Oka volna a Zelenszkij-Orbán találkozónak, ám a célja kérdőjeles – nem is holnap lesz

A magunk mögött hagyott év vége tájt, a kormányzati hurrápropaganda állításával szemben, magyar szempontból csúfos december közepi uniós csúcs után hívták meg ismét Kijevbe Orbán Viktort hivatalos látogatásra. Mint a Népszava kiszúrta, a kárpátaljai magyar portál, a KISZó arról tudósított, hogy a kijevi elnöki irodában már tervezgetik a Zelenszkij-Orbán találkozó témáit. Nem először „üzent” Kijev Orbánnak, hogy hivatalos látogatásra várják, de először fordult elő, hogy Orbán nem a mamelukjain keresztül üzent vissza, hogy majd akkor megy, amikor a helyzet érett lesz rá – a miniszterelnök ugyanis az évzáró kormányinfón megerősítette, elfogadta Volodomir Zelenszkij ukrán elnök meghívását egy kétoldalú tárgyalásra. Igaz, azt azért hozzátette, hogy azt előzőleg érdemi tartalommal kell megtölteni, amit a két szomszédos ország külügyminisztereinek kell előkészíteni. Három nappal korábban Zelenszkij is évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt a lehetséges találkozóról. 

A kárpátaljai magyar portál beszámolója értelmében Igor Zsovkva, az elnöki iroda nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes vezetője az Interfax Ukrajna hírügynökségnek arról beszélt, hogy az esetleges tárgyalások Ukrajna és Magyarország kétoldalú kapcsolatait érintik majd, ami egy széles spektrum, és nem merülhet ki a nemzeti kisebbségek problémáiban. Emlékeztetett, hogy a kijevi parlament az Európai Bizottság ajánlásai alapján fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló kerettörvényt, és a Velencei Bizottság minden ajánlását végrehajtotta – egy kivételével.

Arról pedig a magyar kormányhű sajtó – közte a Híradó – számolt be, hogy a találkozó kapcsán egyre intenzívebbek az egyeztetések Kijev és Budapest között. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint a közeljövőben már lehetséges Orbán látogatása, amit azután említett, hogy Szijjártó Péter külügyminiszterrel egyeztetett telefonon. 

Változott valami a magyar-ukrán kapcsolatokban, hogy Zelenszkij meghívta Orbánt?

És miért erőltetik ennyire az ukránok? Gondolják, meg tudják győzni, vagy kellemetlen helyzetbe akarják esetleg sodorni? Vajon mik lehetnek a feltételei az Orbán-Zelenszkij találkozónak? Az egyik, illetve a másik oldalról? Ilyen és hasonló kérdések merültek fel bennünk a téma kapcsán. Balázs Péterhez fordultunk válaszokért.

„Teljesen természetesnek gondolom, hogy az ukránokat foglalkoztatja: az egyik közvetlen szomszédos országgal legfelsőbb vezetői szinten nem jött még létre találkozó a háború második évében, ami egyértelműen nem természetes dolog” – reagált a korábbi külügyminiszter. Mint hozzátette: még kontrasztosabban látható ennek abszurduma, ha megnézzük a 2022. február 24.-e óta Kijevbe látogató külföldi vezetők listáját, azt, hogy ki mindenki utazott el az ukrán fővárosba. Orbán nagyon hiányzik a listáról. Persze ő nagyon is szándékosan marad távol, s küld maga helyett csak „pótmegoldásokat”, miközben persze ő is tudja, hogy senki és semmi nem pótolhatja az első számú politikai vezetőt.

Orbán az egyetlen az Európai Unió vezetői közül, aki ellenezte az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését, és egy kínban fogant megoldással kivonult kávézni; az egyetlen, aki miatt nem lehetett megszavazni Ukrajna támogatását – sorolta Balázs Péter, hozzátéve: mindennek magyarázatául pedig Orbán semmilyen racionális érvet nem tudott felhozni. Az ugyanis nem racionális érv, hogy Ukrajna még nem áll készen a tárgyalásokra, hiszen egyetlen egy csatlakozásra készülő ország sem áll még készen rá a tárgyalások megkezdése előtt. Az még valamennyire talán inkább érv lehetne, hogy Ukrajna háborúban áll – bár ez egyidőben pro és kontra érv, hiszen bár tényleg különleges a helyzet, de épphogy elkélne ebben a szituációban a politikai biztatás Ukrajna számára. Arról nem is szólva, hogy volt már hasonló: Ciprust úgy vették fel, hogy megosztott területű ország volt. 

Mintha az ukránok a korábbinál is sürgetőbben igyekeznének elérni Orbán kijevi látogatását – vetettük fel. Balázs Péter szerint ennek az is lehet az oka, ami a december közepi brüsszeli uniós csúcson történt. Ahol – ismert módon – Orbán keresztbe próbált feküdni mindkét Ukrajnát érintő kérdésnek. És – hozott fel még egy budapesti „fekete pontot” – a hírek szerint, magyar részről még mindig nincs készség, hogy fogadják a kijelölt új ukrán nagykövetet. 

Vajon milyen feltételeket tudhat a magyar fél szabni a legfelsőbb szintű találkozón való részvétel elé? – kérdeztük. Hát, a nyelvtörvényt már nem – reagált a korábbi külügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy ukrán részről módosították a jogszabályt, s ezzel a kárpátaljai magyar kisebbség elégedett. Nem véletlenül írtak levelet Orbánnak a csúcs előtt. 

„Oka volna a találkozónak, a célja viszont kérdőjeles” – szögezte le Balázs Péter, emlékeztetve arra, hogy két ország vezetője mindig csak akkor ül le tárgyalni a felső szinten, amikor nagyjából már látják, hova fognak kilyukadni. Úgy kell előkészíteni a találkozót, hogy a felek tudják, meddig jutnak el, és piszkozat formájában szinte már előre meg tudják fogalmazni a sajtóközleményt. Abszolút kilátástalan tárgyalásokra nem szoktak elmenni a vezetők – erre ismert az a formula, hogy az előfeltételek adottak-e vagy sem. Itt viszont nem látszik az, hogy az előfeltételek adottak lennének, illetve, hogy nagyjából meddig jutnának el. Orbán részéről pedig semmilyen rugalmasság nem látszik, minthogy nincs nyilvánosan képviselhető és megfogalmazható ellenérve sem – fejtegette. 

Mikor lehet számítani ilyen körülmények között arra, hogy Orbán tényleg elutazik végre Kijevbe? – kérdeztük. Egyhamar nem – szögezte le Balázs Péter. Ez ugyanis részéről tisztán politikai ellenállás, amelynek kapcsán a világsajtó csak találgatja, hogy mi lehet az elzárkózásának az oka, mi lehet ebben Magyarország érdeke. „Azonban láthatóan nincs benne magyar érdek, olyan nem nevezhető meg – így azután a kutatók keresnek egyéb érdekeket, és végül a kérdésre, hogy ez kinek kedvez, megnevezik Vlagyimir Puytint”, akivel órákon át tárgyal, a legutóbb például Pekingben is – mutatott rá. Orbánnak nyilvánvalóan olyan gondolatok vannak a fejében, hogy ezt a háborút Oroszországnak kell megnyernie, ő pedig nem áll vesztes mellé. Egy szó, mint száz, ha csak valami nagyon komoly változás nem következik be, valami nagyon komoly dolog nem történik, egyhamar nem lesz Orbán-Zelenszkij találkozó Kijevben – prognosztizálta Balázs Péter, aki nem győzi hangsúlyozni – a beszélgetésünkben többször is vissza-visszatért erre – , hogy téma pedig volna, szép számmal.