Novák és Orbán motivációját boncolgatja a Die Zeit
A magyar államfő vétót emelt egy LMBTQ-ellenes törvény ellen – ez Orbán Viktor elleni lázadásnak tűnik, de a lépés a miniszterelnök érdekét szolgálhatja – írta „Kétes rebellis” című cikkében a német liberális Die Zeit. Novák Katalin Orbán Viktor hűséges párthíve, ezért is választotta ki őt a mindenható Orbán a magyar államfő meglehetősen jelentéktelen tisztségére. Most azonban vétót emelt egy törvény ellen, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok névtelenül jelentsék fel azokat, akik sértik a „magyar életmódot”, valamint egyebek mellett a gyermekeket nevelő, azonos nemű párokat.
A magyar kormány az EU azon irányvonalát használta ki az azonos nemű életmódok denunciálására, amelynek eredeti célja a közérdekű bejelentést tevők védelme – jegyzi meg a Die Zeit, feltéve a kérdést: vajon Novák ezzel ritka vereséget mért Orbánra? Majd meg is válaszolja, mondván: nem feltételezhető, hogy Orbán lojális híve egyszerre csak lázadóvá lett. Novák ugyanis a kormányzó párt egyik vezető politikusa, a kormány korábbi családügyi minisztere, s feltehetően államfőként sem akadályozza, hanem csak végrehajtja mestere, Orbán akaratát.
De akkor felmerül a kérdés, hogy miért vonulna vissza Orbán Novák segítségével? A miniszterelnök több mint tíz éve homofób politikát folytat, és soha nem hagyta magát meghátrálásra kényszeríteni. Nincs ismert válasz arra, hogy ez miért éppen most történne meg. Ha azonban valaki a nagyobb képet nézi, számos ésszerű indokot láthat.
Orbán helyzete az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán drámai mértékben megváltozott. Addig a V4 többi három államával az EU-val szemben kritikus frontot alkotott, amely éveken át számos kérdésben került szembe az EU-val. Orbán az állítólagos EU-impérium elleni harcban a lándzsa hegyének szerepében tetszelgett, és végső esetben mindig biztos lehetett a konzervatív lengyel kormány támogatásában. Ennek azonban az orosz támadás véget vetett, mert Varsó egyértelműen Kijev mellé állt, míg Orbán folytatta Putyin-barát politikáját. Ezzel elszigetelte magát, Lengyelországra már nem számíthat, és ez gyengíti.
Emellett Orbán súlyos gazdasági problémákkal küzd. Az országban különösen magas az infláció. Az orbáni propagandagépezet ezért a Moszkva elleni uniós szankciókat teszi felelőssé, de ez alaptalan: az inflációt éppen az Orbán-kormány gyorsította meggondolatlan, és kizárólag politikailag motivált költekezésével.
Közben az Európai Unió 2021-ben olyan új fegyverre tett szert, amellyel az Orbánhoz hasonló, tekintélyelvű politikusok ellen szándékozik fellépni, és amellyel fájdalmat is tud okozni: ez az úgynevezett jogállamisági mechanizmus. Ezt a nyomásgyakorló eszközt már alkalmazza is a bizottság: a befagyasztott milliárdokat csakis akkor folyósítja, ha majd Orbán megvalósítja a jogállamiságot erősítő reformokat. Más szóval: csak akkor kapja meg a számára égetően szükséges pénzt, amikor majd visszatér a demokratikus útra. Ezért ígért javulást.
Az ember nem hisz abban, hogy a magyar miniszterelnök maga fogja megnyirbálni a saját hatalmát – valójában ezt szolgálnák a valós jogállami reformok –, de Orbán mégiscsak megtapasztalja, hogy nem úszhat meg mindent büntetlenül az EU-ban. Varsó már nem áll mellette, az unió pedig képes, és akar is fájdalmat okozni neki – ez új a számára. Az adott háttér előtt okkal feltételezhető, hogy megértette: nem szabad túl messzire mennie. Alighanem ez az oka Novák vétójának, és annak, hogy a törvényt visszaküldte a parlamentnek.
Ha a törvényhozó testület változatlan formában újra elfogadja a jogszabályt, Nováknak már nincs eszköze ellene. Ez esetben le kell vonni a következtetést: Orbán Varsó eltávolodása, a brüsszeli nyomás és a gazdasági válság ellenére, még mindig elég erősnek érzi magát homofób politikája folytatásához – írta a szerző.
