Nem lévén más eszköze, az MNB verbális kommunikációval törné le az inflációs várakozásokat
„Nem látok semmilyen olyan tényezőt, ami abba az irányba mutatna, hogy egyhamar jelentősen mérséklődni fog az infláció Magyarországon. Az ugyanis nem tényező, hogy Orbán Viktor utasította a pénzügyminisztert, hogy felezze meg az inflációt. Ha ilyen hatalma lenne, megkérdezném tőle: miért nem tetszett ezt megcsinálni eddig?” – reagált Mellár Tamás a tegnapi jegybanki közlésre, miszerint már körvonalazódik a fordulat az inflációs folyamatokban. Ám a Központi Statisztikai Hivatal korábbi vezetője, országgyűlési képviselő szerint az MNB – más eszköze már nem lévén – verbális kommunikációval igyekszik letörni az inflációs várakozásokat. Úgy látja: az infláció tovább fog nőni, köszönhetően részint az aszályra és a világpiaci árakra visszavezethető élelmiszerár-emelkedéseknek, részint pedig annak, hogy még előttünk áll a rezsiszámlák benyújtása a fűtési szezon végén.
A Magyar Nemzeti Bank Jegybanki Tanácsának keddi, kamatdöntő ülése után tartott online háttérbeszélgetésen – az MTI jelentése szerint – Virág Barnabás alelnök azt fejtegette, hogy az inflációs alapfolyamatokban már körvonalazódik a fordulat. Igaz, azt hozzátette, hogy októberben még – döntően a változékony élelmiszerárak miatt – gyorsulhat a fogyasztói árak drágulásának üteme.
A kamatdöntés indoklásában – olvasható a Portfolión – a többi között az áll, hogy az infláció a következő hónapokban csökkenő ütemben, de tovább emelkedik. A külső inflációs nyomás enyhülése, a globális gazdaság növekedésének lassulása és a mérséklődő belső kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől várhatóan egyre markánsabban jelenik meg a hazai inflációban, az árdinamika fokozatos fordulatát okozva. A fogyasztói árindex 2022-ben átlagosan 13,5–14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztói árindex 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Ezzel szemben Mellár Tamás szerint egyáltalán nem látszik a fordulat. Nyilvánvalónak tartja, hogy az MNB azért kommunikál így, mert ezzel az optimista nyilatkozatával is próbálja letörni a jelentős inflációs várakozásokat. Úgy látja, hogy még további emelkedések lesznek, egyrészt az aszály és a világpiaci árak miatt, másrészt, mert még előttünk áll a rezsiszámlák benyújtása a fűtési szezon végén. Mint megjegyezte, az árfolyam ugyanakkor már abban az esetben sem fog jelentős szerepet játszani az infláció további növekedésében, ha marad a mai 410-420-as szinten. Más kérdés lenne, ha tovább gyengülne a forint, ami azonban akkor következne be, ha az Európai Unió bejelentené, hogy nem ad pénzt Magyarországnak. Ám ehelyett Mellár inkább arra számít, hogy majd lassacskán csepegtetik a pénzeket.
Nagyjából látszik, hogy a jegybank szabályozása nemigen hatékony, már elérte azt a korlátot, ameddig hatásos tudott lenni. Erről az oldalról nem várható mérséklődés – fejtegette, rámutatva: az MNB is csapdában van, mivel a kamatemelés ugyan jótékonyan hathatna az infláció csökkenésére, de nagy a felzúdulás kormányzati és vállalkozói oldalról, miután a kamat megemelése tovább drágítja a hiteleket, visszafogja a beruházásokat, ezáltal pedig a reálgazdasági növekedést. „Látszik tehát, hogy a jegybank ma már meglehetősen eszköztelen, s így most a verbális kommunikációval, szóbeli beavatkozással próbálkozik, s azzal, hogy optimista jövőképet igyekszik festeni” – mutatott rá Mellár Tamás.
Nyilván a hazai infláció is mérséklődik majd, ha ismét szerepet játszanak benne a világgazdasági hatások, de azért, ahogy az elmúlt években lehetett már látni, a magyar gazdaságban van egy erőtejes belső inflációs nyomás, amit nekünk kellene rendbe tenni, mert hiába csökken az infláció a világgazdaságban, ha idehaza három téren nem lesz komoly változás – mutatott rá.
Az első ilyen terület az aggregált kereslet magas szintje. Ezt a kormány képes lényegileg befolyásolni, s úgy tűnik, próbálja is mérsékelni.
A második a kínálat élénkítése – ezen a téren azonban a kormány csak a hagyományos szektorokat (például építőipar) és kapcsolt részeit tudja befolyásolni, miközben a lakossági kereslet főként az importra irányul. Igaz, a kis- és középvállalatok most, a kamatstop nyomán, kedvezményesen vehetnek fel hitelt, ám nagy kérdés, vajon ez a szektor képes lesz-e szerkezetváltásra, mert csak új szerkezetben tudná növelni a kínálatot. Végeredményben tehát a kínálatösztönzést a kormányzat nem igen képes befolyásolni.
A harmadik tényező pedig maga az árfolyamprobléma. Egyértelműen az a kérdés: mekkora valutatartalékunk tud lenni – mutatott rá Mellár. Ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor az a kérdés, hogy fel tud-e venni devizahitelt a kormány, s ha igen, honnan. Merthogy ez is ártényező – magyarázta, megállapítva: nagyon is kérdéses, hogy ebben milyen befolyást tud a kormány gyakorolni. A legjobb persze az lenne, ha jönnének az uniós pénzek, illetve, ha az árfolyam-stabilitás érdekében a kormány kitűzné az eurócsatlakozás dátumát, de ez nincs szándékában – állapította meg a szakember, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány hajlamos lesz inkább rossz irányba, a kínai hitelfelvétel felé elindulni.
Mindezek alapján Mellár Tamásnak határozott az álláspontja. Mint mondja, „Nem látok semmilyen olyan tényezőt, ami abba az irányba mutatna, hogy egyhamar jelentősen mérséklődni fog az infláció Magyarországon. Az ugyanis nem tényező, hogy Orbán Viktor utasította a pénzügyminisztert, hogy felezze meg az inflációt. Ha ilyen hatalma lenne, megkérdezném tőle: miért nem tetszett ezt megcsinálni eddig?”