Nem fenyeget minket konkrét terrortámadás veszélye, de fel kell pörgetni a terrorelhárítási munkát
„Irán – képletesen szólva – Izrael arcába vágta a kesztyűt, nem tudom, hogyan mehet el emellett az izraeli kormány, bármilyen is a színe” – mondta a Hírklikknek Tarjányi Péter, aki arra számít, hogy egy-két napon belül a világ megismerheti a válasz mibenlétét. A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett arra, hogy Irán hétvégi támadása jól szolgálja a nyugat ellen összeszerveződött orosz-fehérorosz-kínai-észak-koreai-iráni tömb kifárasztásos politikáját: óriási izraeli és nyugati erőket és tartalékokat köt le. Tarjányi egyetért Orbán Viktorral abban, hogy szükség volt a Védelemi Tanács összehívására. Magyarországot nem fenyegeti konkrét terrortámadás veszélye, de mindenfajta terrorelhárítási munkát ezzel együtt is fel kell pörgetni – húzta alá.
„A támadás azzal fenyeget, hogy államközi háború dúlja fel a Közel-Keletet, ez pedig fenyegetést, súlyos fenyegetést jelent az egész világra, benne Magyarországra is. A mai napra összehívtam a Védelmi Tanácsot, hogy számot vegyünk a konfliktus Magyarországra gyakorolt nemzetbiztonsági és gazdasági következményeivel. Utasítást adtam a belügyminiszternek és a terrorelhárítás vezetőinek, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják” – tette közzé vasárnapi Facebook-videójában Orbán Viktor.
Irán eddig soha nem látott módon intézett katonai támadást Izrael ellen. Csaknem 200 drónt, 110 ballisztikus rakétát és 36 cirkáló rakétát indított az Iráni Forradalmi Gárda Irakon és Jemenen át Izrael ellen, megtorlandó a damaszkuszi iráni konzulátus ellen április elején végrehajtott – Izrael által fel nem vállalt – támadást, amely több magas rangú iráni katona halálát okozat. Az izraeli védelem – jemeni, brit, amerikai és a francia támogatással – sikeresen kivédte a támadást, amelyről Irán előzetesen már értesítette az érintetteket. Izrael egyelőre lebegteti, hogy milyen a választ ad. A szövetségesei mindenesetre óvják attól, hogy nyílt ellentámadást hajtson végre, és ezzel tovább eszkalálja a konfliktust.
De vajon mi várható? És igaza van-e a magyar kormánynak abban, hogy Magyarországot is fenyegeti a közel-keleti válság eszkalációja? Tarjányi Pétert kérdeztük.
Az eszkaláció mértéke nagyban függ az izraeli válaszcsapás milyenségétől – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint mind a két fél eléggé „komolyan hunyó”. Ami Izraelt illeti: rendszeresen hajt végre olyan megelőző támadásokat, csapásokat, mint amilyet Damaszkuszban hajtottak végre, likvidálva a Forradalmi Gárdának az iráni konzulátuson lévő magas rangú tisztjeit is – Irán pedig a térségbeli terrorszervezetek, milíciák támogatásával közvetetten évtizedek óta hajt végre akciókat Izrael ellen. A mostani iráni támadás éppen azért érdekes – mutatott rá –, mert nem Szíriában, Libanonban, Irakban hajtottak végre akciót, hanem egy másik országban, mégpedig egy másik ország ellen. Izrael ugyan soha nem ismeri be, hogy ő áll az olyan akciók mögött, mint amilyen a damaszkuszi is volt, de mindenki tudja, hogy rendszeresen hajt végre hasonlókat. Az április elejei azonban amiatt szintén különös volt, hogy egy másik ország – Szíria – területén lévő harmadik ország – Irán – konzulátusa ellen támadtak.
„De nehogy már a piedesztálra helyezzük” Iránt – jegyezte meg Tarjányi. Hiszen Teherán Észak-Irakban, Szíriában, Libanonban működtet több milíciát, terrorszervezetet, a Hezbollah és a Hamasz, valamint a húszik fő támogatója, akár Szaúdi-Arábia, akár Izrael, akár az Egyesült Államok ellenében is. A vallási vezetők évtizedek óta deklarálják, hogy a zsidó államnak el kell pusztulnia, a Damaszkuszban elszenvedett támadás pedig egyfajta olaj volt a tűzre, mindennek fényében semmi meglepő abban, hogy válaszcsapást következett.
Arra azonban még nem volt precedens, hogy Irán közvetlenül a saját területéről támadta volna Izraelt. Ez így nyílt vállalás volt, eddig Teherán soha nem ismerte el az Észak-Irakban, Libanonban vagy éppen a húszik által végrehajtott támadásokban játszott szerepét. Most azonban nyílt támadást hajtott végre 2000 kilométeres távolságból Irak, Jordánia, Szíria légterén keresztül, ami súlyos akciónak minősítendő. „Ezzel Irán – képletesen szólva – Izrael arcába vágta a kesztyűt, nem tudom, hogyan mehet el emellett az izraeli kormány, bármilyen is a színe.”
Miért értesítette vajon Irán előre Izraelt, illetve az Egyesült Államokat és figyelmeztette a térségbeli országokat? – kérdeztük. Tarjányi szerint azért, hogy Izrael felkészülhessen, s hogy ne alakulhasson ki olyan visszafordíthatatlan helyzet, amilyet a Hamasz októberi 7.-i támadása okozott, s ami miatt Izrael vállalja akár a legsúlyosabb válaszcsapásokat, még annak az árán is, hogy az rengeteg civil áldozatot követel, mondván: ha zsidókat lehet ölni, akkor muszlimokat miért nem.
