Nem igaz, hogy nem segít a tesztelés a járvány terjedésének megállításában

A jelenlegi országos tisztifőorvos, Müller Cecília az operatív törzs hétfői tájékoztatóján kitért a tesztelés kérdésére is. Mint elmondta, sokféle teszt kering a világban, jó része bevizsgálatlan, s csak nagyon korlátozottan alkalmasak a koronavírus-járvány követésével kapcsolatos kérdések megválaszolására. A Magyarországon hivatalosan az NNK és hét központi laboratóriumban alkalmazott teszteket a vírus jelenlétének kimutatására használják, ám a kimutatáshoz az kell, hogy már kellő számban legyen jelen a vírus az orr- illetve garatmintában, legyen kellő számú sejt, amiből kimutatható a vírus örökítő anyaga. Mint mondta, azt tudjuk megmondani, hogy a vizsgálat időpontjában jelen van-e a vírus vagy sem, de prognózist felállítására ezek nem alkalmasak. Hozzátette: a lappangási idő átlagosan 6 nap, de lehet akár 14 is.

Az egyéb teszteket még bizonytalanabbnak nevezte, azokat, amelyekkel a fertőzésen már átesett betegeket lehet megtalálni.  Ezek ugyanis az új koronavírussal szemben termelődött ellenanyagot mutatják ki a vérből. 

Müller Cecília szerint, éppen ezért „nincs teszt, ami járvány terjedését befolyásolja”. Mint kifejtette, az, hogy végzünk-e tesztet, az pusztán orvosszakmai kérdés. „A tesztelés információt nyújt, de a járvány terjedésében nem játszik olyan mértékben szerepet”.

Falus szerint a tesztelés segít

Gyökeresen ellentmond ennek az állításnak Falus Ferenc, mégpedig nemzetközi példákkal is alátámasztva mondandóját. Mint leszögezte: „A vírus ellen a legfontosabb, hogy sok ilyen vizsgálatot végezzünk, ugyanis akkor megtaláljuk a tünetmentes fertőzötteket, a fertőző vírushordozókat, akik rengetek embert fertőzhettek-fertőzhetnek meg, csak azért, mert nem tudják, hogy vírushordozók. Éppen ezért, a járvány terjedése szempontjából a leghatékonyabb módszer, ha a tünetmentes időszakban találjuk meg a fertőző forrásokat. A németek és a dél-koreaiak is ezt csinálják-csinálták” – mutatott rá. Mint egyébként ismert, ez az a két ország, amely a jelek szerint, a legjobban tudja felvenni a harcot a járvánnyal.

Itthon miért nem ezt az utat követik, s miért kommunikálják az ellenkezőjét? – kérdeztük a járványügyi szakembert. „A miértekre nem tudom a választ, csak azt tudom, hogy az általam tanultak és tapasztaltak, valamint a nap mint nap olvasottak egyaránt azt mondatják velem, hogy ezt kellene tenni”.

Erre kellene használni a különféle teszteket

Falus fontosnak mondta tisztázni, hogy milyen tesztek állnak rendelkezésre, illetve, hogy melyik, mire jó. 

Az egyik fajta teszt a vírus egy részét azonosítja (egy fehérjedarabot a mintában, ha benne van), s kimutatja hogy a betegben jelen van-e a fertőzött vírus. Ez a vizsgálat a laboratóriumban két-három óra alatt van kész. Ez nem is olyan költséges, ha házilag állítják elő a laboratóriumban a fehérjét és a kontrollanyagot, akkor a közvetlen önköltsége 2-2,5 ezer forint. De meg lehet venni a csomagot (kit) is, ami lényegesen drágább, de garantáltan egységes minőséget biztosít (nem kell minden labornak a minőségbiztosítással külön foglalkoznia). Ez a teszt nagyon érzékeny: nem derül ki belőle, hogy a vírus fertőzőképes-e vagy sem. Ezt onnan tudjuk – magyarázta –, hogy a gyógyult betegekből napokig ki lehet még mutatni halott vírust. Jogosan mondják tehát, hogy aki kigyógyul a fertőzésből, annak is a tünetek megszűnése után még két hétig önként vállalt karanténban kell maradnia. 

Kérdés, megtörtént-e a tesztek hiteles bevizsgálása

A másik teszt az immunglobulint mutatja ki, olyat, amit – ha igaz a teszt és nem hamis, ugyanis sok hamis van a piacon – speciálisan erre a vírusra specifikáltak, s csakis ezt a vírust mutatja ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy előfordul, hogy más betegséget is kimutatott, Szingapúrban például dengue vírussal volt keverve. Hozzátette: „tudomásom szerint, a Magyarországon rengeteg helyen ajánlott tesztek hiteles bevizsgálása máig nem történt meg”. 

A csehek például nagy mennyiségben vettek ilyen teszteket Kínából, és a hírek szerint, 80 százalékban használhatatlanak voltak. „A magyar állam most vásárolt százezer vizsgálatra való tesztet („pontosabban nem tudni, hogy százezer tesztet vagy dobozt, mert egy dobozban általában 25 vizsgálatra való teszt van”), s arra sem ismert a válasz, hogy ezek jók-e  vagy sem, bevizsgálták-e azokat vagy sem, ki vizsgálta be, ha bevizsgálták stb...Csak remélni tudom, hogy megfontolt volt a beszerzésük”.

Miért a mentősök?

Ezeknek a teszteknek egy részét az Országos Mentőszolgálatnak adták oda – tudtuk meg Falustól. „Azonban az nem derül ki, hogy milyen célból kapták meg” – tette hozzá. 

Ez az ágy melletti gyorsteszt (15 perces) alkalmatlan a kezdődő betegség, megfertőződöttség kimutatására. Éppen ezért, teljes pénzkidobás, hiszen ez a teszt az első öt, de inkább hét napban biztosan negatív eredményt mutat, viszont, ha már a mentőt kihívják egy-egy gyanús esethez, akkor nincs szükség helyszíni vizsgálatra, hiszen akkor már tünetei vannak az illetőnek, s ebben az esetben a mentő személyzete – orvos sem kell hozzá – a tünetekből meg tudja állapítani, hogy kórházi ellátásra szorul-e vagy sem. 

És mi van azokkal, akik már átestek a fertőzésen?

Amikor a beteg gyógyul vagy kezd gyógyulni, akkor az immunglobulin szintje emelkedik, erre is van teszt. Azt lehet vele kimutatni, hogy átesett-e ezen a fertőzésen valaki, akkor is, ha csak enyhe tünetei voltak. Továbbá azt is, hogy meddig tart a védettsége. Pontosan emiatt indult Németországban tömegesen ilyen vizsgálat – mutatott rá Falus Ferenc.

A járványügyi szakember szerint, ez a teszt arra kellene – de arra nagyon –, hogy az egészségügyi dolgozókat vizsgálják meg vele. Mert ha kiderül, hogy enyhe tünetetekkel átesett a fertőzésen, akkor sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát munka közben. „Első menetben tehát erre kellene használni, és közegészségügyi pénzeket kellene rá fordítani, nem pedig magánembereknek kellene árulniuk a tesztet” – szögezte le Falus Ferenc.