Nyáron a magyarok nem csak nyaralni, dolgozni is mentek külföldre
Összességében kis mértékben nőtt a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma június–augusztusban az előző időszakhoz képest, de jelentősek az ágazati különbségek – ezt egy szemléletes grafikonon mutatja be a Központi Statisztikai Hivatal, előzetes gyorsbecslésre támaszkodva. A május-júliusi időszakban a hivatalos statisztika szerint, csaknem százezer háztartás volt érintett. Tisztázandó: nem azokat veszi számba ez a statisztika, akik külföldre költöztek – ők becslések szerint több százezren vannak –, hanem azokat, akik ingáznak vagy ideiglenesen vállalnak munkát a határokon túl.
Egyelőre csak előzetes gyorsbecslést adott meg a KSH, azt is csak egy grafikon erejéig és csak az előző időszakhoz képest végbement változásról a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak létszámában. Eszerint összességében nem egészen öt százalékkal nőtt az állomány, ám ezen belül nagy volt a szórás. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar területe volt az, amelyeken a legnagyobb volt a növekedés, illetve a szállítás-raktározás, valamint humán-egészségügyi és szociális szféra, ahol a legnagyobb csökkenést vetítenek előre.
A külföldre ingázók, ideiglenesen ott munkát vállalók számának növekedés jó hírt jelent az államháztartás számára. Ugyanis – s ez már a Magyar Nemzeti Bank adataiból derül ki – tavaly újabb rekordot beállítva, 3,5 milliárd eurónyi jövedelemre tettek szert, s ennek jelentős részét hazahozták, illetve -utalták. Ez az összeg pedig a tavalyi GDP 2,4 százalékára rúgott – idézte a Népszava.
Legutóbb nem egészen egy hónapja jelent meg tényadat a foglalkoztatás gyorsjelentés keretében. Abból az derült ki, hogy 97500 háztartást érintett a jelenség, hogy egy-egy tagja külföldön vállalt munkát. Akkor – vélelmezhetően a koronavírus-járvány hatására – a KSH arról számolt be, hogy a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma az egy évvel korábbi bázishoz képest 20 ezerrel csökkent.
A héten – kedden – megtudhatjuk a pontos számot is a június-augusztusi periódusról, akkor jelenik ugyanis meg a statisztikai hivatal legfrissebb jelentése a foglalkoztatásról.
Megjegyzendő, hogy ebben a statisztikában nem azok szerepelnek, akik külföldre költöztek, hanem azok, akik nem véglegesen hagyták el az országot, „csak” ingáznak vagy ideiglenesen, szezonálisan vállalnak munkát a határokon túl. Az előbbiekről nem ismertek a tényleges adatok, számukat 500-600 ezerre teszik.
