Nincs ok optimizmusra? – Jósgömb híján szakértőket kérdeztünk meg 2025-ről – 2. rész

NVZS 2025. január 3. 07:05 2025. jan. 3. 07:05

Mire számít 2025-ben? És mire számíthatunk mi, magyarok? Ezt a két kérdést tettük fel hét különböző terület elismert szakértőinek. Sok minden szóba került, ami egyöntetűen leszűrhető: csak a bizonytalanság a biztos. Általános vélemény szerint a hazai pocsék állapotok tovább fognak romlani, s egyre többeknek fog kinyílni a szemük. Ami valahol rémisztő: van, akiben már az is felmerül lehetőségként, hogy nehezen kezelhető események lesznek, illetve, hogy egyfajta forradalom is kirobbanhat. Van, aki – bár nagyon burkoltan – de arra is utalt, hogy talán Magyar Péter sincs teljes biztonságban. Ami biztos, nem lesz egy fáklyásmenet a 2025-ös év Magyarországon. De a világban sem.

Inotai András: 2025. fordulópontként vonul majd be a történelembe 
(a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetője)

Az, hogy milyen lesz az új év, azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy történelmi lesz: 2025 történelmi évszámként fog bevonulni az emberiség történetébe. A történészek majd 10-15-20 év múlva fogják felismerni, hogy fordulópont volt. Azt nem tudom megmondani, hogy milyen lesz ez a fordulat: mindenesetre az én érzéseimben nagyon negatív szcenárió is benne van. Például, hogy lehet akár nukleáris katasztrófa is, miután az oroszokban mérhetetlenül nagy a frusztráció amiatt, hogy hiába ülnek a világ legnagyobb kincsein, évszázadok óta nem tudnak modernizálódni, s ezt kompenzálandó, léphetnek ilyen irányban, akár hibrid hadviselést indíthatnak a NATO-val szemben, vagy ledobhatnak bombát Berlinre, Londonra... A másik, a pozitív oldalon ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy az orosz társadalom felébred, s olyan belső változások indulnának el, amelyek el tudják söpörni a Putyin által kiépített rendszert, vagy legalább a fenti fenyegetést megszüntetni.

Európában azt várom, hogy nagyon jelentősen megnövelik a védelmi kiadásokat és főként a képességet, ami nem feltétlenül pénz kérdése. Az EU nem csak egy gazdasági és pénzügyi közösség, hanem geopolitikailag is nagyon fontos egység, aminek katonai szempontból is fel kell értékelődnie. Ezt megköveteli az új amerikai elnökből fakadó új transzatlanti rendszer is. Kínának szintén egy erős Európa az érdeke, számára fontos, hogy az USA-val szemben némi ellenpólus legyen. Pekingnek szövetséges is kell, s Európa ebben szerepet játszhat. Nem Trump Kína-ellenességét kell utánozni (bár az egy dolog, hogy mit mond, megint más, hogy mit fog csinálni), de szem előtt kell tartani, hogy Európának történelmi esélye kínálkozhat ebben a helyzetben, amikor az USA geopolitikai bizonytalanságban van. 

Ám ebben az Európában Orbán Viktornak nincs helye! Ő csak menjen a türkökhöz!

S ha már megérkeztünk Magyarországra: emlékeztetnék egy kijelentésre, amit egy angol történésznek tulajdonítanak: „Magyarország egy furcsa ország, ahol váratlan események történhetnek. váratlan időben”. Mindenesetre nagy szükség van arra, s kívánjunk is egymásnak nem csak fizikai, hanem mentális egészséget is az előttünk álló feladatokhoz!

