Nem várható a nyugdíjas szervezetek közös fellépése az idősekért rezsiügyben (sem)

A napokban járta be a sajtót (a többi között az Azénpénzem.hu is foglalkozott vele) a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának  (NYUSZET) közleménye, ami a kormánynak címezve, három követeléssel állt elő. Az első, hogy az elszálló – mai állás szerint az év egészében 13 százalékosra megugró – infláció miatt novemberben (amikorra a törvény előírja) emeljék meg a nyugdíjakat 4,1 százalékkal (amúgy az idén már kétszer voltak kénytelenek korrigálni az idei nyugdíjakat, miután az infláció jóval magasabb, mint amit az idei évre szóló költségvetési törvény alapján az érintettek emelésként januárban kaptak). Emellett indokoltnak tartják, hogy ezen felül további négy százalékkal korrigálják a 160 ezer forint alatti nyugellátásban részesülők havi járandóságát, miután az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarában az élelmiszereknek nagyobb a súlyuk, s pont ez az a termékcsoport, aminek a fogyasztói ára a legdrámaiabban megugrott (az alapvető élelmiszerek ára 37 százalékkal). S végül, de nem utolsósorban, a NYUSZET szerint ugyancsak korrekcióra szorul a nyugdíjak 2023. januári emelése, ugyanis irreálisan alacsony, 5,2 százalékos jövő évi inflációra épül a napokban elfogadott 2022-23-as költségvetés (már a jegybank is 6,8-9,2 százalék közötti inflációval számol), ezért januárban legalább nyolc százalékos nyugdíjemelés lenne reális.

A NYUSZET időről-időre kiad egy-egy, javaslatokat, követeléseket megfogalmazó közleményt, ám lát-e reális esélyt arra, hogy a kormány ezeket meg is fogadja? – kérdeztük Herczog Lászlótól, a NYUSZET tanácsadó testületének elnökétől, a Bajnai-kormány egykori szociális és munkaügyi miniszterétől.

„Pesszimista vagyok, nem számítok arra, hogy a kormány megfogadja a tanácsainkat, ugyanis eddig még a NYUSZET egyetlen felvetésére sem reagált” – mondta, hozzátéve: az más kérdés, hogy indokolt lenne, ha megfogadnák az indítványaikat. Emlékeztetett arra, hogy az alapvető probléma a várható infláció megítélése körül van („ráadásul ezek a problémák nem is most kezdődtek”). Emlékeztetett arra, hogy az idén már másodszor kényszerült a kormány korrekcióra, és már most lehet tudni, hogy novemberben harmadszor is erre szorulnak. „Ám a félreértések elkerülése végett, nem árt hangsúlyozni: ezek az emelések nem kormányzati adományok, hanem egészen egyszerűen a kormánynak az inflációs követő mechanizmusból adódó kötelezettsége” – emlékeztetett Herczog, rámutatva: „ezekkel az emelésekkel a saját tévedésüket kell korrigálniuk”.

A jövő év még aggasztóbb – tért át a szakember a másik követelésük indokára, hiszen – mint mondta – a helyzet rendkívül bizonytalan. Habár nem csak a kormány az oka ennek, hiszen nem ő tehet a világgazdasági helyzet, a háború, az újra és újra fellépő Covid-veszély által okozott bizonytalanságokról, de az irracionális tervezés már az ő sara. Herczog nem is csak arra gondol, hogy 5,2 százalékos inflációs prognózisra alapozva készítették és fogadták el a költségvetést, hanem a büdzsé tervezésének és elfogadásának irracionális időpontjára is. Nem véletlen, hogy a költségvetést korábban mindig október-november-decemberben tervezték, s decemberben fogadták el – emlékeztetett a korábbi miniszter. Merthogy – indokolta – előre jelezni még békeidőszakban sem könnyű, de most, amikor ennyire kiszámíthatatlan a helyzet, félévkor egyenesen képtelenség megalapozott büdzsével előállni. A már elfogadott jövő évi büdzsének nem az inflációs ráta meghatározása az egyetlen hibája, „az egész megalapozatlan, használhatatlan, és ahelyett, hogy megkötné a kormány kezét, gyakorlatilag bármit megenged, amit a kormány éppen jónak lát” – szögezte le, rámutatva: nem tartalmaz előírást például a béremelésekről sem, s a nyugdíjemelés mértékét is csak azért tudhatjuk, mert az az inflációhoz kötött, tehát kiderül. Ami pedig az 5,2 százalékos jövő évi inflációt illeti: minden hazai és külföldi kutatóintézet ennél magasabb éves fogyasztói áremelkedéssel számol – emlékeztetett Herczog. De ha nem is őket, hanem a Magyar Nemzeti Bank prognózisát tekintjük mérvadónak, akkor is irreális a jövő évre a büdzsében prognosztizált 5,2 százalékos infláció, a jegybank is átlag nyolc százalékkal kalkulál – valahol a 6,8-9,2 százalékos sávban várja a dinamikát. 

