Most ugyan jön az emelés, de augusztusban egyszeri kompenzáció kellene a nyugdíjasoknak

Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi vezetőjével annak apropóján beszélgettünk, hogy kedden érkeznek a bankszámlákra az idei – bizonyára csak az első – nyugdíjkiigazítás miatt megemelt összegek, s mellette a januárig visszamenőleg járó kiigazítás summája (a 13. havi nyugdíjé is).  A januári öt százalékos nyugdíjemelés után májusban már világossá vált a kormány számára is az, amit szakértők régebben hajtogattak: jóval magasabb lesz az idén az infláció, mint amit az a bizonyos öt százalékos emelés fedezne. S mint ismert, a törvény értelmében ki kell igazítani a nyugdíjakat, ha az infláció mértéke meghaladja az adott évre végrehajtott emelését. Habár legkésőbb novemberben szokták ezt a kiegészítő emelést elvégezni, a tavalyi esztendő után az idén is már korábban meglépte ezt a kormány. 

Ez azt jelenti, hogy az emelt nyugdíj mellett, hét havi pluszt is kapnak a nyugdíjasok és minden nyugellátásban részesülő. A Hírklikk korábbi számítása szerint a 160 960 forintos átlagnyugdíjas összesen 217 179 forintot kap majd a bankszámlájára (vagy annyit visz neki a postás). Ugyanis a hat havi korrekció egybeni összege 37 665 forint, ehhez jön a februárban folyósított 13. havi nyugdíj kiigazításaként 6 277 forint, s ezt utalja majd a nyugdíjfolyósító – az átlagnyugdíj esetében már megemelt – 173 237 forintos havi járandósággal együtt.

Ugyanakkor ez messze nem fedezi a nyugdíjasok által az infláció miatt elszenvedett károkat. Hiszen a legfrissebb inflációs jelentés a fogyasztói áraknak már 11,7 százalékos emelkedését mutatta ki (a nyugdíjas fogyasztói kosár ennél is nagyobb mértékű, 11,8 százalékos inflációt mutat), ám vannak olyan becslések, hogy ez utóbbi körben elszenvedett árdrágulási mérték akár 20 százalék és afelett is lehet. Tény, a nyugdíjasok a legtöbb pénzt élelmiszerre költik, s a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az élelmiszerek ára 22,1 százalékkal emelkedett, ezen belül legjelentősebben a margarin 58,1, a sajt 43,4, a száraztészta 39,9, a kenyér 39,7, a baromfihús 37,1, a tejtermékek 36,5, a tojás 34,3, a péksütemények 31,1, a tej 24,9 százalékkal drágult. 

Általános, hogy az év egészére is tíz százalék feletti inflációt vetítenek előre. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a következő hónapokban megközelítheti a 16 százalékot.  Mindeközben a nyugdíjakat az idén csak 8,9 százalékkal emelték. Akárhogyan is nézzük, a nyugdíjasok mindenképpen rosszul járnak. 

„A 2022. januári öt százalékos emelést, többen – így én is – már akkor erősen vitathatónak tartottam, borítékolható volt az előrehozott kiegészítő intézkedés” – mondta a Hírklikknek Barát Gábor. Mint kifejtette, a 3,9 százalékos mértékű emelésre vonatkozó kormányzati döntés április végén született, ami akkor elfogadhatónak tűnt, de sajnos az infláció már május végén további emelkedést mutatott. A legutóbbi KSH-adat pedig még erőteljesebb igényeket hozott elő, és különböző, a hatályos szabályt megbontó indexálási ötleteket, amelyek mögött alapvetően a nyugdíj-megállapítási szabályok, pontosabban a kiugróan magas nyugdíjak húzódnak meg – mutatott rá a szakértő.

„Az számomra nem kérdés, hogy a kialakult helyzetben, augusztusi kifizetéssel elkerülhetetlen lenne egyszeri juttatásként minimum 60-70 ezer forintot adni az átlag körüli, de kiemelten a havi 100 ezer forint alatti nyugdíjban részesülőknek” – szögezte le Barát Gábor. Hozzátette, azután pedig dönteni kell a novemberi nyugdíjkiegészítés mértékéről, esetleg bizonyos személyi kört érintő kiemelt kezelésről a nyár végén, illetve szeptemberben, amikor meghatározzák az év végéig várható inflációt, benne a várható nyugdíjas fogyasztói árindexet. No meg – jegyezte meg –, „úgy sejtem, a nyugdíjprémiumról is, ami GDP növekedés függő”. 

Emlékeztetett arra, hogy a már a Parlament előtt lévő 2023.évi költségvetés 5,2 százalékos tervezett inflációt tartalmaz, így a nyugdíjak is ilyen mértékben emelkednek majd jövő januártól. „Véleményem szerint, indokolt lenne az említett nyugdíjemelési mérték átgondolása, növelése 6,5-7 százalékra” – húzta alá a szakértő. Hozzáfűzte, hogy ha a kormány költségvetési, illetve makrogazdasági okokból nem írja felül ezt, akkor jövő nyár előtt szinte biztosan rákényszerül egy előrehozott nyugdíjemelésre, függetlenül a februárban kifizetett 13. havi nyugdíjtól. 

Kitért arra is, hogy a megállapított nyugdíjak évenkénti, s az immár rendszeressé váló évközi emelése, annak mértéke, a nyugdíjasokat foglalkoztató olyan alapvető kérdés, ami az érintettek többségének napi megélhetését teszi bizonytalanná, főleg olyan hektikus időszakban, mint a mostani. Ezért az időben és kellő előrelátással megtett rendszerszerű korrekciós és egyéb lépéseknek döntő jelentőségük van – hívta fel a figyelmet az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi vezetője. 

Barát Gábor szóba hozta a kormánynak – az aktuális problémákon túlmutató – régi mulasztását: nem értékelte a nyugdíjasok helyzetének alakulását, a kialakult torz arányok okait, a belső ellentmondásokat, a társadalom jogos bírálatát kiváltó jogszabály-módosításokat. Pedig – tette hozzá – egy ilyen diagnózis sokat segíthet a nyugdíjjogi intézkedések kialakításában, a nyugdíjbiztosítási és a szükséges szociális indíttatású döntések különválasztásában. „Nem is beszélve egy megfelelő időben, az arra megérett feltételek melletti célzott nyugdíjkorrekciós menetrend kialakításáról” – mondta.

Mindenesetre az olyan (Barát Gábor által portálunkon is többször kifejtett) problémák, mint a tárgyévi nyugdíjemelésről született korai döntés, a tervezett infláció „alulmérése” (így a januári kisebb emelés) okszerűen előhozza a főszabálytól (azaz a novemberben végrehajtott kiegészítő emeléstől) eltérő, korábban megtett intézkedéseket. Ennek vagyunk most is a tanúi, de így – az egymást erősítő negatív irányú belső és külső hatások miatt – a feltételrendszer sokkal bonyolultabb. Így a várható infláció is állandóan – szinte havonta – és érdemben változik, a hivatalos előrejelzés és más, esetenként szélsőséges számítások pedig köszönőviszonyban sincsenek egymással – szögezte le Barát Gábor.