Kaiser Ferenc: nyugalom nem lesz, ha véget ér egy konfliktus, elkezdődik egy másik
(biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense)

Találgatni lehet csupán, ugyanakkor az egyértelmű, hogy Donald Trump nem hozza el az örök békét. Merthogy ez nem is rajta áll. Mindenesetre a jelek szerint Oroszországnak nagyobbak a tartalékai, elkötelezettebbek a támogatói – Irán, Észak-Korea, Kína –, mint Ukrajnának, és az orosz döntéshozatalon, hatalmi eliten belül nincsenek belső politikai viták. Nem kizárható, hogy a mostani magas intenzitású háborúnak vége lesz, az átalakul egy alacsonyabb intenzitású konfliktussá. Azaz a helyzet visszahűl a 2015-2022 közötti – napi egy-két halálos áldozatot követelő – szembenállás szintjére. Létrejöhet valami megállapodás, Pozsony 1 vagy Minszk 3 (bár ami szlovák fővárost illeti, azt nem tartom valószínűnek, hogy Ukrajna leül tárgyalni a nyíltan oroszbarát ország fővárosában). De ez sem fog véget vetni a konfliktusnak, mindkét félnek vannak ugyanis saját céljai.

A Közel-Keleten pláne nem oldódik meg a helyzet, több mint száz éves történetről beszélünk. Izrael és Irán konfliktusa folytatódni fog, még ha nem is olyan intenzitással, mint az idén. A Hezbollah, a Hamasz meggyengült, Izrael elkezdett csapásokat mérni a húszikra, bár azok túlságosan messze vannak ahhoz, hogy Izrael érdemben tudjon rájuk hatni, nem szólva arról, hogy az Öböl-menti országoknak – Szaúdi-Arábiával az élükön – annak ellenére ki kellett vonulniuk abból a térségből, hogy irdatlan erőforrásokat és technikát fektettek ott be. S a jemeni helyzet sem lett megoldva. Szíriában pedig diktátor-váltásnak néz ki az, ami lezajlott – mondjuk iszonyat naivitás lett volna hinni, hogy demokráciát hoznának el ott, ahol demokrácia soha nem létezett. 

Ám mégis, a legdurvább dolgok Afrikában történnek, csak éppen arra nem nagyon figyelünk. Borzasztó humanitárius válság van, háborúk is dúlnak – például a szudáni polgárháború. De egy sor más afrikai konfliktus is berobbanhat. Ráadásul mindeközben az oroszok, a kínaiak, a törökök is halászgatnak a zavarosban – nem véletlenül, hiszen óriási piacot jelent a kontinens, s egyben nagyon gazdag erőforrást is. Plusz a szaúdiak, az egyiptomiak is aktivizálódtak. Egyszóval, sok érdek van jelen, amelyekben közös, hogy nincsenek tekintettel a lakosságra. A nyugati világnak pedig pont most lett elege az ottani konfliktusokból, és kivonult.

Európai, de pláne magyar léptékkel mérve hatalmas népességű, több tíz milliós országokról van szó, amelyek rosszul vagy sehol sem működnek, helyenként polgárháborúval súlyosbítva. Mindez párosulva a kommunikációs forradalommal, aminek nyomán a lakosság már tudhatja, hogy másutt jobbak az életkörülmények. Így azután bármelyik ilyen konfliktus eredményezhet egy migrációs hullámot. 

Összességében, nyugalom nem lesz. Ha valahol egy konfliktusnak vége van, akkor valami új elkezdődik.

Katona Tamás: a zsákutcás magyar gazdaságpolitika tovább rombolja a helyzetünket
(volt pénzügyi államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke)

A gazdaságpolitikában sajnos változásra nem számíthatunk, ami azt jelenti, hogy a zsákutcás gazdaságpolitika tovább rontja a magyar gazdaság helyzetét, 2025-ben tovább csúszunk lefelé a gazdaságban. Ennek egyik oka, hogy a kormány meghirdette az új gazdaságpolitikát – az úgynevezett semleges gazdaságpolitikát –, ami nem több, mint egy kommunikációs szlogen. Nincs mögötte semmi, s ez akkor is így van, ha a „nemzeti inzultációban” megkérdezték az embereket, s az önkívületi orbanistáknak tetszik, amit a kormány mondott nekik. 

2024. végén a teljesítmény nem éri el a 2022 év végi teljesítményt! Miközben például a térség országai általában 2-3-4 százalékot növekedtek, a lengyelek pedig még dinamikusabb fejlődést produkáltak. 

A magyar gazdaságpolitika zsákutcás. Ebbe beletartozik az is, hogy az elmúlt három évben az egész Európai Unió legmagasabb inflációja nálunk volt, s ami a legsúlyosabb probléma: az élelmiszer-infláció 60 százalékos volt. Minden átlagember érzékeli, értékeli, hogy az eddigi 40 százalékos inflációra ráadódik még 3,7 százalék, illetve az eddigi hatvan százalékos élelmiszer-drágulásra pedig egy további öt százalék. Mindeközben pedig a kormány láthatóan már a 2026-os választásra készülődve, elindítja az ár-bér spirált, s olyan béremelkedéssel számol, aminek nincs gazdasági alapja. Helyes, hogy emelkedjenek a bérek, s persze fontos is lenne, hiszen már a romániaitól is elmarad a hazai átlag- és a minimálbér is, de nálunk ennek nincsenek meg a gazdasági feltételei, azaz további inflációt gerjeszt majd.

A kormány jellemző elszólása – az ezer eurós minimálbér céljának a kitűzése – nem más, mint euroizáció (amikor nem bíznak a forintban a hazai gazdasági szereplők, s egyre többen euróban határozzák már meg az árakat). Akiknek van befektetni való pénzük – ez persze egy szűkebb kör –, azok euróba és dollárba invesztálnak. Mindent elárul a helyzetről az, hogy a költségvetés 397,50-es euróval számol – miközben az árfolyam már most 410 felett van. Ez tipikusan a magyar gazdaságpolitika csődjét jelenti. A magyar gazdaságpolitika hiteltelen, és tovább hiteltelenedik, amivel párhuzamosan a kormány egyre konfrontatívabbá válik az EU-val szemben, miközben látható, hogy nem tudunk meglenni uniós források nélkül... 

Szentpéteri Nagy Richard: a Fidesz mindent elő fog venni, árad a mocsok, az aljasság
(alkotmányjogász, politológus)

Egyrészt: a Fidesz folytatja a hazugságait, a régieket ismételgeti, de az emberek már nem hisznek neki – ezt tapasztalva, az lesz az érdeke, hogy senki ne higgyen senkinek. Az álhírek, a mesterséges intelligencia, a különféle rögzített felvételek oda vezetnek, hogy a 2026-os választásokon döntővé az válik, hogy az emberek már semminek sem fognak hinni, úgy vélik majd, hogy már semmiről nem lehet biztosan tudni, hogy igaz vagy sem. Az emberek össze lesznek kavarodva. Igaz, ennek eddig is voltak jelei, de most már a következő választásokat eldöntő tényező ez lesz. Nem lesz igazság, megszűnik az igaz és a hamis, a jó és a rossz közötti különbség.

Másodjára: Magyar Péter mellé további emberek állnak majd, a 106 országgyűlési képviselő-jelölt, a többi jelöltek, plusz a kampányra felálló csapatok tagjai. Köztük biztosan lesznek olyanok – akár százával is – akik nem igazán elfogadhatóak. Mindenesetre már most felálltak azok a csapatok, amelyek majd rátámadnak azokra, akik ma még nem is tudni, hogy kicsodák. A Fidesz mindent elő fog venni, árad majd a mocsok, annyira csúnya lesz az egész, aljas dolgok következnek. 

Harmadrészt: a következő év el fogja dönteni, hogy Magyar Péter lesz-e a miniszterelnök-jelölti kihívó vagy helyette valaki más. Ennek a másvalakinek egyelőre persze se híre, se hamva nincs, de nem elképzelhetetlen, hogy Magyar Péter csak a katalizátor szerepét játssza. Ha esetleg valamilyen módon „leszednék”, a tömeg már olyan hatalmas mögötte, hogy azzal kezdeni kell valamit, nehogy szétszéledjen. Kell tehát valaki. Mindenesetre jó lenne, ha a Tisza Párton belül alternatívában is gondolkodnának. Kellene egy B terv, mégpedig nagyon gyorsan, lehetőség szerint már januárban.

Az első rész itt olvasható: Nincs ok optimizmusra? – Jósgömb híján szakértőket kérdeztünk meg 2025-ről - 1. rész

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. december 31-i adása itt nézhető meg:

 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom