Németországban jövőre újra kormányra kerülhet a CDU
A CDU, a Német Kereszténydemokrata Párt a szavazatok legalább 30 százalékára számíthat a következő, jövő őszi parlamenti választáson és egyes politikusai már arról beszélnek, ki melyik tárcát kaphatja. A párt szerdán véget érő kongresszusán – 16 év után – új programot fogadtak el, amely többek között előirányozza a sorkötelezettség újra bevezetését, miután azt 2011-ben a CDU akkori vezetője, Angela Merkel kancellár alatt eltörölték.
Érdekes módon, a párt ifjúsági szervezetének kezdeményezésére csak a kongresszuson került be a programba a sorkötelezettség. Azt a fiatalok azzal indokolták, hogy „demokráciánk megvédését nem bízhatjuk a reménykedésre”. A javaslatot a küldöttek csak néhány ellenszavazattal fogadták el. Előirányozzák, hogy első lépésben csak akkor és annyi hadkötelest hívjanak be, amikor és amennyire szükség van. Utána vezessék be a kötelező egy éves szolgálatot, amely a hadsereg mellett nem-fegyveres feladat vállalásával is teljesíthető.
A párt fiataljai alulmaradtak viszont a nyugdíj-rendszer megreformálására vonatkozó javaslatukkal, pedig érvelésük igencsak megalapozott volt: a nyugdíjkassza hiányát immár évente 128 milliárd euróval kell az állami költségvetésből kiegészíteni.
Angela Merkel hagyatékából más fontos pontokat is töröltek. A 16 éven át volt kancellár (akinek távolmaradását a kongresszusról többen bírálták) a tömeges migráció idején nagy feltűnést keltett kijelentésével, miszerint „az iszlám Németországhoz tartozik.” A CDU programjában most ez olvasható: „Az olyan iszlám, amely nem fogadja el értékeinket és elutasítja szabadelvű társadalmunkat, nem tartozik Németországhoz.”
Érkeztek javaslatok, hogy vegyék fel a nem kívánatos, különösen a bűncselekményeket elkövető migránsok kiutasítását, illetve a menedék-kérelmeknek az ország határain kívüli intézését is a párt céljai közé. Ezt – sokak egyetértése ellenére – azzal utasították el, hogy ez ellenkezne az Európai Unió által elfogadott jogi döntésekkel.
Ugyancsak részben merkeli „örökség”, hogy Németország – környezetvédelmi okokból – lemondott az atomenergia hasznosításáról és 19 atomerőműve bezárása mellett döntött. Hosszabbítások után az utolsókat két éve állították le.
Angela Merkel érdemeit és mulasztásait történetesen Helmut Kohl egykori pártelnök és kancellár unokája elemezte a kongresszuson. Johannes Volkmann 27 évével a legfiatalabb tagja lett a CDU elnökségének. Ki kell mondani, hogy Merkel hibákat követett el a migrációs-, az energia- és a nyugdíjpolitikában – de sok mindent jól csinált, a stabilitás horgonya volt az unióban, mondotta. A Kohl-unoka felidézte nagyapja alapelvét: „Szembe kell szegülni az olyan emberekkel, akik Európa szabadságát fenyegetik: autokratákkal nem lehetünk megengedők...”
Egyébként a kongresszus új programja is rögzítette a párt régi alapelvét, miszerint a szociális piacgazdaságban hisznek. A két és fél éves munkával kidolgozott új pártprogram egyébként visszatér a merkeli elvekhez, amelyek szerint a pártnak a politikai középet kell képviselnie. Ez fontos jelzés volt azoknak, akik – bár kevesen –, de felvetették: a CDU érdeke lenne a közeledés a szélsőjobboldali AfD-hez, amely jelenleg a második legnagyobb támogatással rendelkező pártja az országnak. Friedrich Merz pártelnök beszédében óvott ettől a párttól, tagjait „igazi hazaárulóknak” minősítette. Egyébként Schleswig-Holstein állam miniszterelnöke a Balpárthoz, Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália kormányfője a Zöldekhez való közeledést javasolta, de támogatásra egyikük sem talált.
Friedrich Merzet a szavazatok csaknem 90 százalékával választották újra, amit nagy sikerként értékelt. E siker viszonylagos, hiszen a felmérések szerint a CDU és bajor testvérpártja, a CSU híveinek 37 százaléka áll Markus Söder mellett és csak 27 százalékuk támogatja Merzet. A két politikus vetélkedése régi keletű és a bajor miniszterelnök Söder soha nem titkolta régi vágyát, hogy kancellár legyen. Ezúttal erről nem beszélt a kongresszuson, ahol – mint általában – igen lelkesen fogadták. Söder arról szólt, hogy a most újraválasztott, sikeres pártelnök természetesen kancellár-jelöltnek is számít a jövőre esedékes választáson és hogy „rajta nem fog múlni, ki indul a kancellári posztért”, tette hozzá, nyitva hagyva a versengés lehetőségét.
A 69 éves Merz az Európai Parlamentben kezdte politikai pályáját, majd a Bundestag képviselője, utóbb ott pártjának frakcióvezetője lett. Merkel kancellár háttérbe szorította potenciális versenytársát, aki kétszer is indult a pártelnökségért, de sikertelenül. Hosszú évekre visszavonult a politikából, sikeres (és vagyonos) ügyvédként dolgozott, majd 2021-ben választották meg ismét a Bundestagba. Népszerűsége vitatható: a száraz, karizmatikusnak semmiképp nem nevezhető politikus, szívósan dolgozik, de a személyiségek versenyében esélyei mérsékeltek – a joviális, remek szónok Söder jobb esélyekkel rendelkezik várható versenyükben.