A 160 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők négy százalékos plusz korrekcióját pedig Herczog szerint az indokolja, hogy az alacsony nyugdíjat kapók sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a magasabban részesülők. Ugyanis az infláció őket jobban sújtja – mutatott rá.

Megkérdeztük a NUYSZET tanácsadó testületének elnökét, vajon mit szól az idős embereket várhatóan drámai módon érintő új rezsicsökkentési jogszabályhoz, amellyel gyakorlatilag a kormány elkezdte kivezetni a rezsicsökkentés – szerintük – „vívmányát”?  Készül-e a NYUSZET valamifajta reakcióra, javaslatra, követelésre, ami – tegyük hozzá – azért is indokolt lenne, mert borítékolhatóan idősek tömegei fognak borzasztó helyzetbe kerülni a magas fűtésszámlák miatt. Herczog László válaszként leszögezte, hogy a szervezet mindig elemzi a helyzetet, s igyekszik megtalálni az idősek javát szolgáló megoldásokat. „De vissza kell térni a beszélgetés elején már említett tényre: a kormány mindezidáig soha egyetlen javaslatunkra, megkeresésünkre, felvetésünkre nem válaszolt, de még csak egy elutasító levelet sem küldött nekünk”.

Ez azonban nem újkeletű probléma, ami az Orbán-kormányokra jellemző: nincsenek tárgyalások, nem csak nyugdíjasokkal, hanem úgy általában a társadalom tagjaival sem. Nagyon jó példa a rezsicsökkentési törvény megváltoztatása, ami mindenféle egyeztetés nélkül született meg, pedig nyilvánvaló, hogy a gazdasági érdekképviseletek és a szakmai szervezetek sok hasznos tanácsot adhattak volna, s ha a náluk felhalmozódott tudásra is épített volna a kormány, akkor sokkal praktikusabb, jobb törvény születhetett volna. A kormány azonban a saját törvényeit sem tartja be – hiszen a jogalkotásról hatályban lévő jogszabály előírja hatástanulmány készítését – ami nem történt meg –, valamint azt is, hogy azt tegyék fel a honlapra – ami úgyszintén elmaradt. „Ha a jogállam így működik, hogy a kormánynak a saját törvényeit sem kell betartania, akkor egy NYUSZET önmagában nagyon keveset tud tenni” – szögezte le Herczog László.

Nem lennének-e erősebbek, nem tehetnének-e többet a nyugdíjasokért, ha a nyugdíjasok képviseletét a zászlajukra tűző szervezetek – mint amilyen a NYUSZET is – mind összefognának, például a rezsiügyben, a nyugdíjasok érekében? – kérdeztük. Herczog szerint ez a NYUSZET-en nem múlik, „mi amúgy is egy nyitott szervezet vagyunk, az alapszabályunk értelmében bármilyen nyugdíjas szervezet, a szakszervezetek és akár a pártok idősügyi tagozatai is beléphetnek”. Mint hozzátette, ők nem hatalmi szervezet, hanem egy érdekkegyeztető fórum, amelynek a célja, hogy a gondolatok kicserélésével, egyeztetéssel jobban és hatásosabban tudják képviselni az időseket. „Bár tévednék, ám ahogy az eddigi tapasztalataink alapján reménytelennek tartom, hogy a kormány reagáljon a felvetéseinkre, ugyanígy kevés esélyt látok a különféle nyugdíjas szervezetek közös fellépésére is” – mondta. Mindez nem jelentheti azt, hogy a jövőben ne fogalmazzák meg a nyugdíjasok érdekeit szolgáló javaslatainkat – tette azonban hozzá a szakember.