Nyugdíjszakértő: így számolják a nyugdíjakat ezentúl

Jól járnak azok, akik 2022-ben igényelnek öregségi nyugdíjat, mivel az idei nyugdíj-megállapításnál alkalmazandó valorizációs szorzók várhatóan 8,6 százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2021-ben alkalmazott számok voltak – írja a Napi.hu Farkas András nyugdíjszakértő nyomán.

Az idei valorizációs szorzószámokról majd csak valamikor 2022 március második felében jelenik meg a kormányrendelet, de azok várható mértékét az előző évi nettó nemzetgazdasági átlagbér növekedése alapján, már most is jól be lehet lőni.

A KSH legutóbbi adatai alapján 2021. január-novemberben a bruttó átlagkereset 433,8 ezer forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 444,6 ezer forint volt. Ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288,5 ezer forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 297,1 ezer forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, a legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.

A legutóbbi, tavaly március 24-i Magyar Közlönyben kormányrendeletként megjelent a 2021-es szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411,364-es (!) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71,294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4,83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2,026. Az öt legutolsó évben pedig:  2015-re 1,655-ös, 2016-ra 1,536-os, a 2017-re 1,36-os, 2018-ra 1,222-es, 2019-re pedig 1,097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak – itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.

A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilván kevés lenne.

A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2022-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincnégy évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.

A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel. Ez a szintre hozás valósul meg az évente meghatározott valorizációs szorzószámokkal.

Miután a kalkulációnál a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a kezdőnyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is – állapította meg Farkas András nyugdíjszakértő.

Mindez nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára (Nők 40) is vonatkozik, mivel mindkettőt ugyanolyan szabályok szerint számítják.

A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.

Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Holott Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően – hangsúlyozta Farkas.

Ezzel szemben, világszerte a modern nyugdíjrendszerekben jellemzően nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen alapvetően igazságtalan, ha a nyugdijba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik.

Magyarországon viszont az a helyzet, hogy – mivel meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, és ezzel párhuzamosan a valorizációs mértékek is ugrottak – a 2010-es évek derekától kezdődően, minél későbbi esztendőben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összeget kaphat: akár 60-70 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.