Nincs még minden veszve Magyarországon: mennyire voltunk boldogok?
Egészen szívderítő adatsort publikált az Eurostat decemberben: azt mutatta be, hogy a tagországokban az emberek mennyire érezték magukat boldognak – mindig, vagy az idő zömében – a válaszadást megelőző négy hétben. És lássanak csodát! Az örök morgóknak, elégedetlenkedőknek, pesszimistának kikiáltott magyarok nem is szerepeltek annyira rosszul. Az EU középmezőnyében tanyázunk azzal, hogy több mint 60 százalékunk érezte magát boldognak az adott időben. A dolognak azért van némi szépséghibája: az adat 2022-re vonatkozik, az azóta eltelt két év pedig több, mint elég nehézséget hozott számunkra idehaza, kezdve az életszínvonal érezhető romlásától a közbeszéd, az egymás közötti kommunikáció stílusának – eleve gyatra szintről történt – drámai romlásáig. Majd egy év múlva a hasonló uniós felmérés megmutatja, mennyire vette el a kedvünket az élettől (is) mindaz, amit 2024-ben a hazai színtéren zajlott.
Szemben az orbáni propaganda állításával, az Európai Unió messze nem az a borzasztóan rossz, deprimáló közeg, amilyennek a Rogán-művek vezényletével az egész brancsuk be akarja állítani. Sőt! Az EU statisztikai hivatala által összeállított adatsor tanulsága szerint a 16 éven felüli uniós állampolgárok majdnem kétharmada boldognak érzi magát. Pontosabban ilyen arányban érezték magukat boldognak (mindig vagy zömmel annak) a megkérdezésüket megelőző négy hétben.
Forrás: Eurostat
Mint látható, az EU átlaga csaknem kétharmados arányt mutat: összességében a férfiaknak a 65,2, a nőknek pedig a 62,8 százaléka érzett így. A férfiak esetében ez meghaladja a magyar „erősebbik nem” 61,8 százalékos arányát, a nőknél viszont megegyezik az uniós és a magyar arány. Országszinten azonban nagyon vegyes a kép: a legnagyobb arányban a Benelux-országok, Írország, Ausztria, Lengyelország és Finnország polgárai érzik magukat boldognak. A legkevésbé pedig a románok, a lettek és a bolgárok. Magyarország nem áll rosszul, 26 ország között gyakorlatilag majdnem középen áll, a 14. (azért nem 27, mert Németországra vonatkozó adatok nincsenek.)
Ami pedig a további részleteket illeti: az alábbi grafikonon azt mutatja be, hogy milyen gyakran érezték magukat boldognak, vagy éppen nem, a 16 éven felüli uniós állampolgárok az egyes országokban a megelőző négy hétben.
Forrás: Eurostat
Még egy érdekes dolgot megtudhatunk az Eurostat által közzétett adatokból: azt, hogy Magyarországon – szerencsére – elenyésző azoknak a száma (a válaszadóknak csak az 1,6 százaléka), akik soha nem érzik magukat boldognak (az alábbi grafikonon kerekítve jelennek meg az arányok). S miután a ritkán boldogok aránya sem verdesi az eget (10,8 százalék), a helyzet nem annyira rossz, mint az ember – a prekoncepciók alapján – gondolná.
Forrás: Eurostat
Ugyanakkor nemigen lehet elmenni amellett, hogy a felmérés 2022-es adatokat tartalmaz. És bár az egyéni boldogságérzetet alapvetően az egyén saját szűkebb – és részben a szűkebb – környezetének a valósága befolyásolja, beleértve az életkörülményeit, az anyagi, a megélhetési helyzetét. S persze messze nem elhanyagolható eleme az összképnek annak a tágabb közegnek a hatása is, amiben mindennapjainkat éljük. Ennek pedig része a közbeszéd, a közstílus milyensége, s az a megfoghatatlan valami, amit közhangulatnak nevezünk, amiről csak azt tudjuk, hogy még tudat alatt is hat mindenkire. Mindenki döntse el saját magának, hogy ezen szempontokat is számba véve boldogabb lett-e a – pillanatokon belül – magunk mögött hagyott esztendőben vagy éppen ellenkezőleg...
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. augusztus 24-i adása itt nézhető meg:
