Nem Orbán fáradt el, az emberek fáradtak el tőle
„Még nem tudni, hogyan alakul a Fidesz és az Európai Néppárt jövőbeni kapcsolata. Minden izgalmas és nyitott, de sok jel mutat arra, hogy Orbán kilépteti a Fideszt a pártcsaládból, ami azonban nem oldja meg a ’hogyan tovább’ komoly dilemmáját” – véli Szent-Iványi István. Az európai uniós szakértő szerint, Orbán lavírozta erre a pontra a pártját, „nagyon sok mindenben eltaktikázta magát, egy éve súlyos tévedésekre alapozza a politikáját”. Úgy látja: habár a Fidesz még mindig szeretne az EPP-ben maradni, de ha látja, hogy kifelé áll szekerének a rúdja, akkor inkább maga lép ki, hogy fenntarthassa a látszatot, hogy nem mások döntenek a Fidesz sorsáról.
„Alapvetően az úgynevezett Bölcsek Tanácsa jelentése fogja meghatározni, hogy mi fog történni a Fidesszel, s bár hivatalosan semmit nem lehet még tudni, azt hallani, hogy a háromtagú vizsgáló testület a Fidesz felfüggesztésének fenntartását fogja javasolni” – mondta a Hírklikk megkeresésére Szent-Iványi István. Mint portálunk is beszámolt róla, a Népszava értesülése szerint, elkészült a kora tavasszal az EPP által felállított háromtagú testület jelentése, amit először Donald Tusk pártelnök kap meg. A lap informátorai nem igen tartották elképzelhetőnek, hogy a Fidesz megússza az elszámoltatást. Valószínűbbnek ítélték a felfüggesztés meghosszabbítását, vagy a döntés néhány hónappal történő elhalasztását, kevésbé a párt kizárását. Lehetőségként számolnak azzal is, hogy végül a Fidesz veszi a kalapját, meg sem várva, hogy határozzanak róla.
A látszatot fenn akarják tartani
„Egyre több jel mutat arra, hogy ha Orbán – aki a hírek szerint, akár napokon belül találkozhat Tuskkal – megneszeli, hogy felfüggesztenék vagy kizárnák, akkor inkább maga lépne ki a pártcsaládból, hogy fenn tudja tartani a látszatot, mintha saját maga dönthetne a pártja sorsáról” – latolgatott Szent-Iványi. Mint ismert Orbán az eredeti felfüggesztéskor is már azt próbálta kommunikálni, hogy a Fidesz függesztette fel tagságát az EPP-ben. Mindenesetre Szent-Iványi lát kényszerű kilépési szándékra utaló jeleket, kezdve Deutsch Tamástól G. Fodor Gáboron át, a Politiconak névtelenül nyilatkozókig, egyre többen sugallják ezt. „Az biztos, hogy ha megvárnák az EPP hivatalos döntésének nyilvánosságra hozatalát, azzal nyilvánvalóvá válna, hogy egy közös néppárti döntés született, azaz nem a Fidesz döntött a saját sorsáról, amit pedig oly nagy előszeretettel szeretnének elhitetni”.
A hogyan tovább is izgalmas kérdés lehet – mutatott rá a szakértő, kifejtve, hogy minimum két pártcsoport is tárt karokkal várná Orbánt. Egyrészt a torryk kiválása után meggyengülő, a lengyel Kaczyński-féle PiS-t is magában foglaló Európai Konzervatívok és Reformerek, másrészt a Salvini-féle Identitás és Demokrácia csoport szeretné, ha közéjük tartozna a Fidesz. Ám vannak az ide tartozó pártok között vállalhatatlanok (például a német adf Alternatíva Németországért vagy a tisztán fasiszta Olaszország Fivérei párt). Arról már nem is beszélve, hogy ha a Fidesz kiválik a Néppártból, akkor a képviselőinek is át kell ülniük más csoportokba, ezzel elveszítve a tisztségeiket, s persze a párt befolyását olyan, a Fidesz számára kényes időszakban, amikor véglegesítik az EU új, hétéves költségvetését, s folyik a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen. A Néppártban csak akkor maradhatnának a fideszes képviselők, ha a párt független lenne – ezt is mérlegelnie kell Orbánnak.
Nyerhet-e a reálpolitika?
