Neubauer Katalin: a kisboltok sosem tudtak versenyezni a nagyok áraival

A KSH adatai alapján a magyarok majdnem nyolc százalékkal kevesebb árucikket vásároltak 2023-ban, mint egy évvel korábban. 

A tavalyi év statisztikája a teljes termékkörre vonatkozóan 7,9 százalékos csökkenést mutat, ezen belül az élelmiszereknél 4,4 százalékos volt a visszaesés. Ez nem jó hír, és nem is örülünk neki, viszont természetes velejárója volt a tavalyi inflációnak, hogy a lakosság sokkal megfontoltabban költött, kevesebbet vásárolt és jóval árérzékenyebb volt. Már láthatók a KSH adataiban az értékbeli változások is, az élelmiszerek forgalma értékben 14,5 százalékot nőtt, a nem élelmiszereké 3,3 százalékkal bővült, az üzemanyag forgalom stagnált. Ha ezt az inflációs adattal korrigáljuk, akkor látjuk, hogy az élelmiszerek forgalmában nem volt olyan nagy csökkenés. Viszont tavaly több mint 30 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott, mint 2022-ben. A háztartásokban jelentős tétel lett 2023-ban a magánegészségügyi kiadás. 

Bajban van a kereskedelem?

Ilyen helyzet volt a 2008-as válság idején is, amelyből sikerült a gazdaságnak és a kereskedelemnek felállnia. Hiszek benne, hogy most is menni fog. A gazdasági környezet adott, mindenki ugyanazon a versenypályán játszik, csak vannak olyan szereplők, amelyek a piacon az átlagnál jobb eredményt tudnak elérni és közöttük vannak kisebbek is. Ha egy kereskedő negatív hullámban van és képes objektíven megvizsgálni, elemezni a helyzetét, akkor megoldásokat is találhat, ami segít neki kilábalnia a romló helyzetéből. A 2023-as év mélypont volt, de bízunk abban, hogy elindultunk felfelé, hiszen már a számok is ezt mutatják. 

Azt mondta, hogy minden kereskedő ugyanazon a pályán játszik, de mindenki ugyanazokkal a feltételekkel rendelkezik, és ugyanakkora az esélye?

Abszolút nem, de ez mindig is így volt. Nemcsak az élelmiszernél van olyan jelentős problémájuk a kisebb árbevételű vállalkozásoknak, mint a korábbi években, hanem a nem élelmiszer terméket forgalmazóknak is. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy milyen kínálattal és milyen minőségű kereskedelmi munkával igyekeznek vonzani a vásárlókat. Egy kisvállalkozás esetében nem várhatja el a vásárló, hogy ugyanazt az árszintet biztosítsa, mint egy hatalmas vevőmágnes diszkonthálózat. Hiszen azokban a hálózati szinten hatalmas termékmennyiségek miatt sokkal kedvezőbb beszerzési árakból, húzó termékek esetén esetleg nyomott árréssel tudják képezni a fogyasztói áraikat. Ezért a kicsiknek mindig az volt a feladatuk, hogy egy árnyaltabb, színesebb választék kialakításával próbáljanak versenyben maradni, amiért a vevő továbbra is el fog hozzájuk menni. 

Ha a gazdaságilag nehéz helyzetben a kisvállalkozónak az az esélye, hogy minőségi termékeket, esetleg szolgáltatásokat hozzácsatolva jelenjen meg a piacon, hogyan fogják azt eladni, amikor a vevők már spórolnak és az olcsóbb termékeket kezdik el keresni? 

