Nyílt banditizmus, amit Orbánék csinálnak, de nem csak magukat járatják le, hanem az országot is

A magyar Országgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy Magyarország ellenzi Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, valamint az Ukrajnának nyújtott további katonai finanszírozást ellen. A budapesti ukrán nagykövetség közleményében az is olvasható, hogy az ukrán fél számára nem okozott meglepetést sem ez, sem pedig az úgynevezett „pénzszállítás ügyben” elfogadott kormányrendelet és törvény elfogadása, hiszen „a magyar hatóságok ilyen szégyenletes álláspontjai már régóta ismertek”. Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a Fidesz-KDNP-s kétharmad kedden fogadta el az említett dokumentumokat. Március 9.-i keltezéssel pedig megjelent a Magyar Közlönyben „A hazánk nemzetbiztonsági érdekei védelmében a szokatlan mennyiségű, Magyarország területén szállított készpénz és aranyrudak kapcsán szükséges intézkedésekről’ címet viselő (49/2026. sz.) kormányrendelet, amely – mint a címéből is kiolvasható – visszamenőleges hatállyal próbál jogalapot teremteni a Fidesz választási érdekeit szolgáló galád akcióhoz.

Az ukrán külképviselet Népszava által ismertetett közleménye szerint, azonban a szóban forgó országgyűlési határozat nem változtatja meg az EU szabályait, és nincs jogi ereje Ukrajna európai integrációs folyamatának szempontjából sem, vagyis egy politikai lépésről van szó, amelyet a választási kampány kontextusában kell értelmezni. „Ugyanilyen politikai lépésnek tekintjük a kormányrendelet és a kapcsolódó ’törvény’ elfogadását is, amelyek célja az ukrán állami Oscsadbank pénzeszközei elrablásának „legalizálása’” – fogalmaz a dokumentum, amely szerint ezek a döntések érvénytelenek. Emlékeztetnek továbbá, hogy az ukrán fél követelte a jogtalanul elvett pénzeszközök azonnali visszaszolgáltatását és azt, hogy minden nemzeti és nemzetközi jogi eszközt igénybe véve, igazságot szerezzenek”.

Valóban nincs relevanciája az EU szempontjából a parlament által elfogadott Ukrajna-ellenes országgyűlési határozatoknak, illetve a kormányrendeletnek? Szent-Iványi Istvántól először ezt kérdeztük.

Az uniós tagságra vonatkozó határozat egy olyan politikai határozat, amelyet ez a parlament szavazott meg, és mint ilyenen, egy következő kormány simán át tud lépni, ahhoz csak az új parlamentnek kell egy másik határozatot elfogadnia – mutatott rá a külpolitikai szakértő, megjegyezve: ez is jelzi, hogy nincs nagy jelentősége. De meg különben sem lenne, hiszen Ukrajna uniós tagságáról a döntés csak évek múlva várható – emlékeztetett. „Ez nem más, mint egy politikai gesztus, ám semmi új nincs benne, hiszen eddig is tudvalevő volt, hogy az Orbán-kormány mögött álló parlamenti többség ellenséges Ukrajnával szemben” – állapította meg.

Más a helyzet az ukrán pénzszállítmány lefoglalása kapcsán született rendelettel, annak van jelentősége – mondta. Ezzel próbál ugyanis a Fidesz jogalapot teremteni az akciónak, próbálják legalizálni azt azzal, hogy 60 napos időtartamot biztosítanak a lefoglalásra. Ennek van gyakorlati jelentősége, mert a bíróság elmarasztalná őket az akcióért – tette hozzá, felidézve Horváth Lóránt ügyvéd – az Ügyvédkör elnöke, a Magyarországon lefogott, fogva tartott, majd kitoloncolt banki alkalmazottak védője – véleményét, miszerint az ügyben a magyar állam két bűncselekményt is elkövetett, a hivatali hatalommal való visszaélést és állami terrorizmust – ez utóbbi büntetési tétele 10-20 év. 