„Mindent egybevetve, a Fidesz még mindig maradni szeretne az EPP-ben” – véli Szent-Iványi, aki azonban egy, a dilemmája eldöntését ugyancsak befolyásoló belpolitikai vetületre is felhívta a figyelmet. Ez pedig nem más, mint az, hogy a Fideszen belül van egy kemény mag, amely a Néppártból való kilépésért lobbizik. Olyanok hangján szólalnak meg, mint Gajdics Ottó vagy Bayer Zsolt, akik már régóta követelik a lépést. „Orbánnak nem könnyű egy ilyen – a reálpolitikusok által veszélyesnek érzett – probléma dilemmáját feloldani úgy, hogy kielégítse a saját belső köreit is – nem véletlenül nem döntött még a kérdésrtől, s mindaddig nem is fog, amíg világosan nem látja, hogy mi lesz a február elejére tervezett néppárti döntés” – szögezte le Szent-Iványi.
Merthogy csak kiszivárgott hírek és találgatások vannak, de bizonnyal Orbán sem ismeri egyelőre a Bölcsek Tanácsa jelentését. Azt is csak vélni lehet, hogy napokon – vagy egy-két héten – belül Tusk találkozni fog Orbánnal. Ugyanakkor a felfüggesztés fenntartására lehet következtetni abból, amit a Bölcsek vezetője, Herman Van Rompuy, vagy éppen Manfred Weber az EPP frakcióvezetője mond. „Egy azonban bizonyos, már eddig is többször elszámolta magát Orbán az EPP-vel kapcsolatban, ráadásul nem csak ezen a téren követett el több hibát az elmúlt évben”.
Orbán több stratégiai hibát vét
Kezdve azzal, hogy a tavaly májusi európai parlamenti választások előtt látványos kapcsolatokat épített ki olyan politikusokkal, mint az Osztrák Szabadságpárt akkori elnöke, Heinz-Christian Strache, vagy éppen Matteo Salvini, az olasz Északi Liga elnöke, akik abban az időben még alkancellári, illetve miniszterelnök-helyettesi pozícióba voltak. Orbán arra számított, hogy a populisták nagyon megerősödnek majd az EP-választásokon, s ezzel e két politikus is további teret nyer. Ám egyrészt a populisták nem erősödtek meg, másrészt a két politikus nagyot bukott. Strache-t még a saját pártjából is kirúgták.
Az elkövetett hibák sorát szaporította a Soros-Juncker plakátkampány is – Orbán azt hitte, hogy mint korábban oly sok mindent, a Néppárt ezt is le fogja nyelni, hiszen a pártcsaládnak szüksége van a tizenvalahány fideszes képviselő szavazatára. Ám éppen ez volt az a pont, amikor a Néppárt – élén Manfred Weberrel – besokallt és döntött a Fidesz felfüggesztéséről, a Bölcsek Tanácsának vizsgálatáról.
De Orbán nem csak a külpolitikájában követ el tévedéseket. „Az októberi önkormányzati választásokat megelőző pártkongresszuson Orbán azt mondta, hogy itthoni ellenfelei elfogytak, nagy és megérdemelt győzelem vár a fideszesekre – ehhez képest pedig a Fidesz elveszítette a fővárost és sok nagy vidéki várost”.
Mindez azt példázza Szent-Iványi véleménye alapján, hogy Orbán sorozatban lép rosszat fontos ügyekben. Ami szerinte nem azzal áll összefüggésben – ahogy azt többen a Fideszen belülről, illetve Fideszhez közelállók részéről is állítanak (például Stumpf István) –, hogy a politikus a fáradás, az öregedés jeleit mutatja, inkább azzal, hogy gond van a realitásérzékével. Olyan emberekkel veszi körül magát, akik mindenben bólogatnak neki, ajnározzák, s egyszerűen nem jutnak el hozzá a valóságos hírek. S persze Orbánék kialakítottak egy önvédelmi mechanizmust: aki támadja őket, az mind bevándorláspárti és sorosista, „éppen úgy, ahogy a kommunizmusban mindenki, aki kritizált, az imperialista ügynök volt”.
Immár elérkezett az az idő, amikor elindult a morgolódás Orbán és körei ellen a Fideszen belül is, s már vannak, akik nyíltan hangoztatnak bírálatokat. „Orbán persze kétségtelenül rossz döntéseket hoz, ugyanakkor szerintem nem igazán ő fáradt el, hanem az emberek fáradtak inkább tőle, s ez az ő nagy problémája. Kérdés, tud-e ezen változtatni, merthogy a róla kialakul véleményt megváltoztatni kifejezetten nehéz dolog lenne” – szögezte le Szent-Iványi.