A kereskedelmi munka minőségére sokkal nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni a kisebbeknek, mint ami általában tapasztalható. Kereskedelmi tevékenység esetén nemcsak a termékek kínálatáról beszélünk, hogy mit, milyen áron, milyen körülmények között kínálunk, hanem arról is, hogy az eladónak milyen a munkája. Egészen más egy hatalmas, nagy forgalmú üzletben vásárolni, ahol a személyes kapcsolatra, de még rövid interaktív kommunikációra sincs lehetőség. Kitűnő és személyes interakciókban gazdag eladói munkával sokat lehet javítani az üzlet forgalmán. Egy kisboltban ennek a lehetősége mindig fennáll és bizony az embereknek emberségre, jó szóra mindig szükségük volt, a mostani időkben pedig még inkább. Meglátásunk szerint a kisvállalkozások akkor tudnak stabil vevőkört megtartani, hogyha ezt jól csinálják. 

A kormány által június 30-ig elrendelt kötelező akciózás a kiskereskedőkre is hat?

Az élelmiszerek esetében nagyon nehéz feladat, komoly kihívás ilyen hosszú időn keresztül a hatóságilag elrendelt kötelező akciózás. Ezt mi korábban is jeleztük a döntéshozóknak, hiszen már a hatósági ár is problémát jelentett, de ott legalább mindenki részt vett benne. Úgy gondoljuk, a kormányzat kedvezni akart azzal, hogy csak az 1 milliárd forintnál nagyobb árbevétellel rendelkezőket kötelezi erre, viszont ezáltal a kisebb vállalkozásoknál a fogyasztói ár most jelentősen magasabb. Jelenleg nagyon árérzékenyek a vevők és természetesen  alaposan megnéznek mindent, a határozati úton elrendelt árakciókból eredő árszakadék sajnos a kicsik kárára van. Mert, ha egy nagyvállalat arra kötelezett, hogy a korábbi 9 hatósági áras alapvető élelmiszert 0 százalékos, illetve a beszerzési áránál 15 százalékkal alacsonyabbra beállított fogyasztói áron értékesítse, akkor a sokkal olcsóbb beszerzése miatt, sokkal olcsóbban fogja adni azokat, mint egy kisvállalkozás. Mivel ez valóban nagy hátrányt jelent a kicsiknek, bízunk abban, hogy kivezetik a kötelező akciózást. 

Azt lehet-e tudni, hogy hány kiskereskedő búcsúzott el a vállalkozásától 2023-ban? 

A KSH még nem tette közzé az egész évre vonatkozó számot, de azt már láttuk, hogy az első félévben 900-zal csökkent a boltok száma. Sajnos a globalizáció ezeket a folyamatokat erősíti. Az is megfigyelhető, hogy a nagy áruházláncok a különböző akciós termékekkel, amelyeket csak időszakosan árulnak, elveszik az értékesítési lehetőségeket azoktól, amelyek folyamatosan elérhetővé teszik azokat. Ezért, ha tehetjük, próbáljunk meg továbbra is kisebb kereskedőktől vásárolni, hogy a segítségünkkel megmaradhasson a kereskedelmi sokszínűség. Mert azokért a kiegészítő termékekért, amelyek számunkra fontosak, ma még mindig elmegyünk a szakboltba vagy a kisboltba. Higgyék el, nagyon fognak hiányozni, ha végleg bezárnak. Az is lényeges dolog a mai rohanó világban, hogy egy helyen meg tudunk vásárolni sok mindent, de vannak speciális igényeink, amire jó, ha van egy papír-írószer bolt, játék- vagy háztartási, vagy festékbolt, stb…, a hiányuk pedig addig fel sem tűnik, amíg vannak. 

Ki tehető felelőssé ezért a folyamatért? 

Ez a mostani világunk rendje, ezért lokális vagy helyi felelősöket nincs értelme keresni. Ez a folyamat az elmúlt több tíz évben mindenhol megfigyelhető, a tömegtermelés a tömeges értékesítés velejárója. A piac jól működő önszabályzó mechanizmus, ha pedig lokálisan hatóságilag hosszú távon belenyúlnak, az a piac törvényszerűségei miatt igen kellemetlen helyzetekhez vezet, nem kívánt folyamatokat indít el, vagy katalizál.