Nem úszhatják meg a recski felelősök!

A blogon megjelent írás felidézi, hogy a párbeszédes Tordai Bence közérdekű adatigényléssel fordult az illetékes hatósághoz, s ennek alapján ismertette, hogy milyen szabálytalanságokat állapított meg a bányakapitányság Recsken. Az Andezit-BAU Kft. által működtetett bánya több ponton is megsértette az engedélyben meghatározott szabályokat, ám azt a hatóság végül is nem mondta ki egyértelműen, hogy a 25 ingatlant érintő sárlavina a cég szabálytalan működésének lett volna a következménye.

A „meglehetősen ellentmondásosan” fogalmazó határozat egyébként kerülőúton került Magyar Györgyhöz, holott az érintettek és a károsultak egy részét képviselő ügyvédi irodájuk munkatársainak hivatalból meg kellett volna kapniuk. Mintha a hatóság a NER-közelinek tartott cég kapcsán valamiféle szerecsenmosdatást folytatna – mutat rá a bejegyzés.

A vállalkozást elmarasztaló – hárommilliós pénzbírságot kiszabó – határozathoz tesz az ügyvéd néhány észrevételt a blogban (a teljes dokumentum itt olvasható). Ilyen az, hogy a döntés szerint a jogsértést okozó hátrány abban fogható meg, hogy a bányavállalkozó több lényeges ponton a hatályos műszaki üzemi tervtől jelentősen eltérve működött, így engedély nélkül igénybe vett bányatelken kívüli területeket is, s ezzel nem visszafordítható környezeti károkat okozott, amit a bírság összegének megállapításakor súlyosító körülménynek tekintettek. „A büntetés maximuma ma tízmillió, azon meg gondolkodjék el mindenki, hogy ez az összeg arányos-e a jogellenes bányászati tevékenység által okozott károk mértékével” – jegyzi meg Magyar György.

A döntésből kiderül az is – folytatja a példák sorát a blog –, hogy a „jogsértéssel érintettek körének nagysága nem releváns; érintetti kör közvetlenül a szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlása miatt nem volt érintett”. Eltekintve „a nyelvi slendriánságtól”, Magyar szerint érdemes elgondolkodni azon, „hogyha a határozatot aláíró állami vezető a recski Hunyadi utcában lakna, akkor is ilyen megengedően fogalmazna?”. 

S a sort a következővel folytatja: ha már direkt nem mondták ki a bányászati tevékenységet folytató cég kártérítési felelősségét, vajon miért írták azt, hogy „a csapadékvíz okozta károk megelőzését (a depó anyagának bányatelken kívüli területre jutását)” meg kell akadályozni, azt ugyanis, hogy a „bányatelepről anyag ne jusson a bányatelken kívülre” – ahogy a határozatban olvasható. Ugyanakkor – jegyzi meg – bőven jutott ebből a közeli településre, amiről számos recski sokat mesélhetne. Még mindig úgy tűnik, hogy nincs köze a bányatársaságnak a sárlavinához?

Ráadásul a szeptember 14-i döntés a „közléssel véglegessé válik és végrehajtható”. Azzal szemben 30 napon belül közigazgatási per kezdeményezhető̋, amelyben a beavatkozó és érdekelt fél is felléphet. Csakhogy erről a határozatról az érintettek – érdekeltek – nemigen tudhattak, így felvetődhet, hogy a jogvesztő határidő vitatható – mutat rá.

„Nem működik, hogy a közigazgatási eljárásból kihagyják őket, és elképzelhetetlen elzárni őket a polgári jog alapján járó kártérítési igény érvényesítésének lehetőségétől” húzza alá az ügyvéd. Az ügyben folyik foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt büntetőeljárás is, amelynek keretében az érintettek ugyancsak felléphetnek polgári jogi kártérítési igénnyel.