Nem segít az árstop a fővárosi buszokon, másfél milliárddal is többe kerülhet a BKV-nek a tankolás

Hiába maximálta a kormány a benzin és a gázolaj árát a benzinkutakon, a budapesti közösségi közlekedés ebből nem profitál – derül ki a Népszava beszámolójából. Az Orbán-kormány hétfő este megjelent rendelete az iráni háború okozta olajdrágulásra hivatkozva vezette be a „védett árat”: a 95-ös benzin literje legfeljebb 595, a gázolajé 615 forint lehet.

A szabályozás azonban csak a benzinkutaknál tankolókra vonatkozik. A BKV járművei viszont nem a kutakon, hanem saját telephelyeiken töltik fel az üzemanyagot, amelyet a Moltól vásárolnak nagykereskedelmi, változó áron.

A lapnak Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azt mondta: a rendelet és a Mol-lal folytatott egyeztetés alapján egyértelmű, hogy az árstop nem érvényes a BKV-ra. Hozzátette, a vállalat most sem kap állami kedvezményt vagy támogatást, ahogyan a 2021-es árstop idején és az energiaválság alatt sem kapott.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Mol már bejelentette a következő nagykereskedelmi áremelést: március 11-től bruttó 45 forinttal nő a gázolaj ára azok számára, akik nem jogosultak a védett árra – köztük a BKV is.

A közlekedési vállalat évente mintegy 25–26 millió liter gázolajat használ fel. Tavaly 11 milliárd forintot költött üzemanyagra, és ha a jelenlegi, mintegy 14 százalékos drágulás tartós marad, az akár 1,5 milliárd forintos többletkiadást jelenthet az év során. A költségeken ugyanakkor nehéz spórolni, hiszen a járatok számát vagy az útvonalakat nem lehet egyszerűen csökkenteni.

A Népszava felidézi azt is, hogy a főváros már most is jelentős pénzügyi nyomás alatt áll: a közösségi közlekedést szervező cég 2026-ra 45 milliárd forintos átmeneti működési hitelt vett fel. A lap szerint a korábbi tapasztalatok alapján az sem biztos, hogy a kormány később kompenzálja a fővárost, hiszen a 2023 elején kiosztott, 44 milliárd forintos energiakompenzációs csomagból egyetlen forint sem jutott a budapesti önkormányzatnak.