Nyelvfejlesztési csomag készül – Orbán csak egy eleméről beszélt

NVZS 2019. február 11. 13:27 2019. feb. 11. 13:27

 „Ez így önmagában szinte semmit nem ér, legfeljebb arra jó, hogy felkeltse a motivációt a nyelvtanulás iránt, legalább nyolc-tíz egyéb feltétel szükséges ahhoz, hogy javuljon a nyelvtudás helyzete Magyarországon, s akkor is 5-10 év kell hozzá” – véli az általunk megkeresett nyelvoktatási szakértő. Fazekas Mártától azt kérdeztük, mennyit ér(het) az a kormányfői évértékelőben tegnap elhangzott ígéret, hogy a jövőben a kilencedik és tizenegyedik osztályban nyáron minden tanuló kétszer 2 hét külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt, állami költségen. A külföldi út egyébként egy nyelvfejlesztési csomag része lesz.

A Kásler Miklós által irányította EMMI és a Palkovics László-vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen összerakott egy, a nyelvtudás fejlesztését célzó csomagot. Annak megvalósítására sok pénzt szánnak, s bár meglehetősen kezdetleges programnak tűnik, de legalább most először történik valami az ügyben – mondta el Fazekas Márta. Egy ilyen nagyságrendű program végrehajtásához fel kellett volna állítani egy szakértői csoportot, amely koordinálná az egészet, kezdve a pénz kezelésétől a nyelvtanárok továbbképzésén át a kompetenciamérésig – tette hozzá. Ma azonban például még nyelvoktatási szakértő is csak elvétve van az EMMI-ben – vázolta a helyzetet, emlékeztetve arra, hogy korábban (egyébként kormányfüggetlenül) mindig dolgozott az oktatási tárcánál ilyen szakértő, nem is egy, hanem több.

A mostani bejelentés körülményeiről annyit tudni, hogy a kilencedikes és tizenegyedikes diákok külföldi nyelvtanulási célú tanulmányi útja a fent említett csomag része. Ez azonban önmagában nagyon kis eredményt tud hozni, ráadásul azt is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén – mondja. Együtt, egy csoportban laknak és mozognak majd ez alatt? Vagy egyenként helyezik ki őket majd családokhoz és járnak ott iskolába? Egyáltalán, mennyire lesznek előkészítve ezek az utak? –  sorolja a felmerülő kérdéseket, leszögezve: bárhogyan is lesz, két hét nagyon kevés a nyelvtudási szint emelésére, a tapasztalatok szerint legalább két-három hónapra van szükség eredmény eléréséhez. A belebegtetett idő legfeljebb arra elegendő, hogy a gyerekek beleszagoljanak abba, milyen a külföld (hiszen sokan életükben először utaznak majd a határon túlra), s hogy motivációt kapjanak a nyelvtanuláshoz.  

A nyelvismeret javításhoz azonban nem elegendő a most bejelentett elem gyakorlatba ültetése – véli a szakértő, aki példaként sorol egy-két olyan egyéb feltételt, amelyet egy valóban hatékony nyelvfejlesztési csomagnak tartalmaznia kellene. Ezek egyike, hogy meg kell teremteni, javítani kell a nyelvtanárok – a többi között külföldi – szakmai továbbképzésének a formáit, lehetőségeit. „Igencsak legatyásodott mára a nyelvtanári szakma, már nem jelent rangot nyelvtanárnak lenni, ahogy egyébként nem jelent rangot bármilyen tanárnak is lenni” – teszi hozzá, ezen is változtatni kellene.

Egy további feltétel, hogy az évente elvégzett nyelvtudás-felmérők eredményeit kezeljék szakszerűen, s vegyék figyelembe a 8. évfolyamon elért eredményeket, amikor a középiskolákban nyelvtudás szerinti csoportokba sorolják őket. Ma ugyanis ez nem történik meg, így fordulhat elő, hogy „ömlesztve” kerülnek be egy-egy csoportba a különféle szintű nyelvtudással rendelkezők, s általános a helyzet, hogy a komolyabb nyelvtudással rendelkező gyerekek egy-két évig csak malmoznak az órákon.

„Összességében jó, hogy összeállt a csomag, de – s ez régi mániám – nem lehet egy iskola életéből egy tantárgyat kiválasztani és azt fejleszteni, a színvonalat minden tárgyból javítani kell, hiszen nem elég, ha csak nyelvet beszél valaki, ha egyéb tudása nincs” – szögezi le. „Szükség  lenne az oktatás általános színvonalának az emelésére, az infrastruktúra fejlesztésére, az iskola önállóságának és a presztízsének a növelésére is” – fűzte hozzá, figyelmeztetve arra is, hogy senki ne várjon azonnali eredményeket”.