Nincs szamárköhögés-járvány, nem is fenyeget a veszélye, de nem árt óvatosnak lenni
Nem kell rémüldözni, Magyarországon nem fenyeget szamárköhögés-járvány, már csak azért sem, mert igen komoly az átoltottság – nyugtatja a kedélyeket Pusztai Erzsébet infektológus. A korábbi egészségügyi államtitkár a Hírklikknek kitért arra is, hogy jó lenne többet tudni arról, hol és hogyan fertőződött meg az a két újszülött, akik a hatóságok bejelentése szerint szamárköhögés fertőzés miatt hunytak el. A környező országokban nem mindenütt kötelező a megelőző oltás – emlékeztetett. Akárhogyan is, az óvatosság nem árt – hívta fel a figyelmet, s azt „üzente” az illetékeseknek, hogy ha a két eset mélyszegénységben élők közegében történt, akkor az ott élők beoltásának a nem kis költségét az államnak kellene magára vállalnia.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfőn közleményben ismerte el, hogy Magyarországon két, otthonából kórházba szállított, védőoltásban még nem részesült csecsemő esetében igazolódott, hogy a halál oka a szamárköhögés és annak következtében kialakult szövődmények voltak. Ugyanakkor azt közölték, hogy a magyar védőoltási rendszernek köszönhetően, nincs szamárköhögés járvány, a betegség szórványosan fordul csak elő. A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjed és mivel baktérium okozza, a betegség antibiotikummal jól kezelhető, általában enyhe tünetekkel jár – emlékeztetettek. A várandós kismamáknak ugyanakkor javasolt az emlékeztető oltás, mert az az újszülöttet is védi, hiszen a legveszélyeztetettebbek az újszülöttek, mivel csak 2 hónapos korban kapják meg a csecsemők a szamárköhögés elleni oltást. Ezért az első 6-8 hétben most különösen kerülendő a kisbabával vendégségbe, avagy zsúfolt helyekre menni – figyelmeztetett az NNK.
Európa néhány országában (például. Ausztria, Dánia, Norvégia) már 2023-ban megkezdődött a szamárköhögés (pertussis) esetek számának emelkedése, míg több helyen csak 2023 végén, vagy 2024 tavaszán. Hazánkban 2024 20. hetétől kezdődően emelkedett a bejelentett pertussis gyanús esetek száma, az elmúlt öt hétben a heti esetszám 16 és 21 között változott.
Az előzményekhez tartozik, hogy az elmúlt napokban már egyre több szó esett a szamárköhögés-járványról, pontosabban nálunk arról, hogy már elő-előfordulnak igazolt megbetegedések is. Az is gyanús volt, hogy – miként a Népszava múlt csütörtökön beszámolt róla – eddig bagatellizálták a szamárköhögés terjedésének veszélyét, ám Müller Cecília országos tisztifőorvos egy reggeli televíziós műsorban már oltásfrissítést ajánlott a várandósoknak, illetve a kisgyermekek közelében élő időseknek. Közben kiderült, hogy június eleje óta országosan körülbelül 5000 szamárköhögés elleni vakcinára volt igény, a járványügyi hivatal ugyanis tájékoztatást küldött szét a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak, hogy milyen tünetek jelezhetik a szamárköhögést, hogyan kezeljék azt, illetve, hogy mit javasolnak a további megbetegedések megelőzésére.
Ma pedig arról számolt be – az ANTSZ közleményére hivatkozva – a Portfolio, hogy csak a 28, héten, július 8. és 14. között 21 pertussis-gyanús esetet azonosítottak (ez új heti rekord) Budapestről és 7 megyéből (Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Vas és Zala). A betegek közül kilenc csecsemő volt, egyenként három 3-5, illetve 10-14 éves gyermek, továbbá két 15-19 éves, egy 40-49 éves, egy 50-59 éves és két 60 év feletti korcsoportba tartozó. 11 esetben már beigazolódott a szamárköhögés diagnózisa, 10-nél pedig még tartanak a vizsgálatok.
A Portfolio egyébként már korábban, június végén arról írt, hogy több más európai országhoz hasonlóan, Magyarországon is gyors ütemben terjed a szamárköhögés. Tartósan hiánycikként jelent meg az oltóanyag, amit a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ helyettesítő vakcina beszerzésével próbált legyűrni. Müller Cecília múlt szerdai megszólalása után több patikában is pozitív választ adtak arra, hogy van oltóanyag, bár azt beismerték, hogy nincs túl sok belőle, és az csak az utánrendeléskor derül ki, hogy a nagykereskedő éppen tud-e szállítani. Ami viszont döbbenetes, az az ára: nem támogatott gyógyszerről lévén szó, patikánként eltérően 12 500 és 15 500 forint közötti összegért lehet megvásárolni.
Mennyire veszélyes a szamárköhögés, fenyeget-e járvány? Mennyire megfelelő a hatóság figyelemfelhívása, illetve tanácsa az általános óvintézkedésekre, miközben semmit nem tesznek annak érdekében, hogy ténylegesen elérhetővé tegyék a vakcinát azok számára, akik a legjobban rászorulnak? Pusztai Erzsébet infektológust kérdeztük.
A korábbi egészségügyi államtitkár nem győzte hangsúlyozni, hogy járvány nincs, s nem fenyeget annak a veszélye sem, köszönhetően a magyar lakosság általános átoltottságának. A szórványos előfordulás ugyanis nem jelenti azt, hogy járvány lenne, éppen ezért nem is indokolt széleskörű intézkedést, komolyabb lépéseket tenni. Ugyanakkor a környező országokban nem mindenütt kötelező az oltás, így könnyebben be lehet hurcolni a baktériumot – hívta fel a figyelmet. Miután pedig az újszülöttek és a csecsemők tartoznak az igazán veszélyeztetettek körébe, ezért az állapotosok frissítő oltással ellátása, illetve az óvatosság fenntartása bizonnyal elegendő lesz – vélekedett.
Azt nem tudni, hogy a betegek hol fertőződtek meg, az illetékeseknek pedig érdemi információkat kellene közölniük arról, hogy külföldről hurcolták-e be a baktériumot vagy idehaza fertőződtek meg – húzta alá. Mindenesetre nem ismert, hogy milyen közegből kerültek ki a fertőzöttek, köztük a két elhunyt csecsemő, ám ha mélyszegénységből, hátrányos helyzetű közegből, akkor az ott élő állapotos nőknek mindenképpen ingyen kellene biztosítani az oltóanyagot. A 12 500-15 500 forintos vakcina kifizetése ugyanis még egy alsó középosztálybeli családnak is megterhelő, de a mélyszegénységben élők ki sem tudnák fizetni.
