Nem pártolják a pedagógusok az intézmények április 19-i újra nyitását

Az április 5-e és április 11-e között elérhető kérdőívre  összesen 9529 érvényes válasz érkezett. Az online kutatásból származó minta esetleges torzulásait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2019-es adatai alapján súlyozással korrigálták a 21 Kutatóközpont elemzői. Az így kapott minta három dimenzió mentén (kor, régió, iskolatípus) reprezentálja a Magyarországon dolgozó pedagógusok véleményét. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a pedagógusok döntő többsége (87 százalék) nem pártolja az oktatói, nevelési intézmények április 19-re tervezett újranyitását, hét százalék egyetért azzal.

Nyitás akkor legyen, ha lecsendesedett a járvány

 A kérdőívet kitöltő pedagógusok 49 százaléka értett egyet azzal , hogy „Abban az esetben nyisson ki minden nevelési és oktatási intézmény, ha az országban a 100 000 lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma”. Későbbi – minden oktatási intézményt érintő – májusi újra nyitási időponttal a kitöltők kevesebb mint harmada (29 százalék) értett egyet.  A pedagógusok ugyanakkor nem zárkóznak el teljesen az újra nyitás gondolatától: ugyan a pedagógusok 46 százaléka veti el annak az ötletét, hogy a középiskolák visszatérjenek a jelenléti oktatásra, további 31 százalék válaszolt úgy, hogy valamikor – ha elcsendesedik a koronavírus-járvány, és eléri a kellő átoltottságot a társadalom –, üdvözölnék a középiskolák újra nyitását. A pedagógusok kevesebb mint harmada gondolja azt, hogy ebben a tanévben már egyetlen oktatási, nevelési intézmény se nyisson ki

A lehetséges nyitás pillanatával és a jelenléti oktatásra való visszatérés feltételeivel (például milyen járványügyi, társadalmi helyzet szükséges hozzá) kapcsolatban ugyanakkor megosztottak. Ezt jelzi, hogy az egyes alternatívák felsorolásánál (későbbi nyitás, fokozatos nyitás, nyitástól való teljes elzárkózás) rengeteg az olyan pedagógus, aki nem tudja eldönteni, hogy élne-e bármely opcióval. A pedagógustársadalomnak nincs egységes, kikristályosodott álláspontja, ami mögé teljes mellszélességgel tudna állni. Az egyéni döntéseket és a véleményüket persze sok, a háttérben meghúzódó, sokszor nehezen azonosítható hatás is befolyásolhatja. 

Mit terveznek újra nyitás esetén?

Valamivel több, mint a pedagógusok fele (54 százalék) úgy nyilatkozott, hogy bemenne a munkahelyére és megtartaná jelenléti oktatásban az óráit, foglalkozásait, ha április 19-én újra nyitnának az oktatási-nevelési intézmények. A második legnépesebb csoportot azok alkották (21 százalék), akik csakis kizárólag tantermen kívüli oktatást folytatnának nyitás esetén, valamivel kevesebben, a pedagógusok 18 százaléka a jelenléti oktatás valamilyen volumenű és idejű megtagadását prognosztizálja (például táppénzre megy, szabadságot vesz ki, megtagadja a munkavégzést) abban az esetben, ha vissza kéne térnie április 19-én a jelenléti oktatásra. A válaszadók egy további csoportjában (6,6 százalék) a legtöbben például vegyes, hibrid formában tanítanának, vagy addig maradnának otthoni digitális tanrendben, amíg a járvány el nem csendesedne, a védettség valamely formája ki nem alakulna tanítványaik és az ő hozzátartozóik között. Persze, olyan pedagógus is van, aki szigorú szabályok alapján (napi tesztelés, hőmérsékletmérés, maszk kötelező használata) szívesen visszatérne a jelenléti oktatásra.

A pedagógusok jelenléti oktatással kapcsolatos véleménye közötti eltérést az adott iskolatípus befolyásolja: azokban az intézményekben, ahol nehezebben megoldható (például a diákok korából adódóan, személyes oktatás szükségessége) a digitális távoktatás, nagyobb azon pedagógusok aránya, akik szívesebben folytatnák az oktatást jelenléti formában április 19-től. Míg például az óvodapedagógusok, az általános iskolákban és a szakiskolákban tanító pedagógusok egyaránt 60-60 százaléka menne be munkahelyére április 19-én, ez a szám a szakközépiskolákban tanító pedagógusok körében tíz százalékponttal alacsonyabb (50 százalék), a gimnáziumokban és az érettségit adó szakképzésben dolgozók körében 48, valamint 46 százalék. Az óvodákban dolgozó pedagógusokon kívül minden oktatási intézménytípusban dolgozó pedagógus körében népszerű a gondolat, hogy csak tantermen kívüli oktatásban venne részt. 

„Belakott” online oktatás

A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy azokban az intézménytípusokban (gimnázium, érettségit adó szakképzés), ahol eleve jobban működik/működött az elmúlt egy évben a digitális távoktatás, a pedagógusok nagyobb kedvvel maradnának abban. Ez annak a jele, hogy az ezekben az iskolatípusokban dolgozó pedagógusok valóban hozzászokhattak, és már belakhatták az online oktatás különböző tereit. Ezt a kutatási eredményt támasztja alá az is, hogy míg a középfokú oktatási intézményekben alacsonyabb a tiltakozó kedv, az óvodákban dolgozó pedagógusok negyede (25 százalék) valamilyen típusú munkamegtagadást választana április 19-én. 

A budapesti, valamint Pest megyei oktatók kevesebb mint fele (46-49 százalék) mondja azt, hogy visszamenne oktatni április 19-én jelenléti oktatásba. A budapesti pedagógusok körében népszerűbb az online oktatás folytatása, a Pest megyében dolgozók körében pedig hajszállal népszerűbb gondolat az oktatás valamely típusú megtagadása abban az esetben, ha április 19-én vissza kéne térniük a jelenléti oktatásra. 

Minél idősebb egy pedagógus, annál kevésbé vállalja a jelenléti oktatást

Magyarország többi földrajzi régiójában hasonlóak az arányok, nagyjából minden hatodik pedagógus menne vissza április 19-én jelenléti oktatásba, ötödük tervezi, hogy közli a munkáltatójával, továbbra is távoktatásban kíván oktatni, további 15-21 százalék menne szabadságra, táppénzre vagy tagadná meg a munkáját. Minél idősebb és korából adódóan veszélyeztetettebb a járvány miatt az adott pedagógus, annál kevésbé vállalja cselekvés szintjén, hogy akár csak egy napig is vissza kelljen térnie a jelenléti oktatáshoz. A 60 év fölötti válaszadók kevesebb mint fele mondta azt, hogy bemenne a munkahelyére újra nyitás esetén, a pályájuk elején járó pedagógusok (18–29 évesek) 60 százaléka gondolja úgy, hogy április 19-én bemenne a munkahelyére. 

A 2021. januári kutatás adatai azt mutatták: legkevésbé az idősebb pedagógusok rendelkeztek elegendő digitális kompetenciával ahhoz, hogy munkájukat maradéktalanul el tudják látni a digitális távoktatásban. Mégis ebben a digitális tőkékkel – önbevallásuk alapján – nem túlzottan ellátott pedagógusok azok, akik leginkább maradnának online távoktatásban: több mint minden ötödik válaszadó mondta azt közülük (60 év fölöttiek), hogy csak tantermen kívüli oktatást folytatnának az újra nyitás esetén. Vagyis az idősebb pedagógusok saját, diákjaik és környezetük megóvása érdekében továbbra is maradnának digitális tanrendben, még annak ellenére is, hogy nehezen adaptálták és szoktak hozzá ezen oktatási módszerhez. 

Az esetleges április 19-i munkamegtagadás nem kötött korosztályhoz; még a legidősebb korosztály (60 év felettiek) tagjainak 17 százaléka is valós alternatívaként fontolgatja, hogy adott körülmények között élne ezzel az eszközzel. A tiltakozói kedvet a kor kevésbé határozza meg, inkább az oktatói, nevelői intézménytípus az, ami hatással van rá. 

A kutatás eredményeiből kitűnik: azon pedagógusok választanák valamely munkabeszüntetési formát, akik munkájukból adódóan, eleve kevésbé képesek tartani a fizikai távolságot diákjaikkal, s ahol kisebb térben zajlik az oktatás. Ilyenek lehetnek például a szakközépiskolák esetén a szűk légterű műhelyek, tankonyhák. 

A beoltottság befolyásolja a visszatérési szándékot

A beoltottság pozitívan befolyásolja a jelenléti oktatásra való visszatérési hajlandóságot. A pedagógusok szűk csoportja kapta meg korábban mindkét oltást (hét százalék), 15 százalék már felvette az első oltást április 1-3. között. A legtöbben (33 százalék) április elseje és harmadika között, további 20 százalék pedig egy héttel később, április 9-e és 11-e között kapta meg az első oltását. A pedagógusok további öt százaléka számolt be arról, hogy bár regisztrált, még nem kapott értesítőt az oltás időpontjáról, további három százalék jelenleg is fontolgatja a regisztrációt. 

A pedagógusok egy kis szelete (hat százalék), aki sem korábban, sem a jövőben nem tervez regisztrálni, további kilenc százalék – valamikor a közelmúltban – már átesett a fertőzésen, így kivárja a védettség végét, mielőtt kérné az oltást. Azon pedagógusok, akik már mindkét oltást felvették, inkább hajlanak arra, hogy április 19-ét követően bemenjenek a munkahelyükre (70 százalék). Ugyanakkor minél kevésbé vakcinalizált valaki (például első oltását kapta meg, regisztrált, de még nem került sorra), egyre inkább csökken a visszatérési kedv. Azok körében, akik jelezték az oltási szándékukat, de még nem kapták meg az értesítőt, jelentősen alacsonyabb (36 százalék) azok aránya, akik bemennének munkahelyükre április 19-én. 

A pályájuk derekán járók éreznék magukat legkevésbé biztonságban

A pedagógusok biztonságérzete rendkívül alacsony lenne abban az esetben, ha jelenléti oktatásban kellene folytatniuk munkájukat április 19-e után; a pedagógustársadalom 74 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán, vagy inkább nem érezné magát biztonságban. Mindössze minden tizedik válaszadó (tíz százalék) mondta azt, hogy inkább, vagy teljes mértékben biztonságban érezné magát jelenléti oktatásban, további 16 százalék pedig nem tudott dönteni a kérdésben. 

A pályájuk derekán járó (40-49 éves) pedagógusok biztonságérzete a legalacsonyabb, 78 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban jelenléti oktatásban. Külön érdemes kiemelni a legidősebb szegmensbe tartozó pedagógusokat (60 év fölöttiek), körükben a legalacsonyabb ugyanis azoknak az aránya, akik az 1-től 5-ig tartó skála baloldali két értékét választották: 69 százalékuk inkább nem érezné magát biztonságban, ha jelenléti oktatásban folytatódna a 2020-21-es tanév, s megközelítőleg ötödük (19 százalék) nem tudta pontosan eldönteni, hogyan folytatná a tanévet. Feltehetőleg ezen társadalmi csoport tagjai körében magasabb az átoltottság, ami növelheti biztonságérzetüket is, ugyanakkor körükben szintén elsöprő többségben vannak azok, akik nem éreznék magukat biztonságban a tantermi oktatás közben.

A jelenléti oktatásba való visszatérés lehetőségétől – biztonságérzetüket tekintve – leginkább azon intézménytípusokban dolgozók tartanak, ahol nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg a járványügyi szabályozások követése és azok maradéktalan betartása. 

A pedagógusok biztonságérzetét – a kutatás eredményei szerint – leginkább az befolyásolja, hogy megkapta-e és ha igen, hány oltást kapott, illetve, hogy mikor kapta meg azt. A 2021. április 5. és 11. között készült kutatás eredményei szerint azon pedagógusok körében magasabb a biztonságérzet, akik mindkét oltásukat megkapták már az adatfelvétel pillanata előtt. Körükben alacsonyabb azon pedagógusok aránya, akik a jelenléti oktatásra való visszaállás esetén egyáltalán nem, vagy inkább nem éreznék magukat biztonságban a tanteremben. Ugyanakkor még a mindkét oltásukat megkapó pedagógusok 57 százaléka is tart, és nem érezné magát biztonságban, ha április 19. után személyesen kellene elvégeznie nevelői, oktatói tevékenységét. A pedagógusok 22 százaléka sem tud dönteni egyértelműen abban a kérdésben, hogy biztonságos lenne-e a jelenléti oktatás számára. A bizonyos fokú védettséggel rendelkező, első oltást megkapók körében ugyanakkor nem nő azok aránya, akik inkább visszamennének jelenléti oktatásba. A már regisztrált, de még vakcinára várakozó pedagógusok körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik egyáltalán nem, vagy inkább nem éreznék magukat biztonságban tantermi oktatásban

Pedagógusok és diákok 

A magyar pedagógustársadalom az április 19-i újra nyitás esetén diákjaikat még kevésbé éreznék járványügyi szempontból biztonságban, mint saját magukat. A pedagógusok 81 százaléka válaszolt úgy, hogy tanítványait egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban jelenléti oktatásban, nyolc százalékuk mondta azt, hogy inkább, vagy teljes mértékben biztonságban tudná diákjait. Regionális bontás szerint nem tapasztalható eltérés, a dél-dunántúli régióban dolgozó pedagógusok éppen ugyanannyira érzik diákjaikat veszélyben, mint az Észak-Alföldön élő és tanító kollégáik. Ugyanezt tapasztaljuk korosztály szerinti bontásban is: a legfiatalabb, legfeljebb 29 éves pedagógusok hasonló mértékben érzik diákjaikat biztonságban, mint az idősebb pályatársaik, 77-82 százalékuk válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné diákjait biztonságban újra nyitás esetén. A gimnáziumokban tanító pedagógusok érzik leginkább veszélyben diákjaik egészségügyi helyzetét, körükben hét százalékponttal magasabb azok aránya (89 százalék), akik az egyáltalán nem, vagy az inkább nem érezné biztonságban válasz egyikét jelölték.