nyitott kabrióban utazott. Oswald egy közeli könyvraktár 6. emeletéről adott le három lövést, amiből kettő Kennedy fejét találta el, és az elnök még aznap meghalt.

Oswald indokait szintén a személyes sérelmek és a politikai kiábrándultság keverékének tartották. A Legfelsőbb Bíróság máig hivatalos határozata, az 1964-ben kiadott, 888 oldalas Warren-jelentés szerint Oswald egyedül és saját szándékából követte el tettét, de ezt azóta is sokan vitatják, bár megcáfolni senkinek sem sikerült.

Oswald elkerülte a bírósági eljárást, mert letartóztatása után egy Jack Ruby nevű bártulajdonos az FBI szeme láttára agyonlőtte. A bíróság szerint Ruby is önállóan cselekedett.

Merényletkísérletek elnökök és jelöltek ellen

Az első dokumentált kísérlet 1835. január 30-án történt, és célpontja Andrew Jackson elnök volt. Richard Lawrence munkanélküli festő egy temetésen két fegyverrel is próbált lőni az elnökre, de mindkettő besült. Ő volt az első, akit megvádoltak egy amerikai elnök elleni merénylet miatt.

1912. október 14. – Theodore Roosevelt

'Teddy'-t egy John Flammang Schrank nevű kocsmáros lőtte mellkason Milwaukee-ban, Wisconsin államban, miközben a politikus harmadik elnöki ciklusára kampányolt. A golyót egy acéltok térítette el, amiben a szemüvegét tartotta, és a lövés így nem ért létfontosságú szervet.

Büntetőperében Schrank azt vallotta, hogy nem 'Roosevelt polgártársat' akarta megölni, hanem a harmadik ciklusra pályázó elnököt. A bíróság elmebetegnek nyilvánította, és kényszergyógykezelésre ítélte. A merénylő 1943-ban halt meg egy elmegyógyintézetben: két évtizedes fogságának során egyetlen látogatója sem volt és egyetlen levelet sem kapott.

A másik Roosevelt – FDR

1933 januárjában Giuseppe Zangara munkanélküli kőműves öt golyót lőtt ki Franklin Delano Roosevelt megválasztott elnökre, aki a floridai Miami Bay Front Parkban összesereglett tömeg előtt tartott beszédet. A lövések célt tévesztettek, viszont többeket megsebesítettek, és megölték Anton Cermak chicagói polgármestert.

Zangara bűnösnek vallotta magát négy rendbeli szándékos emberölésben és 100 év börtönt kért magára. Tettét a kapitalizmus és a válságpolitikai csapásaival indokolta. Végül 80 év fegyházra ítélték, de rá három hétre a börtönben meghalt hashártyagyulladásban.

1950-ben Harry Truman elnök volt a célpont

1950-ben két Puerto Rico-i függetlenségpárti aktivista, Oscar Collazo és Griselio Torresola megkísérelte meggyilkolni az Egyesült Államok 33. elnökét Washington DC-ben, a Blair House-ban, ahol átmenetelig a Fehér Ház felújítása alatt lakott.

Azonban a titkosszolgálat lekapcsolta őket, mielőtt beléphettek volna a házba, és tűzharc alakult ki. A lövöldözésben az egyik támadót megölték, a másikat pedig elfogták. Az elnök egyik testőre meghalt a támadásban, de ő volt az, aki utolsó pillanatában még lelőtte Terresolát.

Az életben maradt Collazo szintén arra hivatkozott, hogy nem a személy, hanem az elnyomó rendszer ellen támadt. A bíróság halálra ítélte, de Truman elnök helyt adott a kegyelmi kérvénynek. Collazo 1979-ben kapott szabadlábra helyezési engedélyt Jimmy Carter elnöktől, és ebből az alkalomból elnyerte Fidel Castro kubai vezető kitüntetését is. 80 éves korában hunyt el agyvérzésben

A máig legdrámaibb eset – Robert F. Kennedy, 1968

A bátyja alatt igazságügyi miniszterként dolgozó demokrata szenátor 1968-ban magabiztos esélyese volt az elnöki széknek, de ettől megfosztotta egy Sirhan B. Sirhan nevű jordániai palesztin férfi a Los Angelesi Ambassador szállodában.

Kennedy, miután megnyerte a kaliforniai és dél-dakotai előválasztásokat, a szálloda báltermében beszélt a kampány támogatóihoz. Miután elhagyta a pódiumot és kilépett a konyhai folyosóra, több halálos lövés érte Sirhan részéről. Kennedy 25 órával később halt meg.

Sirhan erős anticionista hitet vallott, 1969-ben azt nyilatkozta, hogy 20 évnyi bosszúvágytól eltelve, előre megfontoltan ölte meg Kennedyt, amiért az Egyesült Államok Izraelt támogatja a palesztin mozgalmakkal szemben.

Tettéért előbb halálra ítélték, de büntetését 1972-ben életfogytiglani börtönre mérsékelték, a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségével megerősítve. Szabadlábra helyezési kérelmét 16 alkalommal elutasították. 2021-ben szabadon engedte volna a felülvizsgáló testület, de a döntést Gavin Newsom kaliforniai kormányzó elutasította, mondván hogy Sirhan tettei, legutóbbi konok nyilatkozatai és támogatói körének megvizsgálása veszélyessé tenné a 80 éves merénylő elengedését.

Az eset a titkosszolgálatok újjászervezését követelte meg, mert világossá vált, hogy a nemzetközi színtéren mozgó veszélyes személyeket és mozgalmakat is megfigyelés alá kell vonni, míg a prevenció korábban inkább csak amerikaikra terjedt ki.

Gerald Ford kétszer is merénylet célpontja volt 1975-ben

Októberben a „Kígyó" becenévre is hallgató Lynette Fromme nevű nő támadt volna rá Ford elnökre a kaliforniai Sacramentóban. A titkosszolgálat ügynökei azonban megállították, mielőtt elsütötte volna a fegyverét. Fromme a kegyetlen hírű bűnöző szekta, a Manson-család tagja volt.

Hetekkel később egy másik nő, Sara Jane Moore próbálta meg lelőni az Egyesült Államok 38. elnökét, aki a lemondott Richard Nixont követte a Fehér Házban. Ebben az esetben is a titkosszolgálati ügynökök léptek közbe, mielőtt leadhatta volna a lövést.

1981. március 30. – Ronald Reagan

Ezen a napon nem sokon múlott egy újabb elnökgyilkosság. A lövéseket John Hinckley Jr. adta le Reagan elnökre és biztonsági csapatára, miközben elhagyták a washingtoni Hilton szállodát. A támadás során a Fehér Ház sajtótitkára, James Brady olyan sebesülést szerzett, ami később az életét követelte.

Reagan elnök megsebesült, amikor az egyik golyó visszapattant a limuzinjáról, és 12 napot töltött kórházban. Ezt az esetet a titkosszolgálat újabb átszervezése és megerősítése követte.

A most 69 éves Hinckleyt 2021-ben mentették fel teljesen korábbi életfogytiglani büntetése alól.