Nyugdíjasok szívóágon
Március 12-én reggel elindultam vásárolni, és annak ellenére, hogy érintett vagyok, nem kalkuláltam azzal, hogy ez a nyugdíjfizetés napja volt. Akkor kaptam csak észbe, amikor egy zuglói patika előtt elmentem, és szembesültem a ténnyel: korosztályom képviselői – és a nálam jóval idősebbek – intenzív gyógyszer-bevásárlási akcióban vesznek részt. Nem nyomultam be az értékesítő térbe, inkább továbbmentem, és egy hatalmas multinacionális áruházat céloztam meg. Ott nem volt elviselhetetlenül nagy a tömeg, de a pultokon és kasszánál jól látszott, hogy a délelőtti beszerzési körúton levő deresedő hajú nemzedék bizony mélyen a pénztárcájába nyúlt. Szemlesütve figyeltem ki: kötegelve vitték a lisztet, a rizst és az étolajat, de a konzervpolc is rendesen le volt ürítve.
A privatbankar.hu gazdasági portál március 10-i elemzése szerint „az élelmiszerárak bizony nagyot ugrottak márciusra. Kivételesen talán érdemes a havi árváltozást is alaposabban szemügyre venni: az áremelkedést februárhoz képest az alma vezeti, amit 83 százalékkal drágábban kínáltak, mint egy hónapja (!). 13 százalékkal drágább lett a krumpli, 20 százalékkal a liszt és az UHT-tej, közel 30 százalékkal a csirkemell – ezekből valóban betárazhattak a háztartások február végére. Az előző hónaphoz képest a többi érintett termék közül a tészta csak három százalékot drágult, a rizs pedig 4,4 százalékkal olcsóbb is lett. Összességében az átlagos havi áremelkedés kiugró lett: elérte 3,8 százalékot. Ez nem egyetlen áruháznak köszönhető, mindenhol áremelkedést mértünk: az Auchan közel 3, a Tesco 3,5, az Interspar 5 százalékkal emelte árait egyetlen hónap alatt.”
Mindezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a várhatóan hosszúra nyúló egészségügyi válság legnagyobb vesztesei – minden valószínűség szerint – a nyugállományban lévők lesznek. A vírus elsősorban az idősebb emberekre veszélyes, és számukra javasolja az összes médiafelület, hogy ritkán mozduljanak ki otthonról. Ha ezt betartják, akkor várhatóan nagy tételben fognak vásárolni (készleteket felhalmozni). A felvásárlási láz szinte automatikusan növeli a fogyasztói árakat, amit a forgalmazók vélhetően ki is fognak használni. Ez a nemzedék még látta szüleinél/nagyszüleinél, hogy zsírnak, krumplinak és hagymának mindig kell otthon lennie, mert ki tudja, hogy mit hoz a jövő. A második világháborút és 1956-ot megélők sokasága gondolkodott így, és mai, idősödő utódaik sem tesznek másként: vésztartalékot képeznek.
Ez azt is jelenti, hogy március végére-április elejére könnyen elfogyhat a 130-150 ezer forintos nyugdíj, hiszen a pánik miatt képtelen beosztó módon gazdálkodni a pénzzel a milliónyi kisnyugdíjas. A következő nyugdíjkifizetés április 9., Nagycsütörtök napja lesz, amikor az ünnepek miatt lesz a kiskereskedelemben „boltfosztogatás”. (Nagypénteken az üzletek zárva vannak.) A mindenre elszánt nyugdíjasok ismét nagy kihívás elé állnak: tudnak-e önmérsékletet tartani „sonka és tojás fronton”, vagy megint – emberileg teljesen érthető módon – forduló nappal elköltik szerény jövedelmük egy jelentős részét. Bár utálom a különféle pénzhelyettesítő eszközök bevetését, most mégis lehet, hogy a kisnyugdíjasoknak (csakis nekik /!/), valamiféle különleges segítséget kellene nyújtani, ha már a kormány nem hajlandó a pénzromlást ellentételezni, és nem emeli meg a nyugdíjakat – 2020. január 1-jei hatállyal visszamenőleg – legalább négy százalékkal. Az élelmiszerárak ugyanis rendületlenül emelkednek, és sajnos ezzel párhuzamosan, a nyugdíjak gyors ütemben elértéktelenednek. Persze, tudom, hogy a nemzet napjainkban az alattomos koronavírussal szemben harcol, és először az ország egészségügyi helyzetét kell konszolidálni. De talán ebben a heroikus küzdelemben is figyelemmel kellene lenni azokra, akik – azon túl, hogy veszélyeztettek – már hosszú ideje a vesztes oldalon sínylődnek.