Azt már Szent-Iványi ecsetelte a Hírklikknek, hogy a jogban nem létezik visszaható hatály. Egy szabály a kihirdetésétől lép életbe, a magyar állam pedig napokkal korábban hajtotta végre az akciót az ukrán pénzszállítók ellen.

Vajon plusz szavazatokat remél ettől a Fidesz, esetleg más lenne a cél? Ha igen, akkor micsoda? – kérdeztük. „Egyre inkább azt gondolom, hogy szeretnének egy nagyon súlyos konfliktust generálni Ukrajnával” – mondta az elemző, megjegyezve, hogy ha súlyosabbá válik a helyzet, az beárnyékolja a választást, s akár annak elhalasztásáig is fokozhatják a helyzetet. De még az is előfordulhat, hogy kinyilvánítják: az ellenzéki párt – jelesül a Tisza – összeállt a külföldi ellenséggel. A DPK debreceni gyűlésén már Orbán és Lázár is arra célozgatott, hogy ezek a pénzek netán valakinek a támogatására szolgáltak volna – emlékeztetett. 

A Telexnek köszönhetően, menet közben az is kiderül, hogy a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion készpénzlogisztikai vállalat szállította éveken át a magyar és ukrán határ között azokat a pénzeket, amelyeket osztrák pénzintézetből küldtek Ukrajnába a háború 2022-es kitörése óta, s ezekről a szállításokról a magyar hatóságok, így a rendőrség és az adóhatóság is tudott. A cég szakemberei rendszeresen egyeztettek is az illetékes szervekkel. Vajon ez nem zavarja Orbánt és a terv kiötlőit? – kérdeztük. Szent-Iványi ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy 2022-ben, s még két évig nem is „létezett” Magyar Péter és a Tisza Pártja. Egyébként pedig – emlékeztetett –, arról a Garancsiról van szó, aki egy 2015-ben, a Figyelőnek adott interjújában fogalmazott úgy, hogy a 2009-es közös hegymászótúrájuk óta „kötélbarátság” fűzi Orbán Viktorhoz. (Orbán ez ellen soha nem is tiltakozott – a szerk.)

Az biztos, hogy az ukránok is láthatóan kezdik elveszíteni a türelmüket, Volodimir Zelenszkij a Reutersnak banditizmusnak nevezte a magyar akciót, s a külügyminisztere is többször nyilatkozott nem éppen hízelgően Orbánról és a magyar kormányról. Ez nem tesz rá egy lapáttal a tűzre, nem lenne jobb, ha kibírnák már a magyarországi választásokig lévő egy hónapot? – vetettük fel. Szent-Iványi egyetért azzal, hogy Zelenszkijnek nem kellene beleszólnia ebbe, ugyanakkor szerinte más a helyzet a külügyminiszterrel, amennyiben jogi, morális értelemben szólal meg. „Mert való igaz, hogy amit a magyar kormány csinál, az már nyílt banditizmus, útonállás, ami borzasztóan lejáratja nem csak őket, hanem az egész országot, mindannyiunkat” – húzta alá. És persze hazudnak – tette hozzá, rámutatva: Orbán azt mondja, hogy zsarolnak az ukránok, pedig éppen, hogy a magyar kormány, Orbánék zsarolnak, ők azok, akik kijelentik, hogy csak akkor tesznek meg valamit, ha az ukránok teljesítik a feltételeiket.

Holott Orbánt nem az ukránok, hanem Putyin zsarolja, amikor deklarálja, hogy továbbra is szállít gázt a „megbízható partnereinek” – Szlovákiának és Magyarországnak –, feltéve, hogy azok továbbra is ugyanazt a politikát folytatják, mint ma – vetettük közbe. De a külpolitikai szakértő szerint Putyin nem Orbánt zsarolja, ő ezzel a magyar és a szlovák választópolgároknak üzen. „Orbánt nem is kell zsarolni, hiszen ő eleve Putyin zsebében van” – tette hozzá.

Interjú Szent-Iványi Istvánnal a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2024. január 26-i adásában: