Olyan állapotban van a gazdaság, hogy már csak a jövőt terhelő hitelből tud Orbán osztogatni

„Mondanak itt mindenfélét, jót-rosszat a magyar gazdaságról, de a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3 százalékos otthonteremtési hitelt, egy fix 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben” – most éppen ezzel a propagandaszöveggel házal Orbán Viktor. A kormányfő legutóbb a szokásos pénteki Kossuth Rádiós – interjúnak álcázott – szeánszában ecsetelte ezt hosszasan, nem véletlenül „elfeledkezve” néhány apró tényről. Az említett három, egyértelműen a választási osztogatás körébe tartozó lépés közül kettő mögött hitel van – azaz, nem a gazdaság jelen állapotát tükrözi; a harmadik pedig több, mint kérdéses, hiszen milyen adócsökkentésről beszél az a kormány, amely ma agyonadóztatja a vállalkozásokat, a pénzügyi szektort, s persze a lakosságot is. A kérdés, mi is a valóság eme szlogenek mögött? Katona Tamást kérdeztük.

„Az igazság ott van, hogy Orbán vagy nem ismeri a gazdaság valós állapotát, vagy ha ismeri, akkor még nagyobb a baj” – reagált a korábbi pénzügyi államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke. Kezdjük az utóbbival, az állítólagos adócsökkentéssel – mondta. Valóban Orbán régi szlogenje, hogy az ő kormánya az adócsökkentés kormánya – a baj az, hogy ezt az adatok nem támasztják alá. Ha tételesen megvizsgáljuk az adószint alakulását, akkor azt látjuk, hogy 2010 óta csak minimális mértékben csökkent az adó- és járulékteher, mindez úgy, hogy van olyan adófajta, amelynek a szintjét emelték, másoknak mérsékelték, de mellettük sok újat is bevezettek. Konkrét számok mutatják, hogy Magyarországon 2010 és 2012 között emelkedett az adó- és járulékterhelés, utána némi csökkentés következett, jelenleg pedig többé-kevésbe azon a szinten van, mint amikor lassan 16 éve átvették a kormányzást. Egészen pontosan: durván 1,5 százalékponttal csökkent, ám jellemző, hogy nem az adó-, hanem a járulékterhelés. Ez pedig különösen nagy hiba, hiszen ez negatívan befolyásolja például a nyugdíjrendszert és az egészségügyi ellátások színvonalát. 

„Egy szó, mint száz, az Orbán-kormány egyáltalán nem az adócsökkentés kormánya, az, amit erről állítanak, az nem más, mint színtiszta propaganda” – szögezte le Katona Tamás, példaként hozva fel az állításukat, miszerint ők megvédik a családokat és a lakosságot, merthogy a multikat és a bankokat adóztatják és nem az embereket. Mondjuk – jegyezte meg – a bankadót nem is ők vezették be, hanem még a válságkezelő Bajnai-kormány, de Matolcsy György azután dilettáns módon hozzányúlt, és a 15-szörösére emelte az elvárást. Nem szólva arról, hogy bevezették a tranzakciós illetéket, amit tavaly meg is emeltek, s kiterjesztették a valutavásárlásra is. Így lehetséges az, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a bankolás költsége – mutatott rá, hozzátéve: közben meg azt kommunikálják, hogy emiatt is a multikat kell szidni.

Ez ugyanolyan abszurd, mint az élelmiszereket sújtó 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, amit ugyan extraprofit-adónak mondanak, de a nagy láncoknak már profitjuk sem nagyon van, nemhogy extraprofitjuk. És ennek kik fizetik meg az árát? – tette fel a költői kérdést, rögvest meg is válaszolva: hát az emberek, hiszen ez úgy csapódik le az élelmiszerárakra, mintha 31,5 százalékos lenne az általános forgalmi adó. 

És mit jelent az, hogy hitelből „osztogatnak”? – kérdeztük. „Ez nagyon sokatmondó: míg 2022-ben még többezer milliárd forintot osztogattak szét, most már csak ígérgetésre futja” – mondta a szakember.  Úgy látja: „Orbán azt állítja, hogy a gazdaság nincs rossz bőrben, ám ezt úgy kell érteni, hogy már nem vagyunk olyan szegények, hogy legalább ígérgetni ne tudnánk”. Merthogy mi is történik? Az anyák életük végéig adómentességet kapnak, ezt fokozatosan vezetik be – a teher pedig a következő kormányokra hárul majd. Más szóval: Orbánék most a mai népesség gyerekei és unokái terhét növelik. De ugyanígy a jövőt terheli a kedvezményes lakáshitel. Tudjuk, Orbán évek óta azon lovagol, hogy a magyar ember azt szereti, ha saját tulajdonú lakásban él – ez persze elárulja azt, hogy csak a közép- és felsőbb osztály tagjait tartja fontosnak. Európa nagyvárosaiban mindenütt bérlakásban lakik a város lakosságának a 30-40-50 százaléka, nálunk csak a tulajdont támogatják, s azokat, akik erre a támogatásra nincsenek annyira rászorulva. Már nem is tudni, hányadik ilyen lakástámogatást vetik be, amivel növelik a keresletet, ugyanakkor semmit sem tesznek a kínálat növeléséért, ez pedig a lakásárak elszabadulását eredményezi – vezette le, rámutatva: nem véletlen, hogy a lakásárak Magyarországon az elmúlt bő tíz évben átlagosan a két-háromszorosára emelkedtek. Persze – jegyezte meg – nem folyamatos a támogatás növelése, hanem valahogyan mindig a választások előtt történik meg...