Nincs háború, de béke sem Oroszország és Ukrajna között
Oroszország hamarosan megtámadja Ukrajnát – közölte a hét elején a kijevi védelmi minisztérium. Mindezt hírszerzési információkra alapozzák, amelyeket részben az Egyesült Államoktól kaptak. Tényleg küszöbön a háború? – kérdeztük Jójárt Krisztiántól, az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének külső munkatársától.
Kétségtelenül megfigyelhetőek voltak az utóbbi hónapokban komoly orosz csapatmozgások az ukrán határ közelében. Egyelőre azonban úgy tűnik, ezek inkább a politikai nyomásgyakorlást szolgálják és nem valódi háborús célokat. De a helyzet változatlanul veszélyes, amit az is mutat, hogy a hónap elején Moszkvában tárgyalt az amerikai hírszerzési hivatal, a CIA vezetője. William J. Burns korábban moszkvai nagykövet volt és nagy tiszteletet vívott ki magának az oroszok körében. Sikeres diplomata, akinek komoly szerepe volt a korábban Iránnal kötött alku létrehozásában is. Nyilván azért küldte őt az orosz fővárosba Biden elnök, hogy személyes tekintélyét is latba vetve, próbáljon megegyezni az oroszokkal.
Mit akarnak elérni az oroszok?
Moszkva a minszki megállapodások végrehajtását szeretné. Ebben egyebek között az szerepel, hogy a két kelet-ukrajnai úgynevezett népköztársaság kapjon különleges státuszt és szövetségi államként csatlakozzon újból Ukrajnához. Kijev viszont elzárkózik ettől. Azzal érvelnek, hogy annak idején vert helyzetben kényszerítették az ukránokra a megállapodást. Új egyezményt szeretnének kötni, amibe viszont az oroszok nem mennek bele.
Mi a baj a minszki megállapodásokkal?
Az ukránok legfőbb gondja az, hogy a megállapodásban nem rögzítették az intézkedések végrehajtásának sorrendjét. Így a két szakadár köztársaságban előbb tartanának választásokat, mintsem a területről kivonulnának az ott lévő orosz katonák és leszerelnék a szakadárok csapatait. Ez pedig Kijev számára elfogadhatatlan, ezért szeretnének új megállapodást kötni. Az oroszok viszont nem, ők ragaszkodnak az eredeti, minszki egyezményekhez.
Pedig azt gondolhatnánk, hogy a Krímhez hasonlóan, Moszkva a kelet-ukrajnai területek bekebelezését tervezi.
Egyáltalán nem erről van szó. Az oroszok – eddig legalábbis úgy tűnt – nem akarják elszakítani a területeket Ukrajnától. Ők azt szeretnék, ha Donbasz vidéke visszaintegrálódna, de úgy, hogy egyfajta államszövetség jöjjön létre, amelyben az orosz többségű vidéknek komoly önállósága van. Így a kelet-ukrajnai oroszokon keresztül Moszkva befolyásolni tudná az ukrán külpolitikát. Egy szövetségi rendszerben meg lehetne vétózni Kijev NATO, vagy akár EU-s tagságát. Ez az oroszok valódi célja, és nem a területek elszakítása. Nyilván az ukránok is tisztában vannak ezzel, ezért vonakodnak végrehajtani a minszki megállapodásokat. Ebben a patthelyzetben az oroszok az ukránokat hibáztathatják a konfliktus elhúzódásáért. November 11-én lett volna egy újabb német-francia-ukrán-orosz csúcstalálkozó, de Moszkva lemondta, arra hivatkozva, hogy Kijev akadékoskodik. Közben persze az oroszok útleveleket osztogatnak a két szakadár köztársaságban, miután a moszkvai hatalomnak szüksége van az ottaniak szavazataira. De azért mégsem ismerik el a két népköztársaság függetlenségét.
Akkor igazából a kardcsörtetés nem is jelent háborús készülődést?
Ezt azért nem állíthatjuk ennyire határozottan. Az év elején az oroszok egyszer már tartottak hasonló erődemonstrációt, hogy kimozdítsák a helyzetet a holtpontról. Most is ez lehet a céljuk, de végső esetben akár egy korlátozott katonai akcióval is számolni kell. A szóban forgó terület jórészt lápos, mocsaras, ahol könnyen elakad a haditechnika. De január-február már alkalmas lehet egy hadműveletre. Ettől tartanak az ukránok is.
Ebben a helyzetben mi a Nyugat, az Európai Unió érdeke?
Igazából mindenki szabadulna már ettől a konfliktustól. Az Európai Uniónak komoly gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy jó viszonyban maradjunk az oroszokkal. Az Egyesült Államok pedig sokkal inkább Kínával és a Csendes-óceáni térséggel szeretne foglalkozni, mint Európával. Mindezzel az oroszok is tisztában vannak és meg is kérik ennek az árát. Putyin elnök pár napja keményen bírálta a Nyugatot az ukrán konfliktus elhúzódásáért. Ráadásul a genfi orosz-amerikai csúcstalálkozón Biden elnök is kiállt a minszki megállapodások mellett. Moszkva most azt várja, hogy a Nyugat kényszerítse rá Kijevet az egyezmény betartására, illetve, hogy enyhítsen az Oroszország elleni embargón.
