Nem lesz szélsőjobb kormányfője Ausztriának – de politikai stabilitása sem
Hiába nyerte meg a múlt havi osztrák parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ), vezetője, Herbert Kickl (most legalábbis) nem lesz kancellár, azaz kormányfő. Hosszú egyezkedés várható, a végén – feltehetően – a konzervatív Néppárt (ÖVP) vezette koalíciós kormány lesz, stabilitás kevésbé, hiszen csaknem minden harmadik osztrák Kicklre, a „népkancellárra" szavazott és a botrányhős pártelnök továbbra is minden eszközt felhasznál majd arra, hogy hatalomra kerüljön. Elvbarátja, a példaképének tekintett Orbán Viktor szilárd támogatására ebben számíthat – hiszen együtt alapították az úgynevezett Patrióták frakcióját az Európai Parlamentben.
A szeptemberi osztrák parlamenti választások után évtizedek óta nem tapasztalt nehézségekkel jár a kormányalakítás. A választásokat az FPÖ nyerte, csaknem 29 százalékkal, és az eddigi gyakorlat szerint a legtöbb mandátumot szerző párt vezetőjét bízza meg kormányalakítással az államelnök. Alexander van der Bellen köztársasági elnök – az egykori zöld politikus - a választók vélhető többségének nézeteire támaszkodva nem adott megbízást Herbert Kicklnek, a győztes párt elnökének. Ehelyett többször tanácskozott a három legnagyobb parlamenti frakció, az FPÖ mellett a polgári-jobboldali néppárt (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) vezetőivel arról: miként lehetne kormányképes koalíciót alakítani.
Lehetőség erre persze többféle is van. Az FPÖ és az utóbbi időszakban jobbra tolódott ÖVP nézetei sok gazdasági, biztonsági és adópolitikai kérdésben találkoznak, emellett a két párt több tartományi kormányzatban működik már együtt – igaz mindig a konzervatívok vezetése alatt. Az ÖVP viszont aligha vállalkozna arra, hogy az FPÖ vezette kormányban játssza a másodhegedűs szerepét, legkevésbé a szélsőséges nézeteiről és politikai botrányairól ismert Herbert Kickllel. Karl Nehammer kancellár és Schallenberg külügyminiszter már ismételten jelezték: nem kívánnak szerepet vállalni egy Kickl vezette kabinetben. És ha kihagynák Kicklt? A jelenlegi választási eredményre 1999-ben már volt példa, az FPÖ akkor is - bár igencsak szűken, de - megelőzte az ÖVP-t. Ezután Wolfgang Schüsselnek, az ÖVP elnökének sikerült megszereznie a kancellári posztot úgy, hogy az FPÖ akkori elnöke, Jörg Haider abban nem játszott szerepet. Miközben az Európai Unió elítélte és bojkottálta Ausztriát, amiért a szélsőjobb tagja lett a kormánynak, Schüssel húzása kudarcnak bizonyult: kettéosztotta a pártot. Így ma aligha vállalnának Kickl nélkül kormányszerepet.
Nem lehetetlen az ÖVP és az SPÖ koalíciója. Az Ausztria politikáját évtizedekig meghatározó, de azóta összezsugorodott két párt közös többsége –elegendő lenne. Andreas Babler, az SPÖ elnöke viszont pártjában erősen vitatott és nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben az egyetlen parlamenti mandátumos többséggel rendelkező fekete-vörös koalíciót egyben tudná-e tartani.
A legvalószínűbbnek olyan kormány látszik, amelyben az ÖVP és az SPÖ kisebb partnerrel, a liberális NEOS-szal vagy a Zöldekkel osztja meg a kormányhatalmat. (A NEOS 9,14, míg a Zöldek 8,24 százalékot kaptak). Tekintettel a jelentősen eltérő nézetekre, mindenesetre nem kevés tárgyalásra lehet szükség ebben az esetben – nem is beszélve arról, hogy a hasonló jellegű német kormánykoalíció látványos kudarca aligha mutat biztató példát.
Elvileg szövetkezhetne az FPÖ az SPÖ-vel, amire hajdan már volt példa. Azóta viszont, hogy az FPÖ 1986-tól Jörg Haider vezetésével jobbra tolódott, Kickl alatt pedig még jobbra, a szociáldemokraták kizárják a szövetkezést a szélsőjobbal.
Amennyiben a koalíciós tárgyalások valamennyi esetben kudarcot vallanának, akkor akár Kickl, akár más pártvezetők javasolhatnák kisebbségi- vagy szakértői kormány alakítását. Ez nyilvánvalóan csak időleges megoldás lenne, amelyből csak új választások jelenthetnék a kiutat.
A hét folyamán a három nagyobb párt vezetői egyezkednek és Kickl a hét végén várhatóan azt közli majd az államelnökkel, hogy nem sikerült többséget szereznie a kormányalakításhoz. Ezután kezdődhetnek várhatóan az ÖVP, az SPÖ, illetve a két kisebb párt tárgyalásai. Időközben november végén tartományi választások lesznek Stájerországban és a felmérések szerint az FPÖ ott is, most először, ugyancsak az első helyre kerülhet. Amennyiben az ÖVP és az SPÖ ott is igen rosszul szerepel, ez a pártokon belüli vitákat válthat ki a vezetésről – amivel egyúttal az addig elért tárgyalási eredmények is semmissé válhatnak.
Így tehát igen csekély az esély arra, hogy Ausztria egyhamar új kormányt kap. Az eddigi leghosszabb kormányalakítási tárgyalások 1967-ben voltak: akkor csak 129 napos tárgyalások után jött létre az SPÖ és az ÖVP koalíciója. Ilyen időtartammal számítva ebben az esetben ez csak a jövő év februárja lenne.
Az idei Európai Parlamenti választásokon az ÖVP 24,1 százalékot kapott, 10 százalékkal kevesebbet, mint öt éve. Ez a legnagyobb vereség volt, amit a polgári középpárt országos választáson valaha elszenvedett. Míg az SPÖ megőrizte 23 százalékát, a Zöldek, akik az ÖVP-val koalícióban kormányoznak, visszaestek, és ez az eredmény már akkor a koalíció végét jelentette. Karl Nehammer néppárti miniszterelnök a küszöbön álló parlamenti választásokra tekintettel nem lépett ugyan vissza, de gyakorlatilag azóta alig működött a kormány, annyira megromlott a két párt viszonya.
