„Nem járványügyi szakértők tanácsolhatták ezt Orbánnak”

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, Orbán Viktor tegnap rendkívüli (köz)televíziós megjelenésében (nem mondhatni, hogy interjújába, hiszen a „riporter” nem interjút készített, pusztán feltette azokat a kérdéseket, amelyekre Orbán elmondhatta, amit sulykolni akart a közvéleménybe). Orbán egyebek között kifejtette (s itt most a kormany.hu hivatalos oldalon megjelent tudósításból idézünk, nehogy valaki ránk foghassa, hogy torzítva, tendenciózusan adjuk vissza szavait) „arra, hogy egymást követő két napon is rekordot döntött a fertőzöttek száma, azt mondta: ’fel kell készülni arra, hogy ez a szám még magasabb is lesz. A járvány második hulláma idején elsősorban nem a megbetegedések számára, hanem a halálozásokra kell odafigyelni. Most a védekezés sikerét a halálesetek és a megmentett életek számában lehet mérni’ ­– emelte ki”.

Populisták, diktátorok értenek mindenhez a legjobban

„Donald Trumptól, Boris Johnsontól is megszoktunk ilyen tartalmú kijelentéseket, s persze a kisebb-nagyobb kelet-európai diktátoroktól, akik mindenhez értenek; tudjuk, voltak korábbi országvezetők, akik tanácsokat adtak zeneszerzőknek, beleszóltak a genetikába, stb.” – szögezte le Kökény Mihály, aki szerint „eleve veszélyes, ha egy nyilvánvalóan nem szakértő politikus azt mondja hogy nem a megbetegedések száma, hanem a haláleseteké az érdekes, mert abban lehet lemérni a védekezés sikerét”.

„Ez nem igaz” – húzta alá a szakértő. „Mert bár ahhoz képest, hogy megugrott a fertőzések száma, és erősen ingadozva, de rekordokat döntöget, miközben napról-napra nő az aktív fertőzöttek száma is, tavaszhoz képest most viszonylag kevés ember veszíti el az életét a koronavírus következtében, igaz, csak hétfőn újabb öt halálesetről számoltak be a hatóságok”.

A halálozási szám csak egy a mutatók közül

Óvatosságra van szükség, egyrészt azért, mert igencsak kockázatos azt mondani, hogy elég, ha a halálos áldozatok számát nézzük, hiszen akkor nem figyelünk eléggé egy sor más fontos mutatóra – derült ki Kökény szavaiból. Merthogy nézni kell a fertőzöttek számának alakulását, azt, hogy milyen gócok alakulnak ki, milyen a területi megoszlás, hol terjed, hogyan halad, milyen a vírus útja. És akkor még nem szóltunk – a megelőzésre is figyelemmel – arról, amit talán a kormány is figyelembe vesz már: a nyár végére a korábban példás szabálykövetés jelentős mértékben lazult, főleg a fiatalok körében, s egyre nő a vírus-szkeptikusok, -tagadók száma. Már a kormány és az önkormányzatok is egyre több helyen kénytelenek szankciókat is kilátásba helyezni azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat, s nem hordanak maszkot.

De azért is kell az óvatosság, mert ez csak egyetlen adat, még akkor is, ha egy szomorú végső kimenetel, de ami előtte van, az is borzasztóan fontos – mutatott rá a volt egészségügyi miniszter. Példának mondta a kórházi, valamint azon belül az intenzív ellátást igénylők arányának alakulását  – még akkor is, ha az utóbbi időben egyelőre még csak kicsit romlanak ezek az arányok.

A viszonylag alacsony halálozási ráta okai

Több oka is van annak, hogy a jelek szerint, enyhébb lefolyású a mostani hullám a tavaszihoz képest – reagált a viszonylag alacsony halálozási ráta okait firtató kérdésünkre Kökény Mihály. Egyrészt a korspecifikumot lehet kiemelni. „Egyértelmű, hogy a jelenlegi szakaszban, nyár végétől az új fertőzöttek túlnyomó része fiatal, az átlagéletkor bőven 30 év alatt van” – emlékeztetett. Hozzátette azonban, hogy ugyanakkor azt senki nem tudja megmondani – bár több vizsgálat mutat erre –, hogy komoly a kockázata annak, hogy a fiatalok (részben a gyermekintézményeken keresztül) átadják a fertőzést, s ezért bőven benne van a pakliban, hogy ismét emelkedhet az átlagéletkor.

És az sem zárható ki – vannak ilyen feltételezések nálunk és külföldön is –, hogy a viszonylag szerény számú haláleset (bár mintha ez is emelkedésnek indult volna) oka nem más, mint hogy a mostani támadásban a vírus sajátosságai kicsit megváltoztak az elsőhöz képest. Mintha nagyobb lenne a fertőzőképessége, ugyanakkor nem kizárt, hogy enyhébb megbetegedéseket okoz, mint a tavaszi változat. S a tünettanból azt lehet látni, hogy ma már kevésbé jár légúti tünetekkel, inkább izomfájdalommal, az íz- és a szagérzés csökkenésével.

Kockázatos, ha belekotyog a politika

„Látszik tehát, hogy bonyolult a helyzet, s rendkívül kockázatokat rejt, ha egy politikus olyan következtetéseket von le, mint Orbán” – szögezte le Kökény. A politika persze azt teszi a mérleg egyik serpenyőjébe, hogy milyen mértékben szabad lezárni egy országot („láttuk, hogy súlyos gazdasági károkat okoz”), a másikba pedig azt, hogy ha nagyobb a mozgásszabadság, akkor milyen mértékig fog elhatalmasodni a vírus. „Ezért is borzasztóan fontos, hogy a szabályok betartását megköveteljük” –  mondta, s ezzel ismét kilyukadtunk oda, amit a járványügyi és egészségügyi szakértők a koronavírus-járvány kirobbanásának első pillanatától kezdve nem győznek hangsúlyozni. Óriási szerepe van a járvány fékezésében, a károk csökkentésében a megelőzésnek, annak, hogy mindenki betartsa a szabályokat (szociális távolságtartás, maszkviselés, kézmosás, fertőtlenítés), illetve a kormány, a hatóság részéről a folyamatos, nagy számú tesztelésnek, a kontaktusok szisztematikus követésének, azaz a vírus útjának minél pontosabb felderítésének, követésének.