Ám hiába szólt előre Irán, most azt deklarálta, hogy megfelelő a katonai potenciálja ahhoz, hogy felvegye Izraellel a kesztyűt, ami nyílt üzenet a Közel-Kelet minden országának. Ha pedig Izrael rosszul választja ki a válaszcsapás mértékét, az baj lehet, akkor is, ha túltolja, s akkor is, ha túlzottan gyengére sikerülne, amivel azt a képet mutatná, hogy lehet támadni Izrael államot.
„Ez egy róka fogta csuka helyzet” – állapította meg a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint most az a nagy kérdés, mit tesz Izrael. Az egyik forgatókönyv szerinte az lehet, hogy konkrét csapásokat mér Irán területén, nem Szíriában, nem Észak-Irakban, nem Libanonban hajt tehát végre olyan támadást, amellyel súlyos károkat okoz Irán infrastruktúrájában, energiarendszerében, katonai támaszpontjaiban és az emberekben. Ez azonban egy olyan nyílt háborús lépés lenne, ami mellett Irán sem mehetne el. Ha azonban Izrael nem tesz semmit, vagy ejnye-bejnyével üt csak vissza, az gyengeséget mutatna a közel-keleti arab országok, a szélsőséges iszlamisták, és egyben a szélsőséges belső izraeli erőkkel szemben is. „Izrael tehát nehéz helyzetben van, s ha latolgatni kellene az esélyeket, azt mondanám, hogy mindenképpen lesz valamilyen izraeli válaszcsapás, Izraelnek ugyanis egészen egyszerűen lépnie kell” – szögezte le.
Emlékeztetett arra, hogy hetekkel ezelőtt már – a Hírklikknek is – arról beszélt, a közel-keleti helyzet eszkalálódott, már benne vagyunk ebben a válságban. Irán nagyon komoly nyugati tartalékokat és erőket köt le a térségben – magyarázta, azt fejtegetve, hogy miközben 99,99 százalékban sikeres volt ezeknek a nyugati védelmi rendszereknek a működése, de ez azt is jelenti, hogy az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak komoly erőket kell állomásoztatniuk a térségben, elvonva az erőforrásaikat és a figyelmüket más térségektől, válságoktól. A másik oldalon azonban ott áll a Nyugattal szemben abszolút összeszerveződött tömb, Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Kína, Irán pedig a kifárasztásos technikát alkalmazza, amibe beleillenek az ilyen támadások. A stratégia pedig akár működhet is – figyelmeztetett.
|
Ez a Nyugat és a Kelet összecsapása Tarjányi Péter az év végén a Hírklikknek adott interjúban a következőt állapította meg: „Már 2022-ben is félő volt, hogy egy tömbbe fog tömörülni Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán – ez korábban irányultság szempontjából vélelmezhető volt. Ám minderről már múlt időben kell beszélni, a jelen időben pedig azt kell kijelenteni, hogy ez a tömbösödés meg is történt. A négyek mellé csatlakozott Fehéroroszország is. Ez az öt ország pedig gazdasági, katonai hírszerzési szempontból összefogott a Nyugat ellen. Azon fő kérdés mentén szerveződött egy tömbbe, hogy a 21. században ki uralja ezt a bolygót. Vajon továbbra is a Nyugat vezetésével történik ez az irányítás, vagy ez az öt ország át tudja venni ezt a szerepet, egy furcsa hibrid modellben... Ez a Nyugat és a Kelet összecsapása, de nem földrajzi értelemben. A múlt és a jelen csap össze”. |
Azt pedig, hogy most a konkrét esetben mi fog történni, egy-két napon belül meg fogjuk látni – közölte.
Magyarországra mennyiben veszélyes a kialakult helyzet? – kérdeztük. Tarjányi Péter leszögezte, hogy ez a veszély nem csak nálunk létezik, a nyugati országokban általában is, a többi között Franciaországban, Lengyelországban stb. A terroristák listáin ugyan Magyarország ugyanúgy szerepel, mint a többi nyugati állam, de nem olyan előkelő helyen, mint mondjuk az Egyesült Államok és sok más ország. „Orbán Viktornak azonban igaza van, nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem foglalkozunk a konfliktussal, az eszkalációval” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő. Majd hozzátette: „bár az ellenzéknek abban és akkor igaza van, amikor megkérdőjelezi és támadja a rendkívüli állapot fenntartását, de abban azonban nincs, hogy a mai helyzetben, egy ilyen támadás esetén ne kellene összehívni a Védelmi Tanácsot”. Hiszen a testületnek a többi között az is a feladata most, hogy végiggondolja, milyen iráni vagy Iránhoz közelálló szélsőséges csoportok, gazdasági, terroristákat támogató és vagy egyéb gyűjtőszervezetek működnek Magyarországon, vagy a térségben. Meg kell nézni, hogy milyen információk vannak róluk, amiket be tudunk tenni a nagy közösbe, amiket megosztunk a nyugati országok terrorelhárítási, védelmi erőivel, akiktől persze mi is kapunk ilyen információkat. Ez egy munka, amit ilyen háborús konfliktusnál el kell végezni.
Fenyegeti-e támadás konkrétan Magyarországot? – természetesen adódik ez a kérdés is. Tarjányi válasza megnyugtató: ilyen biztosan nincs, de mindenfajta terrorelhárítási munkát ezzel együtt is fel kell pörgetni.
